Minden végben kezdet rejtezik

Előszó

"Minden végben kezdet rejtezik." T. S. Eliot egyik verséből vettem a cím ötletét: "In my end is my beginning." A keresztény remény erejét szeretném a címmel kifejezni, hiszen ez a remény az élet csődjeiből és vereségeiből való feltámadás ereje; a az erő, amely lehetővé teszi, hogy az élet újraszülessék a halál árnyékából; az újrakezdés ereje ott, ahol a bűn lehetetlenné tette az életet. A keresztény reménykedés ugyanis az elárult, meggyötört és elhagyott Krisztus lelkéből lelkedzett lelkiség. Azáltal, hogy Isten feltámasztotta őt a holtak közül, Krisztusnak a golgotai kereszten bekövetkezett kiúttalan vége az ő igazi kezdetévé vált. Azáltal, hogy megemlékezünk erről, nem mondunk le magunkról, hanem az a várakozás él bennünk, hogy minden végben új kezdet rejtezik. Újrakezdésre azonban csak akkor leszünk képesek, ha készek vagyunk elengedni azt, ami kínoz minket, vagy hiányzik nekünk. Ha keressük az új kezdetet, az megtalál majd bennünket. Vissza

Fülszöveg

„Sokan úgy vélik, hogy a Biblia az apokalipszis rettenetével foglalkozik, az apokalipszis pedig »a világ vége«, s befejezésül az egyes emberi életek, a világtörténelem és a kozmosz összes megoldatlan problémáinak isteni »végső megoldás«-a (Endlösung) következik el. Az apokaliptikus fantázia mindig izzó szenvedéllyel festette meg Istennek az Utolsó Napon végrehajtandó nagy világítéletét: A jók a mennyországba jutnak, a rosszak a pokolba, s a Földet tűzözön semmisíti meg. Ismerjük Isten és a Sátán, Krisztus és az Antikrisztus, a jók és a rosszak Harmagedón-völgyi végső harcának képeit is, amelyeket olyan jól ki lehet használni a politikai barát-ellenség gondolkodásmód céljaira.
E képek kétségtelenül apokaliptikusak, de vajon keresztényiek-e? E kérdésre nemmel kell felelnünk; a keresztény jövővárás ugyanis nem a végre irányul - ennek az életnek a végére, a történelem vagy a világ végére, hanem a kezdetre: az igazi élet kezdetére, Isten országa kezdetére és mindenek újjáteremtésének kezdetére, ami majd megadja a dolgok maradandó alakját. A remény régi bölcsessége: »Az utolsó dolgok olyanok, mintáz elsők.« Isten nagy bölcsessége ezért így hangzik a Biblia utolsó könyvében, János Jelenéseiben: »Íme, újra teremtek mindent« (21,5)."
Jürgen Moltmann, a 20. század második felének egyik legjelentősebb protestáns teológusa 1926-ban született Hamburgban. Gyermek- és ifjúkorára rányomta bélyegét a 2. világháború. Teológiai tanulmányai befejezése és a doktorátus megszerzése után lelkészként dolgozott, később először a wüppertali, majd a bonni, 1967-től pedig a tübingeni egyetem teológiai karának professzora volt. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban tanít, és angolul is publikál.
Gazdag életművében fontos szerepet játszik a remény teológiai alapjainak újragondolása a 20. század kataklizmái utáni kereszténység számára, valamint az a nyitottság, amellyel a világ és a többi keresztény egyház útkereséseit kíséri. Vissza