kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 218 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-6082-8 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes fotókkal gazdagon illusztrálva. |
Előszó | 9 |
A kristályok világa (Rend a lelke mindennek) | 11 |
Amit egy leejtett kristály árult el | 11 |
A láthatatlan rácsszerkezet megfigyelése | 13 |
A történelmi jelentőségű kísérlet | 17 |
A diffrakció matematikája | 20 |
A rácsatomok "közvetlen" megfigyelése kétmilliószoros nagyításban | 25 |
A természet tapétamintái | 27 |
A legegyszerűbb kristályszerkezetek - optimális helykihasználás | 28 |
Rossz térkihasználású kristályok | 33 |
Szerkezet és forma | 35 |
"A fától az erdőt" | 38 |
A kristályban kötelező a hiba! | 41 |
Hogyan keletkeznek a rácslyukak és mennyi van belőlük a kristályban? | 42 |
Mozgó rácslyukak | 44 |
Rácslyukak és atomreaktorok | 46 |
Kristályfestés rácslyukakkal | 47 |
A kettős törés | 51 |
Mi okozza a kristály különleges tulajdonságait? | 53 |
Egy kis fizikatörténet | 55 |
A kvarckristály hangja | 57 |
Hajlik, nyúlik, törik | 60 |
Egy kis technikatörténet | 60 |
Mitől függnek a fémek tulajdonságai? | 61 |
A kristályok rugalmas és képlékeny alakváltozása | 62 |
A deformáció mechanizmusa - A Frenkel-féle becslés | 64 |
Többet ésszel, mint erővel | 66 |
A képlékeny alakváltozás diszlokációs elmélete | 68 |
Addig üsd a vasat, amíg meleg! | 70 |
Hogyan növelhető a fémek szilárdsága? | 71 |
Mi teszi a vasat acéllá? | 72 |
Sorby: a modern fémtan megalapítója | 73 |
Szerkezetváltozás szilárd állapotban | 74 |
Az acél ezer arca | 76 |
Egy titokzatos változása - a martenzites átalakulás | 79 |
A damaszkuszi pengék titka | 81 |
A rideg törés | 83 |
A törés fizikája | 84 |
Cementből rugó? | 87 |
Különleges fémek | 87 |
Felfújható fémek - a szuperképlékenység | 87 |
Szuperötvözetek | 91 |
Az emlékező fémek | 93 |
Nem fémes szerkezeti anyagok | 99 |
Kerámiák | 100 |
A szupravezető kerámiák | 105 |
A társított vagy kompozit anyagok | 110 |
A beton | 114 |
Mitől mágnes a mágnes? | 117 |
Minden anyag mágneses! | 117 |
Honnan származik az anyagok mágneses tulajdonsága? | 119 |
Az Einstein-de Haas- és a Barnett-kisérlet | 120 |
Az atomi mágnesség és a periódusos rendszer | 121 |
A para- és a diamágnesesség magyarázata | 122 |
A diamágneses szuszceptibilitás becslése | 123 |
A paramágneses szuszceptibilitás becslése | 126 |
Egy különleges kivétel az elektrongáz paramágnesességére | 128 |
A vas mágnesessége | 130 |
Hosszú távú rend a ferromágneses anyagokban | 132 |
Folyékony mágnes? | 133 |
Mi okozza a hosszú távú rendet a ferromágnesekben? | 134 |
A felmágnesezhetetlen anyag- az antiferromágnesesség | 135 |
Folyadékok és makromolekulás anyagok | 136 |
Óriás láncmolekulák | 136 |
A láncmolekula alakja | 137 |
Törvényszerűség az összevisszaságban | 140 |
Egy egyszerű becslés | 141 |
Egy különös anyag: az ugrógitt | 143 |
A mechanikai tulajdonságok és a szerkezet | 145 |
A gumi | 146 |
Rendeződött óriásmolekulák - kristályos polimerek | 154 |
Színpompás fóliacsíkok | 155 |
Feszültségoptika | 157 |
Biopolimerek | 160 |
Legősibb szerkezeti anyagunk: a fa | 160 |
Fehérjék | 162 |
A gyapju és a haj építőanyaga: a keratin | 165 |
Kötőszövetek fontos alkotórésze: a kollagén | 166 |
A kollagéngép | 167 |
A legközönségesebb folyadék - a víz | 168 |
A víz fizikai tulajdonságai | 169 |
A vízmolekula | 172 |
A vízmolekulák kapcsolódása | 173 |
A jég szerkezete | 175 |
A víz szerkezete | 176 |
Miért könnyebb a jég a víznél? | 177 |
A víz 4C-on a legsűrűbb | 178 |
A víz jó oldószer | 178 |
Miért sózzák télen az utakan? | 179 |
Egy meglepő kísérlet, a víz és alkohol elegyítése | 179 |
Fázisátalakulások nagyon tiszta vízben | 180 |
Folyékony, vagy szilárd | 186 |
Mi a folyadék? | 186 |
Mit jelent a nyíró igénybevétel? | 186 |
Nyíróerők a mozgó folyadékban, a viszkozitás | 187 |
Nyírásra lágyuló és keményedő anyagok | 190 |
A makromolekulás folyadékok tulajdonságai | 191 |
A folyadékkristályok | 195 |
A folyadékkristályok szerkezete | 196 |
Mire használhatók? | 198 |
Az üvegek | 199 |
Az üvegek szerkezete | 199 |
Az olvadék túlhűtése - Az üvegállapot kialakulása | 201 |
A szilikátüvegek szerkezete | 202 |
A fémüvegek | 208 |
Az üvegkerámiák | 213 |
A kvázikristályok ötös szimmetriája | 215 |
És mégis létezik | 216 |
Milyen hát az új anyag szerkezete? | 217 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.