Fazekas Mihály

Szerző

Julow Viktor

Szerkesztő

Szalay Anna

Róla szól

Fazekas Mihály

Budapest

'Julow Viktor: Fazekas Mihály ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	514 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-152-037-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Julow Viktor "egy fél életet töltött már el" Fazekas Mihály "társaságában". Monográfiája második, átdolgozott, bővített kiadása bizonyítja, hogy Fazekas életének minden mozzanata, életművének minden árnyalata ismert számára. Fazekas életének színhelye, Debrecen korabeli gazdasági, társadalmi, szellemi életének bemutatása mellett hitelesen ábrázolja a katonáskodó költő élményvilágát. Művei születésének körülményei, majd a versek értő és gondos elemzése meggyőzően igazolja, hogy fazekas nem volt egyművű költő. Költészete szerves része a korszak irodalmának, és Julow kijelöli helyét a magyar irodalom fejlődési vonalában is. a költő fazekas mellett színes képet nyújt a botanikusról, aki Diószegi Sámuellel együtt nemcsak az első magyar botanikai művet írta meg, hanem ezzel együtt először próbálta a növénytan szakkifejezéseit a magyar nyelvben megteremteni. Évtizedek kutatómunkájának eredménye, ahogy Julow fölfedi Lúdas Matyi előzményeit, a vándormese tér- és időbeli történetét, azokat az... Tovább

