A nemzeti kérdés és a forradalom

Szerző

Josip Broz Tito

Szerkesztő

Fordító

Újvidék

'Josip Broz Tito: A nemzeti kérdés és a forradalom ' összes példány

Kiadó:	Forum Könyvkiadó
Kiadás helye:	Újvidék
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Veselin Maslesa, a JKP Központi Bizottságának a Szerbiai Egységes Munkáspárt és Népfront megalakításával megbízott képviselője részére (Levél Szerbiához, 1936. november 2.)	5
A kommunisták és a katolikusok (Proleter, 1936. december, 9. szám)	12
A kommunisták és a horvát nép (Proleter, 1937. május, 5. szám)	16
A Horvát Kommunista Párt alapító kongresszusának kiáltványa (Proleter, 1937. november, 12. szám)	20
A horvátok harca az önrendelkezésért (Rundschau, 1939. március 14. A német nyelvű változat maradt fenn)	26
Jugoszlávia népei! (A JKSZ KB Levéltára, a JKP KB anyaga, 1939/1. Kiáltvány 1939. március első feléből)	29
A sorsdöntő napokban pártunk egyik legfőbb feladata - harcolni Jugoszlávia elnyomott nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek nemzeti egyenjogúságáért (A JKP V. országos értekezletének határozata, a Proletár, 1941. január 1. száma, a JKSZ KB Levéltára, az V. orsz. ért. anyaga, 1940/2)	33
A nemzeti kérdés Jugoszláviában a népfelszabadító harc megvilágításában (Proleter, 1942. december, 16. szám)	39
A Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács határozatainak jelentősége harcunk további fejlődése és a föderatív államközösség megteremtése szempontjából (Nova Jugoslavija, 1944. március)	46
Vereséget szenvedett az a hatalom, amely rabláncra akart fűzni titeket (A Belgrádi Rádióban 1945. május 9-én megtartott beszédből)	52
A föderatív Jugoszlávia tagállamainak határai nem különválasztó, hanem összekötő határok (A felszabadult Zágrábban 1945. május 21-én megtartott első beszédből)	54
A testvériség és egység az erős Jugoszlávia előfeltételei (A szerbiai népfelkelés negyedik évfordulója alkalmából, 1945. július 7-én megtartott Bela Crkva-i beszédből)	59
A felszabadító harc és az új Jugoszlávia forradalmi átalakulásának sajátosságai (Kommunist, 1946. október, 1. szám)	60
A háború előtti Jugoszlávia a nemzetek elnyomását és a dolgozók kiszipolyozását hozta (A JKP Központi Bizottságának a JKP V. kongresszusa elé terjesztett politikai beszámolójából, Belgrád, 1948. június 21-28.)	67
Jugoszlávia népei nem kormányrendelettel nyerték el nemzeti felszabadításukat (Beszéd a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia első dísztagjává avatása után, 1948. november 16.)	90
Elvetjük az uralkodó nemzet elméletét (Beszéd Szkopjéban, a Macedón Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából, 1949. augusztus 2.)	97
Mi soha senkit sem fenyegettünk (A szkopjei katonatisztekhez intézett beszédből, 1949. augusztus 3.)	102
Ellenzünk mindennemű beavatkozást a kis országok belügyeibe bármelyik nagy ország részéről (Expozé a Népképviselőház 1950. április 27-i ülésén)	105
Nem fogunk háborúzni senkinek az érdekeiért, hanem csak akkor, ha fennmaradásunk forog kockán (Beszéd a hadsereg napja alkalmából, 1950. december 22-én tartott ünnepségen)	111
Mi vagyunk a holnap építői, de mi vagyunk a jövő urai is (A krapinai beszédből, 1952. május 10.)	114
Vajdaság jellegzetes példája annak, hogy milyen helyes volt pártunk irányvonala a nemzeti kérdés rendezésében (A zrenjanini nagygyűlésen mondott beszédből, 1953. május 17.)	116
Mindazt, amink ma van, a testvériség és egység eszméje és vívmánya tette lehetővé (A rumai nagygyűlésen mondott beszédből, 1953. szeptember 27.)	118
Szocialista közösségünk zavartalanul fejlődhet tovább - úgy, ahogy népeink akarják (A bjelovari ünnepségen mondott beszédből, 1953. október 4.)	120
Népünk sohasem akarta elvenni a másét (A NJAT II. ülésének 10. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédből, 1953. november 28.)	112
A nemzeti egység és az eszmei egység elválaszthatatlan egymástól (A Politika igazgatójával és főszerkesztőjével folytatott beszélgetésből, 1957. május 24.)	126
A népek gazdasági, kulturális és politikai tekintetben csakis akkor fejlődhetnek, ha függetlenné válnak (A JKSZ VII. kongresszus elé terjesztett beszámolóból, Ljubljana, 1958. április 22-26.)	133
