A Föld felfedezése I/1-2. (töredék)

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
I. FEJEZET.
A Krisztus születése előtti kor nevezetesebb utazói.
Hannon (505). - Herodotos (484). - Pytheas (340). - Nearchos (326). -
Eudoxus (146). - Caesar (100). - Strabon (50.)
A karthagoi Hannon. - A Kanári szigetek, az Est-, a Dél foka,
a rio do Ouori öböl. - Herodotos. - Beutazza Egyiptomot, Libiát,
Ethiopiát, Fenicziát, Babiloniát, Perzsiát, Indiát, Médországot, Kolchist, a Kaspi-tengert, Szkithiát, Thracziát és Görögországot. -
Pytheas felfedezi Ibériának és a Czelták országának partjait, a
Manche-csatornát, Albion szigetét, az Orkadokat és Thule földjét.
- Nearchos Ázsiának az Industól a Perzsa-öbölig terjedő partjait
hajózza körül. - Eudoxus Afrika nyugati partvidékére jut. - Caesar meghódítja Galliát és Nagy-Britanniát. - Strabon bejárja
Ázsia egy részét, Egyiptomot, Görögországot és Italiát 3
II. FEJEZET.
Az első kilencz század hires utazói.
Pausanias (174). - Fahian (399). - Cosmas Indicopleustes (5 . . ) Arculphe
(700). - Willibald (725). - Szulejman (851).
Plinius, Hippalus, Arrianus és Ptolemaios. - Pausanias beutazza Attikát, Corinthiát, Lakoniát, Messenét, Elist, Achaiat, Arkadiát, Boiotiát és Phokist. - Fahian bejárja Kancseut, Tatárországot, éjszaki Indiát, a Pendzsabot, Czejlont és Javát. - Cosmas
Indicopleustes és «a mindenség keresztény helyrajza». - Arculphe
leirja Jeruzsálemet, Jozafát völgyét, az Olajfák begyét, Betlehemet,
Jerichot, a Jordánt, a Libanont, a Holt-tengert, Kafarnaumot, Názáretet, Tábor hegyét, Damaszkuszt, Tiruszt, Alexandriát, Konstantinápolyt. - Willibald és a szent föld. - Szulejman megjárja az Omani-tengert, Czejlont, Szumatrát, a Sziami-öblöt és a Sinai
tengert 16
III. FEJEZET.
A tiz-, tizenegy-, tizenkettő- és a tizenharmadik században
élő hirneves utazók.
Tudelai Benjámin (1159-1173). - Plan Carpin (1245-1247). - Rubruquis
(1253-1254).
A skandinávok a magas éjszakon, Islandban ós Grönlandban.
- Tudelai Benjámin bejárja Marseillet, Rómát, Oláhországot,
Konstantinápolyt, az Aegaei-tenger szigeteit, Palesztinát, Jeruzsálemet, Betlehemet, Damaszkuszt, Balbeket, Ninivét, Bagdadot,
Babilont, Basszorát, Iszpahant, Sirázot, Szamarkandot, Tibetet,
Malabart, Czejlont, a Vörös-tengert, Egyiptomot, Szicziliát, Olaszországot, Német- és Francziaországot. - Plan Carpin eljut a kunok földjére, a Kangiták országába s a mai Turkesztanba. - A tatárok erkölcsei és szokásai. - Rubruquis és az Azovi-tenger; a
Volga, a baszkirok országa, Karakorum, Asztrakhán, Derbend 28
IV. FEJEZET.
Marco Polo (1253-1324).
A genuai és velenczei kereskedőknek érdekökben fekszik,
hogy Ázsia belsejében felfedezéseket tegyenek. - Polo családja
és Velencze földrajzi helyzete. - A két testvér Nicolo és Matteo
Polo. - Konstentinápolyból a sinai császárhoz mennek. - Mily
fogadtatásban részesülnek Kublaj-Khánnál. - A császár őket
követeiül a pápához küldi. - A Polo-testvérek visszatérnek Velenczébe. - Marco Polo. - Atyjával Nicoloval és nagybátyjával
Matteoval elmegy a tatár uralkodóhoz. - X. Gergely pápává választatik. - Marco Polo elbeszélését franczia nyelven tollba mondás után Rusticien de Pise irja meg 48
II.
Kis-Örményország. - Nagy-Örményország. - Ararat hegye.
- Georgia. - Mosszul, Bagdad, Basszora, Taurisz. - Perzsia. -
Iíirman tartomány. - Komadi. - Ormuz. - A hegy örege. - Seburgan. - Balak. - Balasan. - Kasmir. - Kasgar. - Szamarkand. - Kotan. -- A sivatag. - Tangut. - Karakorum. - Szignanfu. - Tenduk. - A nagy fal. - Sandu, a mai Sangtu. - Kublaj khán székvárosa.- Kambaluk, a jelenlegi Peking. - A császári
ünnepek. - Vadászatai. - Peking leirása. - A pénzverő és a sinai
bank pénzjegyei. - A császári posta 51
III.
