Jugoszlávia

Fülszöveg

A neves író, műtörténész és kritikus, akinek a XX. századi művészportrék címmel nálunk is megjelent tanulmánykötetét a magyar közönség is kedvezően fogadta, német nyelven több kiadást megért nagy sikerű, Jugoszlávia című könyvében feleségével közösen arra vállalkozik, hogy bemutassa hazáját a nagyvilágnak.
Macedónia, Crna Gora, Bosznia-Hercegovina, Dalmácia, Isztria tájain barangolva egy nagy tudású européer meséli el a gazdag történeti múlt érdekességeit, avatott művészettörténészként szuggesztív leírásokban hívja fel a figyelmünket az egykori császári palota maradványai, a középkori kolostorok bizánci-szláv művészi remekeinek szépségeire. Felvillantják előttünk a jugoszláviai naiv festők sajátos varázsát. Láttató íróként tolmácsolják a változatos táji szépségeket. A művelődni vágyó utazó számára igen hasznos olvasmány lesz ez a gazdag illusztrációs anyaggal díszített mű, amely jól kiegészíti a Jugoszláviáról eddig kiadott útikönyveket.
Oto Bihalji-Merin 1904-ben született Jugoszláviában, író, művészettörténész és művészetkritikus. A berlini Állami Képzőművészeti Főiskola elvégzése után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és hosszú ideig a németországi baloldali értelmiség körében folytatott elméleti és szervező tevékenységet mint híres "Linkskurve" szerkesztője és mint a Proletár Írók Szövetségének titkára. Bátyjával - Pavle Bihaljival, akit 1941-ben a fasiszták agyonlőttek - együtt 1928-ban Belgrádban megalapította a Nolit Kiadót, amelynek nagy szerepe volt a haladó társadalmi nézetek és az avantgardista művészet megismertetésében. 1936-ban fegyversen harcolt a spanyol polgárháborúban. 1938-ban egyik kezdeményezősje volt a hitleri fasizmus által elfajzott művészetnek bélyegezett és üldözött alkotások híres londoni kiállításnak.
A második viláháború után a német hadifogságból hazatérve, Jugoszláviában aktívan részt vett a művészetpolitika és kultúrpolitika irányításában. Éveken át volt folyóirat-főszerkesztő és könyvkiadói igazgató. Számos nemzetközi és hazai képzőművész- és kritikusszövetség vezetőségének tagja, nagy jelentőségű nemzetközi kiállítások szervező bizottságának elnöke. A naív művészet nemzetközi tekintélyű szakértője. 1946-ban a Herder-díj kitüntetettje. A modern művészet elméltei problémáiról írott könyvei számos európai nyelven és amerikai kiadóknál is megjelennek (A modern művészet kalandja, Lehetséges-e művészet a tudomány korában?, A világ naív festői). Megírásukban szakavatott segítsége felesége, Lise, aki szintén művészettörténész. Magyar nyelven is megjelent a Gondolat kiadásában "Huszadik századi művészportrék" című gazdag esszékötete, s igen kedvező visszhangot váltott ki. A Corvina Kiadó gondozásában gazdagon illusztrált, koncepzióus Rousseau-monográfiája látott napvilágot. Vissza