A nemzetközi iparfejlődés és munkamegosztás új irányzatai

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Kádár Béla: A nemzetközi iparfejlődés és munkamegosztás új irányzatai ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	277 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-221-354-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A második világháború utáni negyedszázad a nemzetközi ipari fejlődés mennyiségi szempontból legdinamikusabb korszakát jelenti. Világméretekben ebben az időszakban érvényesül legerőteljesebben az ipari fejlődéshordozó szerepe, társadalmi-gazdasági jelentősége, mind szélesebb körben bontakozik ki a legkülönfélébb tevékenységek iparszerű művelése. A történelmi iparosodás első hullámaihoz tartozó országokban kialakul az iparilag érett társadalom és gazdaság, a gyorsított és erőteljes iparosodás útjára lépő országok számának sokasodása nyomán kiszélesedik az iparosodás földrajzi övezete, iparilag korábban elmaradott kelet- és dél-európai, távol-keleti és latin-amerikai országok számottevő ipari potenciált fejlesztenek ki, s ipari-agrár vagy iparilag közepesen fejlett társadalmakká válnak. A hatvanas évek második felétől érlelődő és a hetvenes években berobbanó, világgazdasági méretű fejlődési szakaszváltás a negyedszázados fejlődési irányzatokat több sávon törésponthoz juttatta. Világszerte s a legtöbb nemzetállam számára lényegesen módosultak az iparfejlesztés külső feltételei. A változásoknak csak a leglátványosabb, de korántsem legnagyobb jelentőségű mércéjét jelenti az ipar növekedési ütemének lassulása. Az iparilag legfejlettebb országokban módosul az ipar korábbi társadalmi-gazdasági szerepe, fellazul az általános fejlettségi szint és az iparosodottság közötti összefüggések szorossága. Lassú ipari növekedés, kapacitáskihasználatlanság korszakában óhatatlanul kiéleződik a verseny a nemzetközi és a belső piacokon. Ilyenkor az ipari folyamatok alakulását már nem a kereslet szakadatlan és gyorsütemű bővülése, hanem elsősorban a kereslet szerkezeti átalakulása, súlypontjainak, igényszintjeinek módosulása befolyásolja. Az ipar teljesítményeinek fő mércéje már nem egyszerűen a termelés bővítése, hanem kiéleződött verseny, változó kereslet, a műszaki fejlődés követelményeihez való illeszkedés, költségracionalizálás, reakciósebesség. Vissza

Tartalom

Bevezető 9
I. Az iparfejlődés általános irányzatai 13
1. A fejlődés dinamikája és térbeli változásai 13
2. A feldolgozóipar ágazati fejlődésének fő irányzatai 21
a) A iparfejlesztés szektorális összefüggései 21
b) Textil-és ruházati, bőr-és cipőipar 25
c) Vegyipar 27
d) Acélipar 29
e) Járműipar 31
f) Szerszámgépipar 33
g) Villamosipar 34
3. Szerkezeti változások a nyolcvanas években 36
II. Növekedési források 44
1. A természeti erőforrások értékelése 44
a) Növekedéstörténeti megközelítések és tanulságok a természeti erőforrások szerepével kapcsolatban 44
b) A természetierőforrás-igényes gazdasági tevékenységek
nemzetközi termelési és külkereskedelmi irányzatai ... 50
c) A valószínű jövőkép fő körvonalai 54
d) A természeti erőforrások nemzetközi értékelésének hatása az egyes nemzetgazdaságok fejlesztésstratégiai célrendszerére, növekedési folyamatára 63
2. A munkaerő iparfejlődési szerepének változásai 68
a) A kereslet-kínálat mennyiségi összetevői 68
b) Minőségi változások 74
c) Ipari teljesítmény és értékrend 78
d) Bérköltségek és versenyképesség 84
3. Beruházási technológiai tényezők 89
III. Iparpolitikai megközelítések 103
1. Az iparfejlesztés elméleti és politikai háttértényezőinek
változása 103
2. Az iparpolitika ágazati megjelenése 110
a) Acélipar 112
b) Textilipar 117
3. A nemzetállamok iparpolitikájának jellegzetes vonásai ... 120
IV. A nemzetközi ipari munkamegosztás 135
1. A nemzetközi ipari munkamegosztás fő irányzatai 135
2. Világpiaci áralakulás és iparfejlesztés 145
3. Nemzetközi kereskedelempolitikai környezet 153
V. Ipari együttműködés a főbb országcsoportok között 163
1. Az OECD-országok ipari kereskedelmének fő vonásai 163
a) A piaci pozíciók alakulása 163
b) Az Észak-Dél közötti ipari kereskedelem 170
2. A kelet-nyugati ipari együttműködés főbb irányzatai és
tapasztalatai 179
A) Általános irányzatok 179
B) Az ipari együttműködés fő jellemzői 188
a) Viszonylagos jelentőség 188
b) Szerkezeti sajátosságok 191
c) Az ipari kooperációk alakító tényezői 193
3. A KGST-országok és a fejlődő országok ipari együttműködésének irányzatai 199
AJ A KGST-országok és a fejlődő országok közötti ipari
együttműködés keretei 199
B) Új tényezők a műszaki-strukturális súlypontok alakításában 203
C) Az ipari együttműködés piaci irányai 210
D) Az ipari együttműködés újtípusú formái 214
VI. A nemzetközi ipari munkamegosztás külső feltételeinek változása és a magyar iparfejlődés 220
1. Fejlődési teljesítmények a külső változások függvényében . 220
2. A KGST-országokkal való ipari együttműködés feltételeinek
változása 229
3. A fejlett tőkés országokban végbemenő folyamatok hatása
a magyar iparfejlődésre 238
4. A fejlődő országokkal való ipari együttműködés külpiaci
feltételei 246
VII. Világgazdasági kihívások és a magyar iparfejlesztés stratégiai
válaszai 251
1. A magyar iparfejlesztési stratégia dimenziói és tartalmi meghatározói 251
2. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése 256
3. Fejlesztési csomópontok 264
4. Iparpolitika és társadalmi környezet 273

Témakörök

Kádár Béla

Kádár Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kádár Béla könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem