Józsefváros

Előszó

A mai Józsefváros területén, Pest városfalain kívül a török hódoltság után még csak majorságok voltak. A kerület története a XVIII. század eleji betelepüléssel kezdődött, amikor a mai Rákóczi út és Blaha Lujza tér helyén téglaégetőket nyitottak. Körülöttük hamarosan házak épültek, utcák alakultak ki. Az akkor Alsó-Külvárosnak nevezett terület polgárai 1777-ben Mária Terézia iránt érzett tiszteletükből kérelmezték, hogy a városrészt fiáról, a későbbi II. Józsefről nevezzék el. Pest fejlődésével párhuzamosan Józsefvárosban is számtalan középület és palota épült. Az 1838-as árvíz azonban ezt a városrészt sem kímélte: 1250 földszintes agyagépületének alig egyötöde maradt meg. A katasztrófát csak a jól megépített barokk középületek és paloták élték túl, de a lakosság újjáépítette házait. A XIX. század első felében a Józsefvárosban már állt a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, és itt kapott helyet a század második felében az országgyűlés is. A második világháború idején, Budapest ostromában a városrész épületeinek kilencven százaléka megsérült, a háború után a helyreállítás nagyon lassan haladt. Nem sokkal később a kerület egyes részei az 1956-os forradalom eseményeinek fontos helyszínei voltak, elsősorban a Magyar Rádió épülete és a Corvin köz. Józsefváros napjainkra - központi fekvése miatt - a városrendezők és a befektetők figyelmét is felkeltette. Ezúttal azonban a Nagykörúton túli, nyomasztó hangulatú városrész teljes megújításáról születtek tervek. Vissza