kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 435 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal. Egy kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: 2020. |
Az irodalom hivatása | 3 |
Petőfi Sándor: A XIX. század költői | 3 |
Magyar népköltészet | 6 |
Rózsakirályfi | 6 |
A népmese | 10 |
A népköltészeti alkotások gyűjtése | 11 |
Kőmíves kelemen (Kottával) | 12 |
Próza és vers. A ritmus | 15 |
A népballada | 16 |
Sej, a fekete hattyú ... (Kottával) | 12 |
A természeti kép | 17 |
Most szép lenni katonának. (Kottával) | 17 |
Érik a szőllő ... (Kottával) | 18 |
Pentelei hármas kocka | 19 |
Az irodalom és a történelmi körülmények | 19 |
Kiszáradt a tóbul ... (Kottával) | 20 |
Hervad az a rózsa | 22 |
Megyen már a hajnalcsillag levelé | 22 |
Az irodalom a teljes emberi élet ábrázolása | 23 |
Líra és epika. A népdal | 23 |
A népköltészet és a műköltészet | 24 |
A hangsúlyos nemzeti verselés | 25 |
A verssor | 26 |
A versszak. A rím.A párosrím és félrím | 27 |
Szemelvények a klasszikus magyar irodalomból | 29 |
Petőfi Sándor | 29 |
A kunyhók mécsvilága | 29 |
A szerelem, a szerelem | 30 |
Fija, vagyok az apámnak (népdal kottával) | 31 |
Ez a világ amilyen nagy | 32 |
Falu végén kurta kocsma | 33 |
A jó öreg kocsmáros | 34 |
A Tisza | 36 |
A helység kalapácsa | 41 |
A hanyatló osztályok irodalmának sajátságai | 41 |
Az almanach irodalom | 41 |
A helység kalapácsa | 43 |
A komikus eposz. A komikus | 58 |
A komikus eposz sajátságai A helység kalapácsá-ban | 59 |
Az eposzi kellékek | 59 |
A jelző | 61 |
A körülírás | 62 |
A paródia | 63 |
A helység kalapácsa realizmusa | 63 |
Okatootáia | 64 |
Pató Pál úr | 64 |
A gúny. A nyilt gúny és az irónai | 65 |
Részlet az Úti levelek-ből | 66 |
A levél | 68 |
Az útirajz és az útleírás | 68 |
Az alakzatok. A megszólítás, a felkiáltás és a költői kérdés | 69 |
Okatootáia | 70 |
A szatira | 71 |
A realizmus két módszere | 72 |
Szabadság, szerelem | 73 |
Szabadság, szerelem | 73 |
Száll a felhő | 73 |
Szeretlek, kedvesem! | 74 |
Forradalom | 76 |
Magyar vagyok | 76 |
A metafora | 77 |
Az elégia | 78 |
A keresztrím | 78 |
Az ítélet | 79 |
A pátosz | 80 |
Az időmértékes verselés | 81 |
A hexameter. A daktylus. A spondeusz | 82 |
Az antik időmértékes verselés | 82 |
Lapok Petőfi Sándor naplójából (részlet) | 83 |
Az irodalom társadalomformáló erő | 86 |
A napló | 87 |
Respublika | 88 |
Az óda | 89 |
A modern időmértékes verselés | 89 |
A jambus. A trocheus | 90 |
Forradalom | 90 |
Az anapaestus | 92 |
Petőfi él | 92 |
A népiség | 93 |
A műfajcsoportok. A líra | 94 |
A műfajok. A lírai műfajok | 95 |
Arany János | 96 |
Toldi estéje | 97 |
A mű eszmei mondanivalója és témája | 147 |
Az eszmeimondanivaló sokrétűsége | 151 |
A jellemek | 153 |
A típusalkotás | 155 |
A jellemek rendszere | 157 |
A cselekmény | 158 |
A mű nyelve | 158 |
A Toldi estéje szóképei. A megszemélyesítés | 161 |
A mű versformája. Az elbeszélő költemény | 162 |
A tartalom és a froma egysége | 162 |
V. László | 164 |
A ballada | 165 |
A megszakított mondat | 166 |
