Kafka a tengerparton

Fülszöveg

A Kafka a tengerparton hullámzó, nyugtalan textúrája két rendkívül színes és gubancos szálból szövődik össze. Az egyik páratlan vonulat (szó szerint értendő, mert a regény páratlan fejezetein húzódik végig) Tamura Kafka története, azé a tizenöt éves fiúé, aki az oidipuszi végzet elől megszökve anyja és nővére keresésére indul. A páros fejezetek hőse egy különös, félszeg, együgyű öregember, Nakata, aki sosem heverte ki második világháborús sérülését, és számára felfoghatatlanul sodródik a felnőtté válás magányával és bizonytalanságával küszködő Kafka felé. Ő a leghétköznapibb dolgok összefüggéseit sem érti, mégis sok olyan tulajdonsága van, amelyek rendkívülivé teszik. A két szál rafináltan és talányosan kapcsolja össze a tragédiában és komédiában, álmokban és csalóka tényekben, természetes és természetellenes szexben, fájdalomban és fergeteges humorban bővelkedő fejezeteket.
Kalandok és rejtélyek könyve ez, amelyben az olvasó kíváncsiságát ingerlően bonyolódnak egymásba a történet „férfi-női, férfi-férfi és női-férfi" alakjai, és nekünk magunknak kell felemelnünk róluk az író fantáziadús kitérőivel ékesített, pompás takarót.
Murakami Haruki a világ egyik legnépszerűbb kortárs szerzője, a mágikus realizmus kitűnő képviselője. írásai álomszernek, szürrealisztikusak, misztikusak, amelyekben még a valóságos tények is képesek a csalóka látszat szórakoztató és meghökkentő csapdájába ejteni az olvasót.

"- Igen. Nakata egész különlegesen gyengeelméjű.
- Az egész családja ilyen?
- Nem, a nagyobbik öcsém egy Szállítási és Postaügyi Minisztériumnak nevezett helyen dolgozik.
- Heee? - lepődött meg Hosino. - Akkor csúcsintelligens lehet. Akkor csak a bácsi... furcsa egy kissé?
- Igen. Nakata balesetet szenvedett, és ezért hibádzik az esze. Mindig szóltak neki otthon, hogy ne nagyon kerüljön az emberek szeme elé, ne okozzon gondot az öccseinek, meg az unokatestvéreinek.
- Nahát, úgy látszik, nem szívesen mutogatták a maga ábrázatát.
- Nakata nem érti a bonyolult dolgokat, viszont amíg Nakanóban élt, nem tévedt el az utcán. A polgármester úr is törődött vele, és a macskákkal is jól kijött. Havonta megnyiratkozott, és néha még egy kis angolnához is hozzájutott.
De felbukkant Johnny Walker úr, és Nakatának nem volt többé maradása a városban."
"Arra ébredek, hogy iszonyú szomjúság gyötör. Kimászom a hálózsákból, és a vízcsapnál mohón iszom néhány pohárral. A bőrömet vékonyan belepi a veríték, és persze rettenetesen meg is keményedem. Kiböki a bokszernadrágot. Mintha egy másik, tőlem függetlenül működő élőlény lenne ott. A víz, amit megittam, úgy látszik, odatolul. Szinte hallom, ahogy surrog bele a folyadék.
Leteszem a poharat a mosogatóra, és egy kicsit nekitámaszkodom a falnak. Talán az éjjel közepén járunk, amikor az idő elszivárog valahol. Ott állok Szakura ágya mellett. A függönyön át beszűrődik a szobába az utcai lámpafény. Szakura hanyatt fekve mélyen alszik. Nézem két kicsiny, formás talpát, kilátszik a könnyű takaró alól. Mögöttem mintha valamit bekapcsolna valaki. Kattanás hallatszik. a fák összehajolnak és eltakarják a fényt. Elszánom magam és becsusszanok Szakura mellé.
Az egyszemélyes ágy megnyikordul kettőnk súlya alatt. Beszívom nyirkos tarkója illatát. Gyengéden átkarolom hátulról. alig hallhatóan nyöszörög, de alszik tovább. A varjú élesen károg." Vissza