Kaláka-Club Évkönyv 2007

Előszó

ÖTVEN ÉV UTÁN...
Ötven év után emlékeztünk újra az 1956-os forradalomra, gyászoltuk az elesett hősöket, részvéttel voltunk a diktatúra áldozatai iránt, büszkén emlékeztettük a világot, hogy 56 nélkül talán még ma is létezne a kommunizmus, és a világ igazat adott nekünk abban, hogy 56 tette elviselhetővé a történelem legszégyenteljesebb századát.
Méltóan ünnepelte tehát az ausztriai magyarság a forradalom emlékét és ugyanígy történt ez szerte a világban, ahol magyarok élnek. Sajnos ez ott sikerült legkevésbé, ahol a legtöbb magyar él: az Anyaországban. Osztrák környezetünk, de vele együtt az egész külvilág csak fejcsóválva vette tudomásul, hogy a magyar társadalom nem volt képes az ünneptől távol tartani a mai mindennapok gondjait és szennyesét. Csóválják fejüket, mert nem érzik és látják, amit csak mi tudunk és tapasztalunk: hosszú ötven év sem elég ahhoz, hogy tudományos tárgyilagossággal kezeljük múltunkat. Túl sok még a személyes emlék és túl sok a hamis próféta, aki csak azért hirdeti az igét, mert ő maga számító és opportunista.
A forradalomnak nagy szerepe volt abban, hogy a térség átrendeződjék és egy közös jövő felé fejlődjék. 2007-től Magyarország már három szomszédjával együtt tagja az Európai Uniónak. A Kárpát-medence tehát újra összenő. Az ott élő magyarok mindegyik országban, az Anyaország kivételével, csak kisebbséget képeznek, de összességükben a Kárpát medence legnagyobb népcsoportját teszik ki. Tehát nekik juthat ott a legnagyobb szerep az európai eszmék és a jólét felé tartó fejlődés megvalósításában.
Ezért rendezte meg a Kaláka-Club 2006 májusában Bécsben az osztrák és a magyar parlament elnökei védnöksége alatt a Kárpát Medencei Vállalkozók első nemzetközi szimpóziumát. A rendezvény nagy sikerrel járt, ami már abból is látható, hogy szeptemberben egy hasonló tanácskozás jött létre Marosvásárhelyen, ahol határozat született egy további összejövetelről 2007-ben.
Büszkék vagyunk rá. Vissza