Magyar-zsidó oklevéltár XVI.

Előszó

A héber kötéstáblákról szóló munkám előszavában azt írtam: „Mindvégig az a remény élt bennünk, hogy Magyarországon írt vagy magyar vonatkozású héber kódexmaradvány kerül egyszer kezünkbe. Talán szerencsésebb lesz, ki munkánkat folytatni fogja."
Ez bekövetkezett. Még a húszas évek végén a linzi Studienbibliothekban egy sereg héber kódextöredéket találtak, melyek ott kötéstáblákul szolgáltak. Közöttük volt egy okirat, amilyent nem szoktak ilyen célra felhasználni. A szöveget lenyomatta V. Kurrein. Házeladási szerződés ez 1495. május 17-ről keltezve. A helynevet a kiadó - fenntartással - (Judenburgr)-nak olvasta. Most, hogy közzétették az ausztriai héber kéziratok katalógusának II. kötetét, kiderült, hogy a helynév (Ödenburg), tehát Sopron.3 Meghozattam s mellékelten közlöm az okirat fotóját, a második sorban a helynév világosan és jól kivehetően valóban Odnburq 'ödenburg'.
Két pergamenlapból áll, amely összeilleszthető. A könyvkötő vágta ketté. Harmincnyolc sor, apró, kurzív felé hajló négyzetes betűkkel.
Tartalma a következő: Eljákim, Qalonymos fia, eladja fél házát, amely egykor Beile rabbiné, Menáchem Hákkóhén leánya tulajdonát képezte, Izsáknak, Sámuel fiának. A ház a Zsidó utcában (röchov háj'hudim 'a zsidók utcája; Judengasse') fekszik, egy zsidó és egy nem zsidó háza között. A neveket - sajnos - kirágta a moly. A tanúk neve le van vágva. Beile asszony vagy Júda vagy Jákób rabbi felesége lehetett. Vissza