A rendszer kérdése minden népnek, minden egyes országnak saját ügye (A sutjeskai csata évfordulóján mondott beszédből, 1958. július 4.)	137
Jugoszlávia kitart a szocializmus elvei mellett (A Novo Mestó-i beszédből, 1958. november 23.)	139
Forradalmunk eredménye az önként egyesült, egyenjogú népek új, demokratikus, föderatív állama (A Bandaungi Egyetem díszdoktorává avatása alkalmából mondott beszédből, 1958. december 25.)	141
Egyenjogúan az egyengjogúak között (Az afrikai országokból visszatérően Zágrábban mondott beszédből, 1961. április 27.)	143
Az újonnan felszabadult országok népei az önálló élet útjára léptek (A krusevaci beszédből, 1961. június 5.)	146
Egyik köztársaságunk sem jelentene semmit, ha nem volnánk együtt mindnyájan (A spliti beszédből, 1962. május 7.)	153
Az állam gazdaságának piacának és a tőke körforgásának egységesnek kell lennie, bármennyi nemzet él is területén (A zelezniki beszédből, 1962. december 29.)	155
Mindenki az lehet, aminek érzi magát, és senkinek sincs joga arra, hogy bárkire is valamilyen nemzethez való tartozást kényszerítsen (A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusán megtartott beszédből, 1963. január 23.)	158
A nemzetek közti viszonyok a föderáció keretében (A JKSZ VIII. kongresszusa elé terjesztett beszámolóból, 1964. december 7.)	164
Nem engedhetjük meg, hogy ellenfeleink támadjanak, mi pedig védekezzünk (A JKSZ IV. brioni plénumán elhangzott záróbeszédből, 1966. július 2.)	173
Semmilyen széthúzást nem engedhetünk meg népein közöt (A bilecai tisztiiskola növendékeihez és tanáraihoz intézett beszédből, 1966. augusztus 22.)	177
Az egész világ tudja: megérdemeltük, hogy mi legyünk a magunk urai, és mi magunk irányítsuk sorsunkat (Beszéd Muraszombaton, 1966. szeptember 2.)	180
Jugoszlávia népei a népfelszabadító háborúban találtak magukra, s teremtették meg az új Jugoszláviát (Beszéd a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, 1966. november 10.)	183
A testvériség és egység nem szavakkal, hanem tettekkel valósítható meg (Beszéd a kosovo-metohijai politikai aktíva előtt, 1967. március 29.)	186
Sajátos volt forradalmunk - és sajátos a szocializmusba vezető utunk is (A JNAT II. ülésszakának 25. évfordulója alkalmából tartott jajcei ünnepi beszédből, 1968. november 29.)	192
Aki nem tiszteli az egyenjogúság elvét, tudatosan népeink egysége ellen cselekszik (Az olasz művelődési klub és a Fratellanza dalárda képviselőivel folytatott beszélgetésből, 1969. január 11.)	204
A nemzeti sajátosságok és hagyományok társadalmi és kulturális életünk javait gyarapítják (A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség és az Egyetemi Hallgatók Szövetsége küldöttségével folytatott beszélgetésből, 1969. március 4.)	204
A nemzeti viszonyok területén követett politikánk egyik hatalmas forrása volt erőnknek és záloga összes győzelmeinknek (Beszámoló a JKSZ IX. kongresszusán, a JKSZ 50. évfordulója tiszteletére tartott díszülésen, 1969. március 11.)	206
A nemzeti kérdés következetes megoldása szerves része annak a harcnak, amelyet a munkásosztály a társadalom forradalmi átalakításáért vív (Beszéd a Macedón Képviselőház díszülésén, 1969. augusztus 2.)	208
Sosem voltam és most sem vagyok olyanféle jugoszlávság mellett, hogy egyetlenegy nemzetet teremtsünk (Beszéd a vaskapui vízi erőmű építőihez, 1969. szeptember 22.)	213
Mindenkor hangsúlyoztuk, hogy sem vallási, sem nemzeti különbségek nem akadályozhatják a szocializmus építését (Beszéd a Bosznia-hercegovinai Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává való megválasztása alkalmából, 1969. november 29.)	220
A munka és az ember felszabadításáért folyó harc egyszersmind a nemzetek teljes érvényesüléséért folytatott küzdelem is (A Ljubljanai Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából mondott beszédből, 1969. december 11.)	222
A népek egyenjogúsága, egyenrangúsága és szuverenitása nélkül az internacionalizmus puszta deklarációvá válik (A V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából írt Lenin - a szocialista forradalom gondolkodója és stratégiája című cikkből, 1970. április 19.)	225
