Júniusi nap (bolgár nyelvű)

Fülszöveg

Novellagyűjtemény.
Stanev 1907-ben született Veliko Tarnovóban, gyermekkorát Tarnovóban és Elenában töltötte, ahol sokáig élt családjával. Apja kiskorától fogva magával vitte a szabadba vadászó kirándulásaira, ami hatással volt Stanev későbbi munkásságára is, ahol a természetet gyakran leírták. 1928-ban magántanulóként befejezte az Elena gimnáziumot, és Szófiába költözött, ahol Cseno Todorov vezetésével festészetet tanult. Az 1930-as években beiratkozott a Pénzügyek és Hitel szakra a Politika- és Gazdaságtudományi Szabadegyetemre (ma a szófiai Nemzeti és Világgazdasági Egyetem). 1932–1944-ben a Fővárosi Önkormányzat irodai dolgozója, 1945-ben a Bukovec község vadászrezervátumának igazgatója. Sztanev 1931-ben publikálta első munkáit. Számos folyóiratban és újságban tevékenykedett: vezette. a szépirodalmi részleg
Az Irodalmi Front újság, és megjelent a Sors, Testamentumok, Művészet és kritika, Goldhorn, Koszorú, Bolgár beszéd stb. lapokban. Stanev állatokkal foglalkozó meséket, társadalmi és filozófiai prózát, történelmi regényeket és kisregényeket írt. Szófiai tartózkodása alatt ismerője volt a város vezető értelmiségieinek, akik nagy hatással voltak későbbi munkáira. Stanev első könyve egy 1938-ban kiadott Csábító csillogás című novellagyűjtemény volt. Következő könyve az Alone gyűjtemény volt 1940-ből, amely az ember és a természet kapcsolatának szentelt művek sorozatát mutatta be. A következő könyvek a következők voltak: Farkaséjszakák (1943), Munkanapok és ünnepek (1945), Vadmadár (1946), Csendes éjszakában (1948). Egyik legutolsó és legismertebb műve, A baracktolvaj 1948-ban jelent meg, és 1964-ben forgatták. 1950 után 14 évig dolgozott Ivan Kondarev című regényén, amely az 1923-as szeptemberi felkelés körüli eseményeket írja le. Stanev számos szerzője is volt. gyerekeknek és tinédzsereknek szóló könyvek, mint például Erdőkön és vizeken (1943), A kapzsi medvebocs (1944), Mese egy erdőről (1948), Amikor elolvad a fagy (1950) és Cserniska (1950). Vissza