A csanádi egyházmegye története I.

Előszó

Ez időszak feldolgozásánál ugyanazokat a szempontokat alkalmaztam, mint az Egyházmegyetörténet többi köteteinél. Ezek főképpen a következők:
1. A püspök-életrajzok inkább csak időrendi keretekül szolgálnak. Nem kizáróan életrajzok ezek, hanem a püspök személye köré csoportosítják az eseményeket.
2. A közvetlenül az egyházmegye múltjára vonatkozó anyag feldolgozásánál teljességre törekedtem, mégpedig azért, mert most került először feldolgozásra az egyházmegye története. Ezért a látszólag csekély jelentőségű adatokat sem mellőztem, hanem legalább röviden felemlítettem. Kivált az egyházmegyének az Apostoli Szentszékkel való kapcsolatára voltam figyelemmel. Az erre vonatkozó adatok, nevek felsorolása olykor talán zavarja az előadás folyamatosságát, de másrészt a pápai rendelkezések, megbízatások, javadalomadományozások, felmentések és különböző lelki kedvezmény- (búcsú, zarándoklat, ereklyeszállítás, stb.) engedélyezések mindennél élénkebben tükröztetik vissza a püspökök, papok és világi híveknek - az akkori közlekedési viszonyok tekintetbevételével szinte bámulatos - összeköttetéseit az Egyház fejével.
3. Az itt kevésbbé méltatott és inkább a káptalanokra és szerzetesrendekre vonatkozó adatokat feldolgozza az ugyanezzel a korszakkal foglalkozó három másik dolgozat: A csanádi székeskáptalan a középkorban (1030-1552), Az aradi társaskáptalan (1135-1552), Szerzetesrendek a csanádi egyházmegyében a középkorban (1030-1552). Vissza