A jövedelempolitika fogalma, szűkebb és tágabb értelmezése. A jövedelempolitika feladatai | 5 |
Néhány gondolat a jövedelempolitikáról általában | 5 |
A jövedelempolitika fogalma és feladatai a szocializmusban | 7 |
A jövedelempolitika szűkebb és tágabb értelmezése a szocializmusban | 7 |
A szocialista jövedelempolitika feladatai | 8 |
A szűkebb értelemben vett jövedelempolitika fő területei a szocializmusban | 8 |
A jövedelempolitika polgári értelmezése | 12 |
Az elosztási elméletek feladatáról általában | 12 |
Az elosztáspolitika és jövedelempolitika kapcsolata | 14 |
A jövedelempolitika elmélete és gyakorlata a második világháború után, a hetvenes évek elejéig | 16 |
A tőkés jövedelempolitika szemléletváltozása a hetvenes évek közepe óta | 30 |
Néhány gondolat a polgári jövedelempolitikai koncepciók elosztáselméleti hátteréről | 38 |
Bérpolitika a fejlett tőkésországokban és néhány általánosítható tanulsága | 48 |
Néhány bérpolitikai elmélet. Osztályharc és érdekegyeztetés | 48 |
Bérpolitika néhány fejlett tőkésországban | 65 |
Egyesült Államok | 65 |
Nagy-Britannia | 81 |
Hollandia | 87 |
Svédország | 97 |
Német Szövetségi Köztársaság | 106 |
A bér- és kereseti arányok alakulásának néhány külföldi tendenciája és a magyarországi fejlődés | 113 |
Néhány előzetes észrevétel | 113 |
Az ágazati kereseti arányok alakulásának néhány jellemzője | 114 |
Az ágazati kereseti különbségek alakulása Magyarországon | 114 |
Az ágazati kereseti különbségek alakulása néhány szocialista országban | 117 |
A gazdasági ágak és ágazatok bér- és kereseti arányainak néhány jellegzetessége a fejlett tőkésországokban | 124 |
Az iparágak (iparcsoportok) közötti bérkülönbségek néhány nemzetközi tapasztalata és Magyarország számára is hasznosítható tanulsága | 125 |
A bérkülönbségek néhány további aspektusa | 131 |
Területi bérkülönbségek egy-egy országon belül | 131 |
Vállalatnagyság szerinti bérkülönbségek | 132 |
A munkás és alkalmazotti kereseti különbségek néhány vonása aaz EGK tagországaiban | 133 |
A szocializmus alapvető elosztási elvei | 136 |
A munka szerinti elosztás fogalma, értelmezésének és érvényesítésének néhány problémája | 136 |
A munka szerinti elosztás mai értelmezsésének néhány problémája | 137 |
A munka szerinti elosztás tartalma | 139 |
Kísérletek a munka szerinti elosztás és a kereseti különbségek kvantifikálására | 141 |
A munka szerinti elosztás ösztönző funkciója | 148 |
A munka szerinti elosztás szükségessége, elvi alapjai és általános kérdései | 150 |
A nemzeti jövedelem, a munkajövedelem színvonalának és a kereseti arányoknak a kapcsolata, különös tekintettel a szocializmus építésének első szakaszára | 154 |
A társadalmi juttatások és a szociálpolitika szerepe a szocializmusban | 155 |
A társadalmi juttatásosk és a munka szerinti elosztás | 155 |
Az egy főre jutó jövedelem különbségeinek csökkentése és a jövedelmek alakításának néhány alaptendenciája a szocialista társadalom építése során | 156 |
A társadalmi juttatások, a szociálpolitika és a szükségletek szerinti elosztás néhány problémája | 157 |
Néhány szó a lakossági jövedelmek csoportosításáról | 164 |
Változik-e a szociálpolitika szerepe? | 165 |
Az elosztás azonos és látszólag azonos elvei és tendenciái | |
A kapitalizmusban és a szocializmusban | 167 |
A munka szerinti elosztás és a "teljesítményelv" | 167 |
A jövedelmek differenciálódása és nivellálódása | 169 |
A szocialista jövedelempolitika megvalósításának főbb eredményei és néhány problémája hazánkban. A lakossági jövedelmek színvonalának és szerkezetének néhány aspektusa | 180 |
Néhány előzetes észrevétel | 180 |
Rövid történeti áttekintés a lakosság jövedelmi helyzetének alakulásáról | 182 |
A jövedelmek alakulása | 182 |
A keresetek alakulása | 185 |
A lakosság egészének és a főbb népességcsoportok átlagos jövedelmének alakulása | 186 |
Egy elvi és módszertani probléma | 186 |
Az alapvető osztályok jövedelmi arányainak alakulása | 191 |
Az egyes népességcsoportok relatív jövedelmi helyzetének alakulása | 192 |
A jövedelmek szerkezete | 198 |
A személyes rendelkezésű jövedelmek összetevőinek alakulása | 198 |
A társadalmi juttatások alakulása osztályonként és főbb társadalmi rétegenként | 200 |
A társadalmi juttatások jellegének megváltozása | 203 |
Munkajövedelem, személyi jövedelem, összes jövedelem | 203 |
