Fülszöveg
Kahána Mózes 1897-ben született Gyergyóbékáson. Első versei a marosvásárhelyi szocialista Tükör-ben és a kolozsvári Erdélyi Szemlé-ben, majd a budapesti Má-ban jelentek meg, részben Joel Béla álnéven, 1916 és 1919 között.
Az 1918-1919-es forradalomnak aktív részvevője, a csepeli 22-es vörös gyalogezred századparancsnoka a frontokon. A proletárdiktatúra bukása után román fogságba kerül, onnan 1920 elején szabadul, és a brassói kommunista lap szerkesztője lesz. 1920 végén emigrációba kényszerül, Bécsben működik mint költő, belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1922-ben visszatér Romániába, a párt magyar nyelvű központi lapjánál dolgozik. Komját Aladárral és lapjával, az Egység-gel tart kapcsolatot, közöl verseket, majd - 1925-ben történt letartóztatásáig - a Romániai Kommunista Párt illegális lapjait szerkeszti, tagja a Központi Bizottságnak. három ízben áll haditörvényszék előtt, összesen tizenkét évi börtönnel sújtják, szökési kísérlet folyamán puskagolyó éri, bal lábát...
Tovább
Fülszöveg
Kahána Mózes 1897-ben született Gyergyóbékáson. Első versei a marosvásárhelyi szocialista Tükör-ben és a kolozsvári Erdélyi Szemlé-ben, majd a budapesti Má-ban jelentek meg, részben Joel Béla álnéven, 1916 és 1919 között.
Az 1918-1919-es forradalomnak aktív részvevője, a csepeli 22-es vörös gyalogezred századparancsnoka a frontokon. A proletárdiktatúra bukása után román fogságba kerül, onnan 1920 elején szabadul, és a brassói kommunista lap szerkesztője lesz. 1920 végén emigrációba kényszerül, Bécsben működik mint költő, belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1922-ben visszatér Romániába, a párt magyar nyelvű központi lapjánál dolgozik. Komját Aladárral és lapjával, az Egység-gel tart kapcsolatot, közöl verseket, majd - 1925-ben történt letartóztatásáig - a Romániai Kommunista Párt illegális lapjait szerkeszti, tagja a Központi Bizottságnak. három ízben áll haditörvényszék előtt, összesen tizenkét évi börtönnel sújtják, szökési kísérlet folyamán puskagolyó éri, bal lábát veszti, 1929 végén amnesztiával szabadul.
Előbb Berlinben, majd 1930-tól 1935-ig a Szovjetunióban él, ott adja ki több nyelven börtönben írt műveit, Taktika és Tarackos című regényeit és A Kárpátok alatt című kötetben foglalt elbeszéléseit, valamint több más írását.
1935-ben Párizsban dolgozik. 1936-tól 1940-ig félig legális, majd illegális működést fejt ki Erdélyben, állandó munkatársa (Köves Miklós álnév alatt) a Korunk-nak, utóbbi kiadásában fenti álnévvel jelenik meg Hat nap és a hetedik című parasztregénye.
1940-től ismét a Szovjetunióban (Szovjet-Moldovában és Moszkvában) él, román-moldován nyelven írja Manó bácsi nyomában, Legyen másként, Ember, légy ember, Marica vétke című regényeit és számos elbeszélését, amelyek Kisinyovban és Moszkvában jelentek meg több nyelven.
1964 novemberében tért haza, azóta egy könyve jelent meg: a Biharvári taktika (Taktika), más könyvei magyar változatban most vannak nyomás alatt.
Földön, földalatt című kötete egy regényt (Hat nap és a hetedik) és több elbeszélést foglal magába. Az erdélyi magyar és román munkások, parasztok, kommunista pártmunkások élete, mai szocialista világunk ős- és hőskorának megrázó eseményei elevenednek meg a különböző történetekben. Külön ciklus szól a háború alatti és külön a háború utáni Szovjet-Moldova és Kárpátalja életéről.
Vissza