Kalandozások a Kárpát-medencében

Előszó

Nagyon fájó, ha a régi magyar városok nevét idegen szóhasználattal mondják Kolozsvár helyett Clujt, Kassa helyett Kosicét, Abbázia helyett Opátiát. Ez a történelmi Magyarországra nézve nemcsak méltatlan, de bosszantó is. Ezért végig kell járni ezeket a városokat gondolatban, s fel kell idézni ezeket a szent helyeket. Régen ez a fiatalság, a gyerekek között egyáltalán nem volt problémás. Gondoljunk a századforduló gyerekeire.
Tökéletesen ismerték a magyar földrajzot. Eszükbe se jutott volna Rózsahegy helyett mást mondani.
Ott lógott minden osztályban, még az osztott osztályokban is, ott lógott Nagy Magyarország térképe. Tananyag volt, tanulták. De aki nem is nagyon utazgatott, csak otthon volt egész életében, gyerekkorában biztos olvasta Sebő Zsigmondnak a Mackó úr történetét. Mackó úr, aki valódi nevén Tányértalpú Barnabás máramarosi földbirtokos volt és beutazta az országot. Mackó úr útnak indul, Mackó úr utazásai, Mackó úr újabb utazásai, Mackó úr szárazon és vízen, Mackó úr Budapesten, Mackó úr a Balatonon, ezeket mind olvasták a gyerekek, ismerték ezáltal az egész magyarországi földrajzot. És még történelemben is adott egy kis tartást a gyerekeknek. Pl. van egy olyan része a könyvnek, hogy megnézik árvíz után a szépen felépült Szegedet, és éppen ott mutogatja magát egy török díjbirkózó, és keresi, hogy ki fog vele megbirkózni, szidja a magyarokat, hogy senki nem mer vele kiállni. Egyszer csak jön Mackó úr, csikósnak öltözve, árvalányhajas kalapban, felgyűri az inge ujját és egy pillanat alatt a földhöz vágja a török díjbirkózót. Vagy ugyancsak Mackó úr a Császár fürdőben, mint a vízipóló csapat tagja, megveri az osztrákokat. Nagyon szoros a meccs, szinte egyenlően állnak és akkor a végső gólt Mackó úr dobja be. Győztünk. Szóval mindezeket olvasva gyerekként gondolhattuk, hogy jó-jó, itt voltak ezek a törökök 150 évig, de a végén mégiscsak a földhöz vágtuk őket. Vagy hogy a Habsburgok ültek a nyakunkon több száz évig, de a végén még a Császár uszodában is megvertük őket. És még Trianon után is, tehát a szüleinknek, nagyszüleinknek, akik akkor voltak iskolások, még akkor is ott volt minden osztályban kiakasztva Nagy Magyarország térképe. Tanulták, tananyag volt. Nem a 68 vármegyét tanulták, az eredeti 72 volt.
Olyan természetességgel mondták, hogy Lika Krabana vármegye székhelye Goszpics, mint ahogy azt mondják, hogy Hajdú megye székhelye Debrecen. Vissza