Csoseu. - Tajenfu. - Pinjangfu. - A Sárga-folyó. -- Szignanfu.- Szucsuan. - Singtufu. Tibet. - Likjangfu. - Karazsan. -. Jungsang. - Mien. - Bengália.- Annam. - Tajping. - Szintiguj. - Szindifu. - Teseu. Csinanfu. - Linsincseu. - Linszing. - Manzi. - Jangseufu. - A partvidék városai. - Kinzej vagyis Hangcseufu. - Fokien 64
IV.
Japán. - A három Polo a császár leányával és a perzsa követekkel együtt elhagyja Sinát. - Szajgun.-Jáva. - Kondor.- Bintang. - Szumátra. - A Nikobarok. - Czejlon. - A Koromandel-part. - A Malabar-part. - Az Oman-tenger. - Szokotora-sziget. - Madagaszkar. - Zanzibar és az afrikai part. - Abisszinia.
- Jemen, Hadramaut és Omán. - Ormuz. - A Polo-k megérkeznek Velenczóbe. - Egy ünnep a Polok-házában. - Marco Polo genuai fogságba esik. - Marco Polo halála 72
V. FEJEZET.
Ibn Batuta (1328-1353).
Ibn Batuta. - A Nilus. - Gaza, Tirusz, Tiberiasz, Libanon,
Balbek, Damaszkusz, Mesed, Basszora, Bagdad, Tabriz, Medina,
Mekka. - Jemen. - Abisszinia. - A berberek földje. - Zanzibar.
- Ormuz. - Szíria. - Anatolia. - Kis-Ázsia. - Asztrakán. -
Konstantinápoly. - Turkesztán. - Herat. - Az Indus. - Delhi.
- Malabar. - A Maledivák. - Czejlon. - Koromandel. - Bengália. - A Nikobarok. - Szumátra. - Sina. - Afrika. - A Niger. - Timbuktu 82
VI. FEJEZET.
Jean de Bétbencourt (1339-1425).
I.
A normandiai lovag. - Hódításokra vonatkozó tervei. - Béthencourt korának a Kanári-szigetekre vonatkozó ismeretei. - Cadix. - A Kanári-szigetek. - Graciosa. - Lancerote.- Fuerteventura. - Lobos. - Jean de Béthencourt visszatér Spanyolországba.
- Berneval lázadása. - Jean de Béthencourt meglátogatja III.
Henriket. - Gadifer meglátogatja a Kanári-szigeteket. - Gran-Canaria. - Ferro szigete. - Palma szigete 89
II.
Jean de Béthencourt visszatér a Kanári-szigetekre. - Gadifer
féltékenysége. - Jean de Béthencourt meglátogatja a maga szigeteit. - Gadifer elindul Gran-Canaria meghódítására. - A két vezér közt kitör az egyenetlenség. - Mindketten visszatérnek Spanyolországba. A király megszégyeníti Gadifert. - A normandi lovag ismét a szigetekre megy. Fuerteventura bennszülöttei megkeresztelkednek. - Jean de Béthencourt Caux-ba utazik. - Majd ismét visszaindul Lancerotera. - Az afrikai partokon kiköt. -
Gran-Canaria, Ferro és Palma szigetek meghódítása. - Maciot a
Kanária-szigetek kormányzójává neveztetik ki. - Jean de Béthencourt Rómában a pápától engedélyt nyer, hogy a Kanári-szigeteken
püspökséget alapíthasson. - Jean de Béthencourt visszatér hazájába. - A normandi lovag halála 97
VII. FEJEZET.
Kolumbus Kristóf (1436-1506).
I.
Madeira, a Zöldfok-szigetek, az Azorok, Guinea és a Kongo fölfedezése. - Diaz Bertalan. - Cabot és a Labrador-félsziget. - A
geográfusok és a kereskedők törekvései a középkorban. - A középkorban az Európa és Ázsia közt levő távolságra nézve hibás nézet
uralkodik. - Kolumbus Kristóf származása.- Kolumbus első utai.
- Kolumbus terve nem részesült tetszésben. - Kolumbus a franciskánusok klastromában. - Fogadtatása Ferdinánd és Izabellánál.- 1492 április 17-ről keltezett szerződése. -A Pinzon testvérek. - Pálos kikötőjében három hajót felszerelnek. - Kolumbus
1492 augusztus 3-án útnak indul 108
II.
Az első út: Gran-Canaria. - Gomera. - Az iránytű elhajlása.