A költemény versformája. A betűrím | 167 |
Pázmán loval | 167 |
A tiszta rím, a belső rím, az asszonánc | 171 |
A kanásztánc | 172 |
Jókai Mór | 173 |
Eppur si muove. És mégis mozog a föld | 173 |
A regény keletkezésének körülményei | 173 |
A regény cselekményének magva | 175 |
Részletek a regényből | 176 |
Előszó | 176 |
A cím és az előszó | 176 |
A csittvári krónika | 177 |
A kor meghatározása | 180 |
A hősök bemutatása | 180 |
Az expozíció | 181 |
A Rákóczi harangja | 182 |
A bonyodalom | 185 |
A felsorolás szerepe | 185 |
A furcsa patrónus | 186 |
Az epizód | 189 |
Az epikai mű szerkezete | 189 |
Az édes otthon | 191 |
A szereplők jellemzése | 193 |
A persiettető | 196 |
Szerkezeti megjegyzések | 200 |
A jellem- és helyzetkomikum | 200 |
A nádornál | 203 |
Az író történetszemlélete | 206 |
A beszélők stílusa | 207 |
A cenzor | 208 |
A mellékszereplők | 209 |
Apelles csizmadiái és az igazi csizmadia | 210 |
Az önjellemzés | 214 |
Tseresnyés uram jellemzése | 214 |
Jenőy és Bányaváry jellemzése | 215 |
A cselekvmény kibontakozása | 216 |
Az árvaság kezdete | 217 |
A cselekmény tetőpontja | 218 |
A jég hátán | 219 |
A cselekményen kívüli elemek | 220 |
Alkonysugarak | 221 |
A megoldás | 223 |
A regény eszmei mondanivalója | 223 |
A regény jellemei: Jenőy Kálmán | 224 |
A regény szerkezete | 229 |
A regény műfaja | 231 |
Az irodalmi mű, mint az olvasó élménye | 233 |
Az író és műve | 234 |
Mikszáth Kálmán | 236 |
Az a fekete folt | 236 |
Az elbeszélés témája és eszmei mondanivalója | 252 |
A mű szereplői | 252 |
A mű szerkezete és népmesei jellege | 254 |
Az elbeszélés (novella) | 256 |
Az elfelejtett rab | 256 |
A mű eszmei mondanivalója, jellemzése és szerkezete | 260 |
A pénzügyminiszter reggelije | 262 |
A mű megírásának kora | 263 |
Az eszmei mondanivaló és a művészeti eszközök | 264 |
A karcolat | 264 |
Jókai és Mikszáth | 265 |
A kritikai realizmus | 265 |
Ady Endre | 267 |
Önéletrajz | 267 |
Az írói életrajz és önéletrajz | 269 |
Földindulás | 270 |
A publicista Ady | 271 |
A publicisztika | 273 |
Havasok és Riviéra | 273 |
A szimbolikus kifejezésmód | 273 |
Fölszálott a páva | 275 |
Bujdosó kuruc rigmusa | 276 |
A csillagok csillaga | 277 |
Az író a nyelv fejlesztője | 277 |
Az író világnézete és osztályhelyzete | 278 |
Móricz Zsigmond | 279 |
Új földesurak | 279 |
Az elbeszélés megírásának körülményei | 283 |
Az ellentéten alapuló ábrázolás | 284 |
A realista ábrázolás: a felszabadult ember típusa | 285 |
Komór Ló | 286 |
A régi és az új összeütközése | 299 |
A Hortobágy ábrázolása | 301 |
Móricz Zsigmond realizmusa | 302 |
Az elbeszélő mű szövegének elemei | 302 |
Az epika | 303 |
József Attila | 305 |
Nincsen apám, se anyám (József Jolán) | 305 |
A "messzi vándor" (József Jolán) | 306 |
Az életrajzi regény és a riport | 310 |
Anyám | 310 |
Aki szegény, az a legszegényebb | 311 |
Lebukott | 312 |
József Attila pártossága | 314 |
Szemelvények a szovjet irodalomból | 315 |
Maxim Gorkij | 315 |
A viharmadár dala | 315 |
A költemény keletkezésének körülményei | 316 |