Tartalom

A szülőhaza	7
Fazekas lokálpatriotizmusa és hazafisága Debrecen a "keresztyén respublika". Belső ellentétei, gazdasági, politikai helyzete a középkorban és a hódoltság korában. Demokratikus jellegű szervezete, függetlenségi szelleme. Kálvinizmusa. Kultúrája. A debreceni polgári közösség hanyatlása a 18. század elejétől - Fazekas Mihály születése (1765) . Családja, nemessége. Gyermekkora. A debreceni Kollégium. Tanulmányi rendje, szelleme. Diákönkormányzata. Maróthi György, a Methodus. A felvilágosodás Debrecenben. Fazekas tanárai: Hatvani István, Varjas János. Földi doktor, a "mentor". A kollégiumi diákköltészet és a rokokó, spontán népiesség. Fazekas mint diák. Olvasmányai, műveltsége. Mint "tógátus". Megválása a Kollégiumtól, felcsap huszárnak (1782)
Rajta, vitéz!	50
(1782-1792). Katonai szolgálatának hatása egyénisége kialakulására és költészetére. Mint közlegény és káplár, II. József iránt érzett megbecsülése, mindvégig a felvilágosult monarchia híve marad. A moldvai hadjáratban. Lélekjelenléte, vitézsége. Hadnagy. A foksányi csatában. Sebesülése. Feltette hatalmas császárunk..., Nagy gyökerek csemetéje.., Rajta, vitéz! Szabadságon Debrecenben, találkozása és összebarátkozása Csokonaival.
Vér mezején, Márs műhelyén	75
(1792-1796) . A francia forradalmi háborúkban. Kiábrándul a katonaságból. Háborúellenessége. Viszonya a nagy francia forradalomhoz. Barátkozása az ellenséggel. Főhadnagy. Lemond tiszti rangjáról. Háborúellenes költészete. Formaművészetének kibontakozása, a dallamkövető vers megjelenése
Ruszánda, Ámeli	104
(1789, kb. 1793-1796). Arcképe, külseje. A Ruszánda-szerelem, a Ruszánda-versek. Lírai realizmusának első nyomai. Fazekas és a rokokó. A rokokó "megszüntetve megőrzés"-e. Alapvetően morális magatartása: A szerelem: Danae. nyelvi népiességének első jelei. A Manci-kaland, a Manci-versek. A nagy szerelem: Ámeli. Az Ámeli-versek. Első remekműve: Mint mikor a nap... Watteau és Fazekas.
Az Ő kis kertje	140
(1796-kb 1800) Újra otthon. Életkörülményei, vagyoni helyzete. Kertjét műveli. Válsága, átmeneti mizantrópiája. Baráti köre, Csokonai és Fazekas. Csokonai: "Főhadnagy Fazekas úrhoz": a leghívebb kortársi jellemzés. Az alpesi bölcs: a szentimentalizmus útján a relizmus felé. Az Anakreonkák. Állítólagos szerelme Diószegi Erzsike iránt. Természetlírai remekei: természetszemlélete, stílusa, verstechnikai fejlődése. Az én kis kertem: a lírai realizmus felé.Fazekas és a németalföldi festészet. Prakticizmusa.
Új tavasz eleje	185
(kb. 1800-1804) Kibontakozása a válságból. Moralizáló társadalomkritikája: az Álom, Szükségtelen segítség. Közérdek és önérdek aufklérista dilemmája: Az önnönszeretet. Társadalomkritikájának konkretizálódása: A megégett Nagytemplom. A deákos (barokkos) klasszicizmus hatása. Stílustörései. Vergilius I. eclogá-jának fordítása: nyelvi népiessége, és a "magyar" hexameter jelentkezése. A megelégedés: politikai meggyőződésének kiformálódása. A válság vége. A tavasz eleje: természetlírájának egyik csúcsa, erőteljes népbaráttendenciák. A Dorottya-levelek esztétikája és etikája. A Lúdas Matyi első kidolgozása. Nem egyművű író: fejlődése egyenesen visz el főművéhez.
A nippuri szegény embertől Lúdas Matyiig	228
A Lúdas Matyi típusú mesék ősi asszír forrása. A mese vándorlása, elterjedtsége, külföldi irodalmi feldolgozásai. A Fazekas művéhez legközelebb álló változatok Kelet-Európában vannak. Moldvai csángó vagy román mese mint Fazekas közvetlen forrása.
"Lúdas Matyi", egy eredeti magyar rege	257
(1804-1817). A mű eredetiségének kérdése. Viszonya a megírás korához, a konkrét magyar társadalmi helyzethez. Demokratikus irányzatossága, jövőbe mutató tendenciája. Megoldása az egyetlen lehetsége megoldás. Típusalkotás, lélektani motiváltság. Formai sajátságai. Népmesei jellege, népessége. Viszonya a klasszicizmushoz. A mű sorsa: a két kidolgozása, a Kerekes Ferenc-féle első kiadás. A második (első hiteles) kiadás. Az I. és II. kidolgozás közti különbségek. A mű utóélete és jelentősége.
Debrecen bajnoka	310
(1801-1807). Domokos halálára: költözői öntudata. Csokonai Vitéz Mihály halálára. Cs. et F.: vallási meggyőződése. - Viszonya Kazinczyhoz. Részvétele az Árkádia-pörben. A pör értelmezése.
Az első zsenge a magyar füvésztudományból	334
(Kb. 1804-1810). Egy időre búcsút mond a költészetnek. Sógora, Diószegi Sámuel. Földi doktor példája. Készül a Fűvészkönyv. Az Előljáró beszéd: Fazekas értekező prózájának csúcsa. A Fűvészkönyv növénytani és nyelvi értéke.
A tevékeny bölcs	356
(Kb. 1806-1814.) Költői termékenységének megcsappanása. A napóleoni háborúk, a konjunktúra, a szentszövetségei rakció kezdete. Debrecen a 18-19. század fordulóján. Fazekas szerepe a Nagytemplom építkezésében. A Kollégium és a város szolgálatában. Mint mezőgazda. Családi viszonyai, gyarapodó vagyona. 127. dicséret, A serdülő bajuszhoz. Az önirónia mint új jelenség a magyar költészetben. Költészetének formai lehiggadása, teljes érettsége: A bölcs, Exsurge cor meum, felvilágosodott sztoicizmusa. Fazekas és Arany János. Pasquilus in Wolfgangum Ibrányi. A krumpli, lírai realizmusa. Az én poézisom: tudatosodó népiessége. Hortobányi dal: népiességének csúcspontja a lírában.
Az első kalendárium, melyből az időjövendölés kimaradt	382
(1814-1827). Közéleti tevékenysége. A Debreceni Magyar Kalendáriuom: programja, jelentősége, erősen gyakorlati-felvilágosodott iránya. Csillagászati cikkek. Csillagóra. A Kalendárium toldalékai. A kalendáriumi versek. A kelletekorán jött csendes esőhöz. Nyári esti dal: Fazekas lírájának csúcsa. Rokokó és realizmus. Fazekas rímtechnikája. Ki a boldog? A magyar irodalom legkedvesebb családi idilljeinek egyike. Fazekas irodalomtörténeti helye.
Elunván már várakozni a világ jobbúlásán	431
(1823-1828). Betegsége és felépülése. A felvilágosult orientalizmus: A perzsa fejedelem. Az Ezeregyéj hazai felfedezése: A magahitt kalmár, Aleddin, Az Ánténor álma. A Fűvészkönyv-pör. Halálos betegsége, magánya, csöndes tragédiája. Életművének összegezése: a Kalendáriom magyarázatja után serkent gondolatok.
Név- és verscímmutató	455
Jegyzetek	469