Előszó
Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják. Maga a hely és a helyszín is ezt a képzetet kelti. A hely a világ teteje, a szó szoros és átvitt értelmében...
Tovább
Előszó
Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják. Maga a hely és a helyszín is ezt a képzetet kelti. A hely a világ teteje, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. A helyszín kopár kő és sziklasivatag, ahol a szürke, a fehér és a barna színek különböző árnyalatai uralkodnak, kontrasztban az ég kékjével. Szembetűnő az ellentét a kolostorok és szentélybelsők színpompás világa között. Ha e kietlen tájból hirtelen belépünk egy-egy szigetszerűen felbukkanó kolostor főcsarnokába, a csodák világa tárul szemeink elé. A félhomályban, a vajmécsesek lángja és a füstölők füstje mögött, az oltáron aranyozott Buddha-szobrok, a falakon, a festett faoszlopok mögött istenségek színes freskói néznek ránk igézően vagy bámulnak félelmetesen vicsorogva. Képzeletvilág ez az avatatlan és a szakavatott szemlélő számára egyaránt. Legyen bár odabent néma csönd, vagy épp apró, díszes cintányérokkal, dobbal és kagylókürttel kísért szertartás hangzavara, mindenki megtalálja a fantasztikumot, a hihetetlent, a varázslatot, a spiritualitást. Sokakat elkápráztatott már e világ és néhányan közülük a rejtélyek nyomába eredtek. A XIX. században Körösi Csoma Sándor és Heinrich August Jäschke végeztek a tibeti buddhizmus, nyelv és kultúra területén a hálás utókor számára elévülhetetlen értékű kutatásokat. Körösi Csoma Sándor tudományos cikkeiben ismertette eredményeit, valamint megalkotta az első tibeti-angol szótárat és nyelvtant. Heinrich August Jäschke és a bengáli Sarat Chandra Das szótára máig használatban van a tibetisták körében. A XX. század kezdetén Sven Hedin svéd utazó bejárta és feltérképezte a Transzhimaláját, Alexandra David-Neel asszony nemcsak a tibeti nyelvet tanulta meg tökéletesen, de elsajátított pár varázslattal határos jógi technikát is. Mindkettejük könyve megjelent magyarul. A számtalan lelkes törekvőt, akik történelmi és vallásfilozófiai téren feltárták és népszerűsítették Nyugaton a témát, lehetetlen lenne név szerint felsorolni. A kutatás máig tart, felbecsülhetetlen értékű tanulmányok egyre-másra megjelennek. Könyvem megírásában legfőképp Giuseppe Tucci, Christopher Beckwith, R. A. Stein, Dávid Snellgrove és Hugh Richardson munkái nyújtottak nélkülözhetetlen segítséget, hogy csak a legnagyobbak neveit említsem. Bővebb irodalomjegyzéket és egyben ajánlót a könyv végén találhatnak. A könyvben szereplő tibeti és szanszkrit kifejezéseket, földrajzi és tulajdonneveket a magyar kiejtésnek megfelelően, magyar átírásban közlöm. Mindamellett, hogy e könyv elsősorban történelmi jellegű, megpróbálom visszaadni a tibeti táj, gondolatiság és művészet lenyűgöző hatását. Szándékom megismertetni az érdeklődőt a tibeti történelem fordulópontjaival, melyek számunkra egészen különösnek tűnhetnek; benne a tibeti emberekkel és hitükkel, nagy hangsúlyt fektetve a tibetiek életét és történelmét több mint ezerháromszáz éve meghatározó vallásukra, a buddhizmusra, megmutatni mindazt, ami közös és más, egyszóval ami érdekes lehet bennük. Remélem, hogy e sorok mindenkit hozzásegítenek egy egészen más kultúra jobb megismeréséhez, és egy szokatlan, ám rengeteg értéket hordozó gondolkodásmód könnyebb megértéséhez. Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják, és ez alapjában véve nem fog változni e könyv elolvasása után sem. Kakas Beáta
Vissza