Előszó
Részlet a könyvből:
A halász fia.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, volt egyszer egy szegény halász. Ez a halász a király városában lakott s ami halat fogott, mind a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A halász fia.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, volt egyszer egy szegény halász. Ez a halász a király városában lakott s ami halat fogott, mind a királynak vitte, aki meg is vette tőle jó pénzen.
Egyszer nagy vendégség volt a királynál, üzentek a halásznak, hogy menjen s minél több halat fogjon, mert sok lesz a vendég, sokra lesz szükség. Lemegy a halász a Tiszára hajnalhasadtakor, beleveti a hálót a vízbe, aztán egy kis idő múlva kiemeli, de akkora hal sem volt benne, mint a kicsi ujjam. Igy volt ez másodszor és harmadszor is, eltelt a délelőtt, elhúzták a déli harangszót is, s egy hal nem sok, de annyi sem került a halász hálójába.
Hej, édes Istenem, búnak eredett szegény feje! Mikor éppen legjobban kellene, akkor nincsen hal, mit tudjon csinálni?
Amint búcsálódnék, tűnődnék magában, odavetődik egy zöldgúnyás ember s megszólítja:
- Mit búsulsz, te szegény halászember ?
- Hogyne búsulnék, uram, hajnalhasadtától meregetem itt a hálómat s egy hal sem akad belé, pedig a királytól jött a parancsolat, hogy mennél több halat vigyek neki, mert nagy vendégség lészen.
Vissza