A varsói sánta I-IV.

Fülszöveg

Kék Csillag
A hadifogságból 1918-ban hazaérve, Aldo Morosini, az ősi velencei nemesi család sarja megtudja, hogy édesanyját meggyilkolták; a Canale Grande partján álló palotájából pedig ellopták a családi vagyonhoz tartozó ősi ékszert, a Kék Csillagot. Morosini elhatározza, hogy nem értesíti a rendőrséget, és maga kutatja fel a gyilkost.
Négy évvel később régiségkereskedőként üzenetet kap egy titokzatos férfitól, Simon Aronovtól, az európai árverések egyik híres alakjától. A határtalanul művelt, ám különös külsejű férfiú meghökkentő kéréssel áll elő. A szálak a Kék Csillaghoz vezetnek...
York Rózsája
mikor Aldo Morosini herceg, a régi kövek szakértője találkozott Simon Aronovval, a Varsói Sántával, nem számított a szokatlan küldetésre, mellyel a titokzatos személyiség megbízta: keresse meg a Jeruzsálemi Templomok Főpapjának melldíszéből, a tizenkét drágakő berakásos aranylapból hiányzó négy ékkövet.
A hagyomány szerint Izrael csak akkor nyeri vissza ősi földjét, ha a melldísz teljes épségben visszatér...
Az első drágakő, a Kék Csillag felkutatása után a herceg Angliába utazik abban a meggyőződésben, hogy ott találja a York Rózsáját.
Útját ismét különös kalandok kísérik, meglepetések és elkeseredések, ujjongások és csalódások sora várja, mire végre eléri célját, és felfedezi, hogy a női lélek még kiszámíthatatlanabb, még titokzatosabb, mint a londoni dokkok sötét sikátorai...
Sissi opálja
Amikor Aldo Morosini, a régi drágakövek szakértője találkozott Simon Aronovval, a varósi sántával, nem sejtette, milyen küldetést bíz rá a titokzatos férfi: meg kell találnia a négy ékkövet, mely a Jeruzsálemi Templom főpapjának melldíszéből, a tizenkét drágakövet magába foglaló aranylapból hiányzik. A hagyomány szerint Izrael csak akkor nyeri vissza ősi földjét, ha a helyreállított melldísz visszatér...
A három első kő, a Kék Csillag, a York Rózsája és Sissi opálja megtalálása után Morosini Spanyolországba utazik XIII. Alfonz király meghívására.
Egy sevillai ünnepségen a régiségkereskedő herceg felfigyel rá, hogy Őrült Johanna királynő a portréján talán az általa keresett rubint viseli. Aldo Morosini és régész barátja, Adalbert Vidal-Pellicorne Sevillától Prágáig, majd Zürichig üldözi a drágakövet, mely mind közül a legártóbb, legvéresebb kisugárzású.
Útja közben a hercegnek szembe kell néznie azzal a veszéllyel is, melyet a rákényszerített feleség, Anielka és ördögi családja jelent.
A varsói sánta negyedik, egyben befejező részében Juliette Benzoni fordulatokkal és izgalmakkal teli kalandra hív, melyben a szerelem és a pénz minden bajok forrása...
Folytatódnak Aldo Morosininek, a régiségkereskedő velencei hercegnek a kalandjai, ezúttal egy újabb ékszerért, a legendás Erzsébet királyné, azaz Sissi opáljáért. A helyszín Bécs, az időpont 1923. A lagúnák városában már a fasiszták csoportosulásai hallatják hangjukat, de az osztrák fővárosban még boldog békeidők járnak...
Az Operában nagy sikerrel megy a Rózsalovag. Az egyik előadáson, melynek szünetében a herceg kapcsolatba lép Simon Aronovval, a "sántával", titokzatos hölgy bukkan föl - csipkéi kivágásában a csodálatos brossal. A fátylat viselő ismeretlen hamarosan el is tűnik. Vajon ki ő, és hogy jutott hozzá a keresett ékszerhez? Lekerül-e róla és élete titkáról a fátyol? De megtudjuk sok egyéb mellett azt is, hogy mindeközben mit keres a herceg velencei otthonában a hírhedt Solmanski gróf és leánya, a gyönyörű, de álnok Anielka.
A spanyol rubin Vissza