Előszó
Részlet a könyvből:
Az egymást keresztező, szétágazó, el-eltünedező utak úgy fűződtek egymásba az országúton, mint valami hatalmas érhálózat. Elhanyagolt utak, tele kövekkel, gödrökkel, összeszakadozott utak, fű nőtte be őket, ha esett, akkor feneketlen mocsárrá változtak, sok helyütt sorompó zárta le őket s dél felé keskeny gyalogösvényekké szűkülve vesztek el a hegyekben. AZ ország minden csepp vére ezekben az erekben folyt. A göröngyös, napsütésben porba boruló, esőben eliszaposodó utak jelentették az ország számára a mozgást, az életet, a lélekzetet s a szívverést.
Mentek rajtuk közönséges postakocsik, nyitott szekerek, ülés és támla nélkül, sántikálva, el-elakadva, aztán a gyorsposta kocsijai, négy hellyel, öt lóval, melyek naponként húsz mérföldet is meg tudtak tenni. Aztán az udvarok és követségek gyorsfutárjai, pompás, gyakran váltott lovakon, pecsétes táskával, aztán a thurntaxisi posta lassubb járatú követei. Aztán jámbor vagy zsivány batyus mesterlegények, diákok, egyik sovány és szelid, másik megtermett és elszánt, komor tekintetű barátok, izzadva csuhájukban. Aztán a nagykereskedők teherkocsijai, a házaló zsidók tolókocsijai. Aztán hat erős, de kissé kopott hintóban kíséretével a porosz király, aki látogatóban volt a déli fejedelmeknél. aztán végeláthatatlan sora embereknek, állatoknak és kocsiknak, azoknak a protestánsoknak, kiket a salzburgi püspök tajtékzó dühvel üzött ki országából. Majd tarka komédiások, szürke zarándokok és pompás hintajában, elől lovassal, hátul nagy kísérettel, a szász udvar sovány, gőgösen néző velencei követe. A Frankfurt felé vezető úton összetákolt szekereken rendületlenül vonult egy délnémet állam kikergetett zsidósága. Magisterek, nemes urak, selymes dámák, a törvényszék posztóruhás hivatalnokai. Aztán kényelmesen, nagyon sok kocsin a kövér, ravasz-vidáman mosolygó würzburgi hercegpüspök, amott meg egymagában és gyalog a landshuti bajor egyetem egy professzora, kit ellenséges és eretnek szellemű beszédeiért csaptak el. Egy angol hajóstársaság ügynökeivel s az asszonnyal, kutyával, gyerekkel együtt Pennsylvániába igyekvő sváb kivándorlók mellett Róma felé igyekvő ájtatos, nyafogó és erőszakos alsóbajorországi zarándokok, aztán mindent fürkésző, óvatos tekintetű ezüst-, állat- és gabonavásárló ügynökök a bécsi hadügyi hivatalból, aztán kilépett császári katonák a török hadjáratból, szemfényvesztők, alchimisták, koldusok, Flandriából Velence felé utazó fiatal urak udvarmesterükkel...
Vissza