Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (dedikált példány)

Fülszöveg

Milyen hosszú út vezet a római pontifex maximus hónap elejei "kikiáltásától", a "calendae"-től, az adósok könyvén, a "kalendárium"-on át a mai naptárig? Mióta kezdődik az év március helyett januárral? Hogyan lett február a termékenység hónapja? Miféle szokatlan összefüggés van a március és a marcipán között? Miként zajlottak le a középkori bolondünnepek áprilisban és a Walpurgis-éjjelek májusban? Mely hónapok nyerték nevüket római császárokról és istenekről? Mi módon épültek be az antik mítoszok a keresztény kultúra ünnepköreibe? Hogyan került össze a víg tréfacsináló Harlekin a halottakkal? - Ilyen és más efféle érdekes művelődéstörténeti kérdésekre kap választ az olvasó Supka Géza A futó évek margójára című művében, miközben megismerkedik a naptár s a benne lévő jeles napok, elsősorban a Mikulás, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét ünnepének történetével.
A hatalom szimbolikája, kötetünk másik Supka-írása a hatalommal kapcsolatos különféle szólásmondásainkat, kifejezéseinket, tárgyainkat, jelenségeinket vizsgálja. Bizonyára kevesen tudják, mit is jelent valójában "összetett kézzel esedezni" vagy "lekötelezve érezni magát", vagy hogy a kalapemelés, a fej lemeztelenítése valaha a megalázkodás jele volt. Mint ahogy az sem ismeretes: egykor a fülükből lógó karikáknál fogva fűzték össze éjszakára a rabszolgákat, s e karika számít a mai fülbevaló elődjének. De a mindennapos élet eszközei: a szék, a kulcs, az ernyő, a nadrág is a hatalom kelléktárához tartoztak valaha, ahogy az állatok, növények, ásványok, égitestek és a színek is rejtett jelentéstartalmakat hordoznak.
Supka hatalmas ismeretanyagának, egyéni szemléletének, érdekfeszítő előadásmódjának újabb tanúja e kötet - "olyan dolgokról, amelyeket minden művelt embernek tudni illene, de amelyeket mégsem tudunk". Vissza