Lázadási tünetek. - A szárazföld ! a szárazföld ! - San-Salvador.
- A birtokba vétel. - Concepcion. - Fernandina vagy Great-Exuma. - Izabella vagy a Hosszú-sziget. - A Mukarras-szigetek.
- Kuba. - A sziget leirása. - A Boldogságos szűz Máriáról elnevezett szigettenger. - Hispaniola vagy S. Domingo. - Tortugasziget. - A kazika a «Santa-Maria» fedélzetén.- Kolumbus hajója megfeneklik. - Monte Cristi szigete. - A hazatérés. - Vihar. Kolumbus megérkezik Spanyolországba. - Kolumbus Kristóf fogadtatása 122
III.
Kolumbus második útja : a tizenhét hajóból álló hajóhad. -
Ferro szigete. - Dominica. - Marie-Galante.- Guadalupe-sziget.
_Az emberevők. - Montserrat. - Santa Maria Rotonda. - San-Martin és Santa-Cruz. - Virgin Islands. - Porto Rico. - Espanola. - Az első gyarmatosok megöletése. - Izabella-város alapítása.- Kolumbus két, kincsekkel megrakott hajót Spanyolországba
küld. - Zibao tartományban Sz.-Tamás várát építteti. - Testvérét
Don Diegot a sziget kormányzójává nevezi ki. - Jamaika.- Kuba
partjai. - A bicskahal. - Kolumbus visszatér Izabella szigetére.
- A kazikát fogságba vetik.- A bennszülöttek lázadása. - Az éhség. - Kolumbus ellen Spanyolországban rágalmakat emelnek. -
Izabella Aguado Jánost mint királyi biztost Espanolába küldi. -
Az aranybányák. - Kolumbus visszatér Európába. - Megérkezése
Cadixba 139
IV.
Kolumbus harmadik útja: Madeira. - Santiago a Zöld-foki
szigetek egyike. - Trinidad. - Kolumbus első ízben pillantja meg
Venezuelának az Orinoko partjain túl fekvő partjait, a mai Kumanat. - A Paria-öböl. - A kertek. - Tabago. - Granada. - Margarita.- Kubaga. - Hispaniolai állapotok Kolumbus távollétében.
- San-Domingo város alapítása. - Kolumbus megérkezik Hispaniolába. - A fegyelmetlenség a gyarmatban. - A spanyolok az
anyaországban panaszt emelnek a hispaniolai kormány ellen. - A
király Bovadillát küldi ki, hogy Kolumbus eljárását megvizsgálja.
- Bovadilla Kolumbust és két testvérét lánczra verve Spanyolországba küldi. - Kolumbus megjelenik Ferdinánd és Izabella
előtt. - Visszanyeri a királyi kegyelmet 152
V.
Kolumbus negyedik útja : egy négy hajóból álló hajóhad. -
Gran-Canaria. - Martinique. - Dominica. - Santa-Cruz. - Portorico. - Hispaniola szigete. - Jamaika. - A Kaiman-szigetek.
- Isla de Pinos.- A Gvanaja-sziget.- Honduras-fok. - Amerika a
partjai a Darienöböl mentén Truxillon túl. - Limonares-szigetek.
- Huerta-sziget. - Veragua partjai. - Aranyban gazdag vidékek.
_A bennszülöttek lázadása. - Kolumbus álma. - Porto-Bello.-
Las Mulatas. - Kolumbus Jamaika szigetén kiköt.- Nyomorúság.
- A spanyolok Kolumbus ellen fellázadnak. - Holdfogyatkozás.
- Kolumbus Hispaniola szigetére érkezik. - Kolumbus visszatér
Spanyolhonba. - Kolumbus halála 159
VIII. FEJEZET.
Indiának s a fűszerek hazájának meghódítása.
I.
Covilham és Paiva. - Vasco da Gama. - A portugallok a Jó
Keménység fokát körülhajózzák.- Sam-Braz, Mozambik, Mombaz
és Melinde. - Gama Kalikutba érkezik. - A zamorin árulása. -
Összeütközések.- Gama visszatér Európába.- A skorbut.- Gama
Pál halála. - Vasco da Gama Lisszabonba érkezik 173
II.
Alvarez Cabral. - Brazília fölfedezése. - Afrika partjai. -
Cabral meglátogatja Kalikutot, Kocsint és Kananort. - Da Nova
János. - Gama második expedicziója. - A kocsini király. -
D'Albuquerque első föllépte. - Da Cunha. - Ormuz első ostroma. - Almeida győzelmei és viszálykodása d'Albuquerque-vel.
- A portugallok elfoglalják Goát. - Malakka ostroma és eleste.
