Előszó
Az Olvasóhoz!
Mondják és hisszük is, példákkal tanít a történelem. Ám az embereket nem elég „csak leírni", közel is kell őket hozni az olvasóhoz, a sorokon átütő érzékletes képekkel. Egyes...
Tovább
Előszó
Az Olvasóhoz!
Mondják és hisszük is, példákkal tanít a történelem. Ám az embereket nem elég „csak leírni", közel is kell őket hozni az olvasóhoz, a sorokon átütő érzékletes képekkel. Egyes cselekmények kihangsúlyozódnak, mások háttérben maradnak. Szemléletessé tehetjük a történelmi valóságot a források körültekintő válogatásával és elrendezésével is. Munkánk során igyekeztünk - láthatóan - megkülönböztetni a levéltárakban őrzött elsődleges forrásokat a későbbi korban papírra vetett, szubjektív elemekkel ötvözött másodlagos forrásoktól. Nem mentünk túl messzire a mögöttünk hagyott időben, „csupán" a XX. század második felébe tettünk kirándulást, mégis indokolt számunkra: „mindent és mindenkit a saját korába és közegébe helyezve kell vizsgálni."
Belátjuk, hogy: „a források (...) kimeríthetetlenek, (...) azok ugyanis minden olvasónak és minden századnak más-más arcukat mutatják - még az egyén különféle életkoraiban is."
Mi a célunk a kötet kiadásával? 1956 szellemi pezsdülésének és a magyar szabadságharcnak a láttatása a követelések fényében, s néhány „nemzedéktársai fölé magasodó" egyéniség bemutatása a személyes élmények tükrében. Az itt megidézett múlt is egyike lehet majd azoknak a forrásoknak, amelyek hitünk szerint az utódainkat szolgálják a jövőben. A megélt történelem már lejegyzett történelemmé lesz, ám ez a múltidézés még közvetlenül apáink emlékeiből építkezik.
Melyek azok a publikus források, amelyekre elsősorban támaszkodtunk? A Hódoltságban címmel, 1992-ben megjelent kiadvány, Kiss Dénes szerkesztésében, egyik szellemi megalapozója volt a későbbi kutatásunknak. A Forradalom a bölcsészkaron - amely két történésznek, 1997-ben megjelent munkája (Beck Tibor, Germuska Pál) -, a feltárt tények közlésével első számú forrásunk. Különösen a „Kolhoz Kör" története, és a megtorlás bemutatása érintett engem mélyen, személy szerint is. Magam is felkerekedtem, és igyekeztem a kötet egyik legfontosabb szereplőjének - fiatalon elhunyt apámnak - néhány nemzedéktársát felkutatni. Ennek folyamán került a kezembe ajánlással: - A bölcsészkar az 1956-os forradalomban című kötet amely az ELTE-n, 1992. november 25-én tartott tudományos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, Vadász Sándor szerkesztésében.
Recskről szökött rab (!) - emigráns közgazdász - Benkő Zoltán 2000-ben megjelent kötete: a Történelmi keresztutak - a szabadon szerkesztett, különböző műfajokat magában foglaló könyv - is mintául szolgált. A szerző a maga által megélt és elszenvedett - a XX. század magyar történelmének - tragédiáit mutatja be, embert és nemzetet pusztító hatásait hangsúlyozva.
Vissza