A jövedelmek szóródása és a szóródásra ható főbb tényezők | 208 |
A jövedelmek szóródása | 208 |
A kereső-eltartott arány és a jövedelem | 212 |
A területi hovatartozás jelentősége a jövedelmek differenciáltságában | 220 |
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztése | 226 |
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztésének lehetőségei és korlátai | 226 |
A jövedelmek színvonalának és növekedési ütemének kapcsolata a ténylegesen belső felhasználásra fordítható nemzeti jövedelemmel | 230 |
A jövedelemarányok további alakításával kapcsolatos néhány probléma | 231 |
A főbb társadalmi osztályok és rétegek jövedelemarányainak alakulásáról | 234 |
A munkajövedelmek és a társadalmi juttatások egymáshoz viszonyított arányának jövőbeni alakulásáról | 236 |
A nyugdíjrendszer továbbfejlesztéséről | 239 |
A minimális jövedelmek és az alacsonyjövedelműség néhány összefüggése | 249 |
Az alacsony jövedelem és az alacsonyjövedelműség értelmezése. Rövid történeti visszapillantás az alacsony jövedelműek arányának változására | 249 |
Az alacsony jövedelem és az alacsonyjövedelműség fogalmáról | 249 |
Az alacsonyjövedelműség többféle megközelítése | 250 |
Az alacsony jövedelem fogalmának megközelítése a minimális jövedelem "abszolút" meghatározásából kiindulva | 253 |
Az alacsonyjövedelműség és a társadalmilag szükséges minimum meghatározása néhány szsocialista országban | 255 |
Alacsonyjövedelműség és hátrányos társadalmi helyzet | 262 |
Alacsonyjövedelműség és fogyasztási szerkezet | 265 |
Az alacsony jövedelműek arányának eddigi, jelenlegi és várható alakulása a folyó jövedelmek vizsgálata alapján | 272 |
Az egy főre jutó legalacsonyabb háztartási jövedelmek alakulása és az azokat okozó fő tényezők | 272 |
Az alacsony jövedelműekkel kapcsolatosan várható - központi beavatkozás nélkül is erősödő és direkt állami intézkedéseket igénylő - tendenciák | 276 |
A minimális bérek alakulása | 279 |
A magas jövedelmek megítélése, következtetések és feladatok | 284 |
A magas jövedelem fogalmáról és várható alakulásáról | 284 |
A magas jövedelem értelmezése | 284 |
Kísérlet a magasnak tekinthető jövedelem kvantifikálásának a negyedik megközelítés szerinti alátámasztására | 286 |
A magas jövedelműek arányának alakulása az összlakosságon belül. Kísérlet a magas jövedelmek kialakulását elősegítő tényezők vizsgálatára | 288 |
A látszólag magas és a valóban magas jövedelmek megkülönböztetésének szükségessége és nehézsége | 297 |
A lakáshoz jutás módjában és a lakásra fordítandó folyamatos költségekben levő különbségek hatása a tényleges jövedelemarányokra | 298 |
A folyó jövedelem és a vagyoni háttér kapcsolata | 300 |
A magas jövedelműek arányának és jövedelmi színvonalának a jövőben várható alakulása | 302 |
Az indokolatlanul magas jövedelmek növekedésének a veszélye | 310 |
Következtetések, javaslatok | 310 |
Meggátolandó folyamatok | 310 |
Erősítendő folyamatok | 311 |
A magas jövedelmek népgazdaságilag is hasznos elköltési lehetőségeinek a kiszélesítése | 312 |
A személyi (családi) jövedelmek adóztatása | 318 |
A kérdésfeltevés aktualitása | 318 |
A bérek, fizetések és egyéb személyi jövedelmek adóztatása a fejlett tőkésországokban. A dolgozók által fizetett társadalombiztosítási járulékok | 320 |
Az adók csoportosítása | 320 |
A személyijövedelem-adózás módja néhány tőkésországban | 323 |
A személyi- (családi-) jövedelem-adózás esetleges magyarországi bevezetésének problémái | 333 |
A hazai vita | 333 |
Néhány szocialista ország adórendszere és a mi gyakorlatunk | 342 |
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztése és anyagi ösztönzési rendszerünk hatékonyságának fokozása | 349 |
Eddigi elméleti vitáink és gyakorlatunk néhány tanulsága | 349 |
Nem elosztáscentrikus, hanem ösztönzéscentrikus munkajövedelem-politikára van szükségünk | 351 |
Kereseti arányaink differenciálatlansága és nivelláltsága | 351 |
A bér- és kereseti különbségek néhány aspektusa, különös tekintettel a képzettségre | 355 |
A szak-, betanított és a segédmunkások kereseti arányai | 355 |
A kereseti arányok néhány további aspektusa | 358 |
Mindenki képességei szerint | 360 |
A vezetői érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének szükségessége | 363 |
Új alapokra kellene helyeznünk a bérezés egész koncepcióját | 368 |