József Attila-kommentárok

Szerző

Török Gábor

Róla szól

József Attila

Lektor

Szathmári István

Budapest

'Török Gábor: József Attila-kommentárok ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	388 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-280-423-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL...	5
(A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE)	7
(A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL)	19
(MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?)	26
VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT	39
A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL	41
(CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?)	41
A Medvetánc szövegkritikája	41
Változatok a mérlegen	44
Egy vers változatai? Vagy két vers?	54
FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL	59
(MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA)	59
Tárgyilagos meghökkentés	59
Mit jelent a harmadik sor?	60
Groteszkség	65
A malacvilágosság renard-i szükségessége	67
(ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK)	71
Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül	71
A József Attila-i gond	73
Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is	73
Képzett szó a versben	77
(DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS)	79
Mit jelent kicsinyíteni?	79
A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága	80
Főnevek kicsinyítő képzése	81
Személyek nevének a kicsinyítése	84
Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése	85
Kicsinyített melléknevek	89
A kicsinyítő jelzős szerkezet	91
A cselekvés elaprózása, kicsinyítése	96
Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet?	98
A képi kicsinyítés	99
Irányelvek	101
A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága	102
"Holt" számok, eleven vers	112
(HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS)	114
Életképes-e Ady szava?	114
Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése	116
A szövegből kiemelt harsány- hars szópár	118
A hars a szövegösszefüggésben	119
József Attla más elvonásait is értékeljük	122
Eredet és hatás	130
(TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK)	131
Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése?	131
Mit szolgál a jelentésmódosítás?	133
A hangrendi átcsapás lehetőségei	135
(HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL)	138
A kimeríthetetlen Eszmélet	138
A hibban ige	139
Az eredeti jelentés és József Attila verssora	140
A jelentésátvitel	143
SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS:
RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL	147
(A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI)	147
Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában	147
Az erős elhatárolás és hatása	149
"Mellékesítés"?	151
A közlésviszonyok módosítása	154
Írásjelváltozatok	159
A zárójel "hangzása"	165
"(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)"	167
(A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN)	168
Én - én - én	168
Te és ti	171
A statisztikázó őszinte vallomása	172
Szempontok a statisztikához	174
Hol van az én, hol van a mi?	187
a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése	187
b) A többes szám első személy késleltetése	195
c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás	196
d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága	198
A második személy a lírai életműben	200
a) A nyílt felhívás hiánya	200
b) A csak formális második személyek	201
c) A valós második személyeket szólító versek	210
d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények	218
A második személyű szóalak helye a versben	219
Ismét: "Én nem vagyok te..."	223
(A LÍRAI ÉN IDÉZ)	224
Újabb én és te?	224
Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben	224
Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet	229
Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés	237
A versbeli idézés írásmódja	239
A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai	244
A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója	251
Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága	256
(ÖNRÍMEK)	260
Az önrímelés	260
Az önrímek poliszémiája	264
A toldalékrímek	269
Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság	274
Az önrímek mondatelőzményei	277
A Szegényember balladája rímei	279
MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG	282
(BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA)	282
Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség	282
Babits kezei	283
És József Attiláé...	284
A kezei-félék feladatai	286
További problematikus többes számok	292
(A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN)	295
Nemcsak az értelem szól az értelemhez	295
Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk?	297
A fa- és vas- funkciója	298
(EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL)	307
Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő?	307
A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia	309
József Attila verstani műhelyében	312
Előadói szabadság?	316
A József Attila- költemények hiteles szövege	321
Következtetés	323
(NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT)	324
Az ámulok-elmulok rímpár	324
Sortöltelék-e az Én?	327
Az elmulok egyes szám első személyűsége	328
A hogy rangja	330
Hat mély : két magas	334
Összefoglalás?	335
JEGYZETEK	337
RÖVIDÍTÉSEK	353
SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ	355
VERSMUTATÓ	372