József Attila válogatott versei

Fülszöveg

József Attila lelkének mítikus mélyén - írta Bóka László - két ellentét áll: a gazdag és az éhező. Ebben a lelkivilágban az a fiktív, ami a polgári képzeletvilágban sivár próza, vaskos valóság: libasült, jó ruha, öt forint, kugler, jóllakás. Ebben a mítikus világban, a szegénység, az éhezők világában, a szemlélet kiindulópontja a sóvár vágy.
Tudta, hogy beteg, hogy betegsége végzetes. De azt is, hogy betegsége különös ösztöke az alkotásra, hogy ez a fájdalmas érzékenység rendkívüli fogékonyságot is jelent, közelebbről és közvetlenebbül szemlélheti a világot, mint az egészségesek. Az egyre betegebb, tehát egyre érzékenyebb lélek mintha teljes öntudattal használta volna ki felfokozott érzékenységét. Minduntalan figyel, s figyelmezteti magát képességeire. "Csengés emléke száll. Az elme hallja..." A sérült elme érzékenységét összeköti érzékszerveivel, s a látható mögött felfedezi a lélek, a tudat láthatatlan világát is.
Halász Gábor egy kritikájában megrótta proletárversei nagyon is nyilvánvaló politikai tendenciájáért. Magánlevélben válaszolt neki: "Én a proletárságot is formának látom, úgy a versben, mint a társadalmi életben, és ilyen értelemben élek motívumaival. Pl.: Nagyon sűrű visszatérő érzésem a sivárságé, s kifejező szándékom, rontó-bontó, alakító vágyam számára csupán »jól jön« az elhagyott telkeknek az a vidéke, amely korunkban a kapitalizmus fogalmával teszi értelmessé önnön sivár állapotát, jóllehet engem, a költőt, csak önnön sivársági érzésemnek formába állása érdekel. Ezért sajnos, a bal oldalon sem lelem költő létemre a helyemet, ők tartalomnak látják - s félig-meddig maga is - azt, amit én a rokontalanságban egyre nyomasztóbb formaként vetek papírra."
A kötet egy nagy költő művészetének, személyiségének, sorsának fejlődéstörténetét tárja az olvasó elé, a nehéz kezdettől a tragikus végig, abban a hitben, hogy József Attila a harmincas években a kortárs világirodalom egyik legfontosabb alkotója volt, alig volt, aki fontosabbat mondott volna nála emberről és társadalomról, ösztönről és tudatról, örömről és fájdalomról, a lét teljességéről. Vissza