- Az Ormuz ellen intézett második expediczió. - Czejlon. -
A Molukki-szigetek. - D'Albuquerque halála. - A portugallok
indiai birodalmának sorsa 190
Második rész
I. Fejezet.
Közép-Amerika meghódítói.
I.
Hojeda. - Amerigo Vespucci. - Róla nevezik el az Uj-Világot. - Jean de la Cosa. - Pinzon Yanez. - Bastidas. - De Lepe
Diego. - De Solis Diaz. - Poncé de Leon és Florida. - Balboa
felfedezi a Csendes tengert. - Grijalva Mexikó partjaihoz jut 219
II.
Cortez Ferdinánd. - Jelleme. - Kineveztetése. - Az expediczió felszerelése, Velasquez Cortezt visszahívja.- Cortez kiköt Vera
Cruzban. - Mexikó és Montezuma császár. - Tlaszkala. - Cortez útja Mexikóba.- A császár fegolylyá lesz.- Narvaez veresége.
- A «Noche triste». - Az otumbai csata. - Cortez Mexikót másodszor is ostrom alá fogja és elfoglalja. - Útja Hondurászba. -
Útja Spanyolországba. - Az expediczió a Csendes-tengeren. -
Cortez másodsor is elmegy Spanyolországba.- Cortez halála 236
III.
A hármas-szövetség. - Pizarro Ferencz és testvérei. - Don
Diego d'Almagro. - Az első kisérletek. - Peru kiterjedése, népei,
királyai. - Atahualpa a fogságban ; váltságdíja és halála. - Alvarado Péter. - Almagro Csiliben.- A hódítók egymással összetűznek. - Almagra főben járó pere és kivégeztetése. - Pizarro Gonzalo és Orellano expedicziói.- Pizarro Ferenczet orgyilkosok megölik. - Testvére Gonzalo fellázad, de legyőzik és kivégezik 265
II. Fejezet.
A föld első körülhajózója.
Magalhaes, ifjú kora, első viszontagságai. - Magalhaes hazát
cserél. - Előkészületek az expediczióra. Rio de Janeiro. - S. Julián kikötő. - A legénység egy része fellázad. - A bűnösöket kemény büntetés éri. - A Magalhaes-szoros. - A patagonok. - A Csendes-tenger. - Los Ladrones szigetek. - Zebu ós a Filippinek.
- Magalhaes halála. - Borneo. - A Molukki-szigetek és termékeik. - A Trinidad és a Victoria egymástól elválnak. - Az expediczó a Jó-Reménység-fokot körülhajózza s Európába visszatér. - Az utolsó szerencsétlenségek 293
III. FEJEZET.
Az éjszaki sarkexpedicziók és az éjszaknyugati átjáró
föld keresése.
I.
A normannok. - Vöröshajú Erik. - A Zeno testvérek. -
Cabot János. - Cortereal. - Cabot Sebestyén. - Willoughby. -
Chancellor 323
II.
Verrazzano János. - Cartier Jakab és három útja Kanadába.
- Hochelaga városa. - A dohány. - A skorbut. - Roberval útja.
- Forbisher Márton és utazásai. - Davis János. - Barentz és
Hoemskerke.- A Spitzbergen-szigetek. - Az első tél Novaja-Zemlyán. - Az expediczió visszatér Európába. - Az expediczió emlékei 351
IV. FEJEZET.
A kalandos utazások és a kalózháborúk.
Drake. - Cavendish. - De Noort. - Walter Raleigh 381
V. Fejezet.
Misszionáriusok és gyarmatosok. Kereskedők és turistát.
I.
Mi különbözteti meg a XVII. századot a- XVI-iktól ? - A fölfedezett területek gondosabb átkutatása. - Az aranykeresést, az
apostoli buzgalom váltja fel. - Az olasz misszionáriusok a Kongo
partjain. - A portugall misszionáriusok Abissziniában. - Brue
Szenegálliában és Flacourt Madagaszkarban működik - India,
Indo-Sina és Japán apostolai 401
II.
A hollandok a fűszertermő szigeteken. - Lemaire és Schouten. - Tasman. - Mendana. - Queiros és Torres. - Pyrard de
Laval. - Pietro della Valle. - Tavernier. - Thévenot. - Bernier.
- Knox Robert. - Chardin. - De Bruyn. - Kaempfer 406
VI. FEJEZET.
I.
A nagyban való kalózkodás.
Dampier Vilmos vagy a tengerek királya a XVII. században 429
II.
A sark és Amerika.
Hudson és Baffin. - Champlain és La Sale. - Az angolok az
Atlanti-tenger partjain. - A spanyolok Dél-Amerikában. - A
XVII. század végéig szerzett ismeretek összefoglalása. - A fokmérés. - A haladás a térképrajzolásban. - Az első mathematikai
földrajzi ismeretek 434

Témakörök