A macedón nemzet létének tagadása összeegyezhetetlen a tudománnyal (Beszéd a Macedón Tudományos és Művészeti Akadémia első tiszteletbeli tagjává avatása alkalmából, 1970. június 9.)	233
Nemzeti jellegzetességek mindenkor lesznek (A szkopjei kultúrmunkásokkal és tudósokkal folytatott beszélgetésből, 1970. június 12.)	236
Egyetlen olyan nemzetünk, egyetlen olyan köztársaságunk sincs, amely ki akarna válni közösségünkből (Beszéd Labinban. 1970. május 1.)	245
A kommunisták között is akad nacionalista érzelmű (A Magyar Szó képviselőivel folytatott beszélgetésből, 1970. május 23.)	248
Nem akarunk háborúzni, küzdünk is ellene, de készen kell állnunk a haza védelmére (Beszélgetés az ország élsportolóival, 1971. június 23.)	253
A nemzeti kérdést a meglevő köztársaságok keretében rendeztük (Beszéd Zágrábban, 1971. szeptember 15.)	255
Amiként az egész Jugoszlávia szuverén és független, ugyanúgy minden köztársaságunkban az ott élő nemzetek uralkodnak (A Szabadság '71 elnevezésű hadgyakorlat alkalmával folytatott beszélgetésből, 1971. október 6. és 8.)	258
Jugoszlávia szuverenitása valamennyi köztársaságunk szuverenitásából tevődik össze (Zárószó a JKSZ Elnökségének 21. ülésén, 1971. december 4.)	261
A társult munka önigazgatási jogain, valamint nemzeteink és nemzetiségeink tényleges egyenjogúságán alapuló föderációt hozunk létre (Beszéd Titovo Uzicében, 1972. május 8.)	263
Csakis egységesen haladhatunk előre (Beszéd a kozarai emlékmű felavatása alkalmából tartott nagygyűlésen, 1972. szeptember 11.)	266
A múlt pozitív vívmányait mindenkor elfogadjuk, de a negatívumokat elvetjük (A Vjesnik számára adott interjúban, 1972. október 8.)	277
A kommunisták mindenkor kötelesek elfojtani a nacionalizmus és hegemonizmus forrásait (A Szerb Szocialista Köztársaság társadalmi-politikai aktívájához intézett beszédből, 1972. október 17.)	281
Követeljük, hogy nemzeteink külföldön élő tagjai éppúgy megkapjanak minden jogot, mint a hazánkban élő nemzetiségek (A Szlovén SZK politikai aktívája előtt tartott beszédből, 1972. december 12.)	290
A népek sorsa nem lehet semmiféle megegyezés tárgya, minden nép a saját akarata és meggyőződése alapján döntsön sorsáról (Beszéd Jajcéban, a JNAT II. ülésszakának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, 1973. november 29.)	303
A munkásosztály érdekei egyúttal a nemzet érdekei, a nemzeti érdekei pedig a munkásosztály érdekei is (A JKSZ X. kongresszus elé terjesztett beszámolóból)	309
A döntő történelmi pillanatban egyedül a JKP lépett fel nemzet- és osztályfelszabadító programmal (Beszéd a Pristinai Egyetem díszdoktorává avatása alkalmából, 1975. április 4.)	311
Minden nép tőle telhetően hozzájárult a fasizmus elleni harchoz (Rádió- és tévényilatkozat a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulója alkalmából. 1975. május 7.)	316
Korunkban a népek mind elszántabb harcot vívnak a szabadságért, függetlenségért, egyenrangúságért és sokoldalú együttműködésért (A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten elhangzott beszédből, 1975. július 31.)	319
A nemzeti kisebbségek el nem ismerése szöges ellentétben áll a nemzeti kérdés marxista megközelítésével (Az európai kommunista és munkáspártok berlini értkezletén lehangzott beszédből, 1976. június 30.)	326
A nemzetközi viszonyokban még nem szűntek meg az országok és népek egy részének függetlenségét, szuverenitását és biztonságát fenyegető veszélyek (A JSZSZK Képviselőházában elhangzott beszédből, 1976. november 26.)	333
Jugoszlávia népei büszkék arra, hogy a népfelszabadító háborúban a lehető legnagyobb mértékben hozzájárultak a fasizmus feletti történelmi győzelemhez (A katonai tudományok doktori címének átvétele alkalmából mondott beszédből, 1976. december 21.)	338
A tömbmegoszlás és a hatalom koncentrálása elemberteleníti az emberek és a népek közötti viszonyokat (Beszéd a Crna Gora-i Tudományos és Művészeti Akadémia első tiszteletbeli tagjává való megválasztása alkalmával, 1977. február 25.)	354
Utószó	359

Témakörök

Josip Broz Tito

Josip Broz Tito műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Josip Broz Tito könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem