Jubileumi évkönyv 1963-2003

Fülszöveg

A múlt század utolsó harmadában az Ipari fejlődéssel egy Időben megindult hazánkban az az urbanizációs folyamat, meiy soha,nem látott építkezési hajlandóságot eredményezett. Jól képzett építőipari szakemberekre voit szükség. Kezdetben idegenekből, főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építkezéseket, később azonban Eötvös József és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult 1879. december 7-én a középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal. Az építészeti szakosztály építőmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és 1898-ban a Középipartanodából kivált a Budapesti IVIagyar Királyi Állami Felsö(épftű) Ipariskola. 1901 -ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületünkbe az intézmény.
¦ Jogelődünk ezt követően mind a képzés tartalmában, mind pedig a tanulói létszámban -még az első és második világháború... Tovább

Fülszöveg

A múlt század utolsó harmadában az Ipari fejlődéssel egy Időben megindult hazánkban az az urbanizációs folyamat, meiy soha,nem látott építkezési hajlandóságot eredményezett. Jól képzett építőipari szakemberekre voit szükség. Kezdetben idegenekből, főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építkezéseket, később azonban Eötvös József és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult 1879. december 7-én a középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal. Az építészeti szakosztály építőmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és 1898-ban a Középipartanodából kivált a Budapesti IVIagyar Királyi Állami Felsö(épftű) Ipariskola. 1901 -ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületünkbe az intézmény.
¦ Jogelődünk ezt követően mind a képzés tartalmában, mind pedig a tanulói létszámban -még az első és második világháború éveiben is - dinamikusan fejlődött. 1884-tói 1949-ig a Felső(épít6) Ipariskola keretében végezte munkáját az építőmesterség megvizsgálására államilag létrehozott egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke Ybl Miklós volt. Az 1950/51 -es tanévtől magasépítői, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikumként működött tovább az iskola. A Felsőfokú Ipari Technikum célja kivitelező szakemberek képzése volt. 1971 -tői városgazdasági szak is indult a jogelőd intézményben. 1972-ben - a felsőfokú technikumok átszervezésével - az Elnöki Tanács létrehozta jogutódként a budapesti Ybl IVIiklós Felsőfokú Építőipari Technikum és a debreceni Fel: sőfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát
A főiskola következő évtizedeit jelentős tartalmi és szervezeti változások jellemezték. 1980-ban a Belügyminisztériummal közös tűzvédelmi mérnökképzés indult. Az országban egyedül intézményünkben folyik felsőfokú tűzvédelmi képzés. 1987-1998 között építményfenntartási ágazaton a honvédség számára képeztünk szakembereket. 1992-ben engedélyezték a biztonságtechnikaimérnök-képzést és 1994/95-ös tanév óta folyik műszakimenedzser-képzés. Az alapképzésen túl 1980 óta több, szakunkhoz kötődő szakirányú továbbképzést is folytatunk. Az 1997-ben lefolytatott eljárás eredményeként a Magyar Akkreditácios Bizottság műszaki intézményi szakbizottsága a főiskola valamennyi mérnöki szakát - erős minősítéssel - akkreditálta. ,
A tartalmi fejlődést szervezeti változások is kísérték. Ezek közül külön ki kell emelni, hogy a főiskola nevét 1991-ben a kormány a tartalomnak jobban ' megfelelő Ybl Miklós Műszaki Főiskolára módosította. 1995-ben a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai karaként folytatta tovább munkáját.
A legjelentősebb szervezeti változás 2000. január 1-jével következett be. A főiskola a felsőoktatási intézményhálózat átalakításának keretében a Szent István Egyetemhez csatlakozott, hogy az új, integrált felsőoktatási intézmény részeként a társkarokkal összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységével hatékonyabban szolgálhassa a vidéki térségek, települések infrastruktúrájának fejlődését. Vissza