Eszmei mondaivalója és művészi eszközei | 316 |
A jövő ábrázolása | 317 |
Az ellegória | 317 |
Emberek között (részlet) | 318 |
Felolvasás a műhelyben | 318 |
A regényciklus | 321 |
Az önéletrajzi regény | 321 |
Az irodalom ismeretnyújtó jelentősége | 322 |
Az irodalom társadalmi jelentősége | 322 |
A forma demokratizmusa | 324 |
Hogyan tanultam írni? (részlet) | 324 |
Az alkotási folyamat. Az ayaggyűjtés | 327 |
Az alkotó képzelet szerpe | 327 |
Az ihlet és a kidolgozás | 328 |
Az Anya elemzése | 329 |
Előzmények | 329 |
A téma jelentősége | 330 |
A szocialista realizmus fő sajátosságai a regényben | 330 |
V.V. Majakovszkij | 333 |
Vlagyimir Iljigy Lenin (részlet) | 333 |
A költemény eszmei mondanivalója, szerkezete | 340 |
A kommunista pártosság | 341 |
A költemény műfaja | 342 |
Majakovszkij verselése | 343 |
A. A. Fagyejev: Az Ifjú Gárda | 344 |
A regény történelmi előzményei | 344 |
A téma és az író | 344 |
Menekülők | 345 |
A börtönben | 352 |
Szemben a halállal | 353 |
A pozitív hős | 355 |
Belső monológ | 356 |
A kritika szerepe a szovjet irodalomban | 356 |
Az irodalmi kritika | 357 |
Szemelvények a mai magyar irodalomból | 358 |
Veres Péter | 358 |
Pályamunkások (részlet) | 358 |
A mű élményanyaga | 364 |
A mű témája és cselekménye | 364 |
Az ellenforradalmi korszak leleplezése | 365 |
A munkások ábrázolása | 365 |
A mű stílusa. Műfaja | 366 |
Az elbeszélői közlés formái | 366 |
Aczél Tamás | 367 |
A szabadság árnyékában (részlet) | 367 |
Az író és műve | 369 |
A regény alakjai | 370 |
Illyés Gyula | 371 |
Fáklyaláng | 371 |
Az író és műve | 371 |
Második felvonás | 372 |
A főalakok jellemzése | 392 |
A dráma nyelve | 394 |
A múlt ábrázolása | 394 |
A dráma | 396 |
A drámai feszültség | 397 |
A színpadszerűség | 398 |
A dráma műfajai | 398 |
A színi előadás | 399 |
Mai magyar költők verseiből | 401 |
Illyés Gyula: télvégi szél | 402 |
Zelk Zoltán: Szerelmes ének | 403 |
Benjámin László: Megsárult könyveket lapozva | 404 |
Irodalomelméleti összefoglaló | 405 |
I. Az irodalom fogalma | 405 |
II. Az irodalom az élet tipikus ábrázolása | 408 |
III. Az irodalmi mű | 410 |
A tartalom és a forma egysége. Az irodalmi mű tartalma | 410 |
Az epikai és drámai művek sajátos formai eszközei | 411 |
Az epikai és drámai művek eltérő vonásai | 415 |
A lírai műfajcsoport sajátos eszközei | 416 |
Az írói ábrázolás hangneme | 417 |
Az irodalmi mű nyelve | 418 |
A szóképek | 418 |
A költői jelző | 419 |
A hasonlat | 419 |
A megszemélyesítés | 419 |
A metafora | 420 |
Az allegória | 420 |
A jelkép (szimbolum) | 421 |
A költői szókincs | 422 |
A költői mondattan. Az alakzatok | 422 |
Az ismétlés | 423 |
A megszakított mondat | 423 |
A felsorolás | 423 |
A szóhalmozás és fokozás | 424 |
A felkiáltás és a költői kérdés | 424 |
A megszólítás | 425 |
A szokásostól eltérő szórend (inverzió) | 425 |
A párhuzam és az ellentét | 425 |
Verstani alapismeretek | 426 |
A rím és a rímelhelyezések | 426 |
A műfajcsoportok | 428 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.