Kaffka Margit regényei I. (töredék)

Fülszöveg

Három regényt, két kisregényt és egy lírai naplójegyzetet tartalmaz a kiadvány, Kaffka Margit, a legnagyobb magyar írónő regényeit.
Az írónő korának új nőtípusairól írta történeteit, azokról, akik már nem tudnak "derülten tenni-venni a mázas csuprok és bádogsütők közt, eseménytelen napokon át", többre vágytak, ki akartak törni a rájuk kényszerített szűkös életformából, hogy önálló, dolgozó, alkotó társai legyenek élettársuknak, hogy megbecsült, tiszteletre méltó, szabad helyet nyerjenek el a társadalomban. Kaffka asszonyhőseit a rájuk kényszerített kicsinyes életforma fojtogatja, tehát a társadalom ellen lázadnak. Ennek a lázadásnak különböző az eredménye is. A Színek és az évek Pórtelky Magdájának lázadása még inkább csak belső igény, belső küzdelem, neveltetése és alkati passzivista megfosztja őt az önálló tevékenységre való alkalmasságától, tehát nem tud élni a kínálkozó lehetősségel, és visszasüpped a hangtalan, eseménytelen kisszerű asszonyi sorsba. Mária éveinek hőse már a jövő lányai közül való. Felsőbb nőiskolában tanul, diplomát szerez, tanári állást kap, maga keresi a kenyerét, nem függ senkitől, a maga ura. Élete mégis holtvágányra fut, mert a kor még nem érett meg arra, hogy képességeit valóban ki is bontsa, s itt a holtvágányon veszteglés várja vagy a semmibe lódító, halálos ütközés. Ő az utóbbit választja: önmaga vet véget kínlódásainak.
A harmadik hősnő, az Állomások tehetséges képzőművésznője, Rosztoky Éva, a múlt és a tragikus kezdet nőalakjai után az új világ győztes asszonyát hivatott képviselni. Rosztoky Éva élete, miután megteremtette saját önállóságát, kiszélesedik, összekapcsolódik a kör művészi életével, s együtt sodródik a társadalmi harcok áramával. Így válik törénete korrajzzá, amelyben a századelői Budapestnek, az új, modern nagyvárosnak kulturális élete és politikai harcai bontakoznak ki.
A közismert és népszerű Hangyaboly mellett kiadványunk tartalmazza a Két nyár című kisregényt is, amely a magyar irodalom egyik első beszámolója a nagyvárosi szegénység életéről, s végül közli a Lírai jegyzetek egy évrőlt, e leplezetlen vallomások, napló, prózába foglalt líra különös vegyülékét, amely egyszersmind a kisember vádja és tiltakozása az imperialista háborúk ellen. Vissza