Ausztrália

Előszó

Részlet a könyvből.
Ausztrália és Óceánia.
Már az ötödik világrész kettős neve is kifejezi, hogy nem olyan egységes, mint a többi négy. Két sok tekintetben egymástól elütő területre oszlik, az ausztráliai szárazföldre és a Csendes-óceán szigeteire, Óceániára. Az ausztráliai szárazföld is sziget és ezért az óceániai szigettengerrel együtt, közös néven Óceániának is hivják. De Ausztrália egymagában vagy nyolcszor olyan nagy, mint az összes többi szigetek együttvéve és ennek folytán természeti képe egészen elüt tőlük. Ausztrália a legkisebb világrész, mintegy egyötödével kisebb Európánál. Minden oldalról tenger veszi körül. Egy ponton sem határos a többi világrésszel. Ausztráliának a többi világrészekkel való kapcsolatáról az óceániai szigetek gondoskodnak. A végtelen számú, nagyobbrészt szigetcsoportokat alkotó szigetek nagyrésze kicsiny. Az egész szigettenger területe összesen körülbelül a kétszerese Németország területének. Ennek a területnek is nagyobbik fele, egyetlen szigetre, Uj-Guineára jut. Az oceániai szigetvilág népessége és természeti helyzete szerint három nagy csoportra oszlik. Melanézia, a „fekete szigetek", amihez Uj-Guinea is tartozik, karélyalakban övezi északkeleten az ausztráliai szárazföldet, igy összeköttetést létesít egyfelől a délázsiai szigettengerrel, másfelől a polinéziai szigetekkel. Mikronézia, „kis szigetek", mint a neve is mutatja, csupa kis szigetből áll, Melanéziától északra terül el, Ausztráliát és a szigettenger többi részét Kelet-Ázsiával, elsősorban Japánnal köti össze... Vissza