Jugoszlávia (dedikált példány)

Előszó

Az elmúlt két év során a szerb-horvát háború kitörése, megdöbbentően véres horvátországi és Bosznia-hercegovinai eseményei, a volt tagköztársaságok függetlenségének kikiáltása és fokozatos nemzetközi elismerése - a volt szovjetunióbeli eseményekhez hasonlóan - megdöbbentette a világ közvéleményét. A hosszú évszázadok óta érlelődő belső társadalmi, kulturális és gazdasági feszültségek hét évtized után végérvényesen szétfeszítették - a létrejöttét és eddigi fennállását főként külső erőknek köszönhető - délszláv államalakulatot, az el nem kötelezett országok mozgalmának alapító tagját, a világszerte példamutatónak tekintett titói nemzetiségpolitika hazáját. A déli szomszédságunkban dúló polgárháború különösen élénken foglalkoztatja hazánk közvéleményét, mely többnyire értetlenül áll a mélyből ilyen "váratlanul" feltörő erőszak, nemzetiségi gyűlölet okai előtt.
Ezen írásunkban a jugoszláv állam felbomlásának, az etnikai háború kitörésének rendkívül bonyolult kérdésköréből csupán az etnikai, vallási, politikai földrajzi és történeti hátteret kíséreljük meg vázlatosan bemutatni. Figyelemmel kísérjük - a délszláv törzsek balkáni megjelenésétől - a volt Jugoszlávia területén az etnikai-vallási térszerkezet átalakulását, az azzal összefüggő népességmozgásokat, az államszerveződések változását és végül, de nem utolsó sorban, ismertetjük a jelenlegi délszláv háború etnikai földrajzi mozgatórugóit és az egyéb etnikai válságövezetek problémáit. A történeti-földrajzi áttekintést az is elengedhetetlenné teszi, hogy a volt Jugoszlávia területén történő háborús osztozkodásban követeléseik alátámasztására az egymással szinte szétválaszthatatlanul összefonódott etnikumok (szerbek, horvátok, muszlimánok stb.) vagy etnikai területük jelenlegi, vagy államuk múltbéli kiterjedésére hivatkoznak. A nemzetiségi konfliktusok vallási gyökereinek feltárása pedig azért indokolt, mert a volt Jugoszlávia népességének közel 3/4-ét jelentő szerbhorvát anyanyelvűek elsősorban vallási alapon különülnek el szerb, crnagorai (ortodox), horvát (római katolikus) és muszlimán (muzulmán) etnikumra, nemzetiségre. Vissza