A doni halálbánya

Fülszöveg

Móricz Zsigmond: A magyar hadifogoly Kádár Lajos juhászbojtár naplója részlet
„Tündöklő példák, hogy a kis hadifogoly minden pillanatot megragad, hogy megszökjék a fogságból. De mindig egyedül. Reszketve kísérjük a vakudvar éjjelében a bujdosását, háztetőkön és magas kerítések között s kívánjuk, hogy bár sikerülne neki Van egy kép, amikor már halálra van ítélve a kis magyar, mint kémgyanús: és az idegenek, akik közé bezárják, pompás szövetséget teremtenek a megmentésére: komplikált szökési módot eszelnek ki a számára s tízszer elpróbálják, hogy sikerüljön. Ilyen összjáték a magyarok között sohasem fordul elő A magyar nem tudja, hogy nyolcszázezer testvér él hasonló sorsban körülötte, s egy tucat nem szedődik egybe, hogy együttesen hajtsanak végre valamit.
Pedig egyenként hallatlanul tehetségesek. Valamennyi hős, erkölcsi magaslaton van, a legnemesebb gondolatokkal hazaszeretettel, faji érzéssel, az édes anyaföld utáni vággyal, morális tartalommal van tele: nyolcszázezer Toldi... Tovább

Fülszöveg

Móricz Zsigmond: A magyar hadifogoly Kádár Lajos juhászbojtár naplója részlet
„Tündöklő példák, hogy a kis hadifogoly minden pillanatot megragad, hogy megszökjék a fogságból. De mindig egyedül. Reszketve kísérjük a vakudvar éjjelében a bujdosását, háztetőkön és magas kerítések között s kívánjuk, hogy bár sikerülne neki Van egy kép, amikor már halálra van ítélve a kis magyar, mint kémgyanús: és az idegenek, akik közé bezárják, pompás szövetséget teremtenek a megmentésére: komplikált szökési módot eszelnek ki a számára s tízszer elpróbálják, hogy sikerüljön. Ilyen összjáték a magyarok között sohasem fordul elő A magyar nem tudja, hogy nyolcszázezer testvér él hasonló sorsban körülötte, s egy tucat nem szedődik egybe, hogy együttesen hajtsanak végre valamit.
Pedig egyenként hallatlanul tehetségesek. Valamennyi hős, erkölcsi magaslaton van, a legnemesebb gondolatokkal hazaszeretettel, faji érzéssel, az édes anyaföld utáni vággyal, morális tartalommal van tele: nyolcszázezer Toldi Miklós és valamennyien azzal vannak színig teh'tve, hogy egynek sincs senkije és semmije, a saját testi-lelki erején kívül.
Ebben a végtelen magánosságban, ebben a napkeleti hőskölteményben minden emberi édességgel is el vannak látva. Tele szerelemvággyal s ennek a kivívásáért, önfeláldozással, s tele humorral: szinte úgy tűnik fel, mintha ennek a fajnak legfőbb eleme volna a veszély s a legfőbb veszélypíUanatokban, az élet fölé emelkedő humor. A római példák között nem lelni szebb eseteket, amik itt folyton előbukkannak. Három baka, akiket félholtra vernek a magyarságukért s minden következő, ahelyett, hogy megijedne, egyre vadabbul és hősiesebben vallja magát magyarnak." Pesti Napló, 1936. december 6.
'i/:. i.
1
: j i
1 !.;
I
i !
Kádár Lajos (1896. május 18., Alpár -1982. február 14., Budapest) író. Apja juhász-számadó, maga cselédként, bojtárként kezdte, Pestre érkezve (1912) borbélyinas, villamoskalauz, bankszolga, a háború után pincér, katona, hadifogoly az 1. világháborúban. Itt szerzett élményeit írta meg a A doni halálbánya (1936) című regényében, mely sikerét jórészt annak köszönhette, hogy nincstelenek szemszögéből számolt be háborús élményeiről. Regényei, novellái a harmincas-negyvenes évek fordulóján egymást követték; elbeszélései napilapokban, folyóiratokban, többek között a Kelet Népé\:itn jelentek meg. Könyveiben a szülőföld, Alpár és az azt övező puszták életéről szól a népmesékre emlékeztető módon, s ugyanakkor a szociográfiai ismeretek birtokában. - M. Cigányok (r., Bp., 1932); Tyukász Péter (r., Bp., 1938); Rozika (r. Bp., 1938); Taposóka (r., Bp., 1943); Halászok (r., Bp., 1943); Lidércsziget (r., Bp., 1944); Csüdi Mihály lelke (r., Bp., 1944); Kolomp szól a ködből (Emléksorok a régi pásztoréletről, Bp., 1959). - írod. Bosnyák Sándor: Alpár néphite K.L. emlékeiben (Cumania, 8.); Miklóssy János: K.L. levelesládájából (Kritika, 1987. 10. sz.). Magyar életrajzi lexikon (1978-1991), Akadémiai Kiadó, 1994 Vissza