Egyetemes egyháztörténet

Tartalom

I. BEVEZETÉS
1.1. Az egyháztörténet irodalmáról 3
1.2. Egyháztörténet-bevezetés; kijelentéstörténet és egyháztörténet
1.3. Az egyháztörténet felosztása 7
II. AZ ÓKOR (30-590) 8
II.1. Előzmények (I) - A Római Birodalom kialakulása; kozmopolitizmus 8
II.2. Előzmények (II) - hellenizmus; vallási türelem; szinkretizmus; hellenisztikus vallásosság; császárkultusz 9
II.3. Jézus - Biblián kívüli adatok Jézusról 12
II.3.1. Római források: Tacitus; Suetonius 12
II.3.2. Zsidó források: Josephus; Celsus 13
II.4. Az egyház létrejötte 14
II.4.1. Az egyház létrejötte - Újszövetség; Harnack; Sohm 14
II.4.2. A gyülekezet megszervezése,a tisztviselők és a monarchikus püspökség kialakulása 15
II.4.3. A hitvallás kialakulása 17
II.4.4. A bibliai kánon kialakulása 19
II.5. A keresztyénség gyors elterjedése 22
II.6. A keresztyének üldözése a Római Birodalomban (64-311) 23
II.6.1. Az üldözések vallástörténeti háttere 24
II.6.2. Keresztyének a hellenisztikus társadalomban - a római nép és értelmiség ellenállása 24
II.6.3. A keresztyének és az állam; institutum; coexercitio; császárkultusz; Plinius levele; Traianus rescriptuma 26
II.6.4. Az állami üldözések 27
II.7. Eretnekségek az óegyházban 28
II.7.1. A gnózis eredete; a keresztyén gnózis; dualizmus; az "ismeret" fontossága 29
II.7.2. Marcion (144 körül) 31
II.7.3. Montanus munkálkodása (135-175 között) 33
II. 8. Az apostoli atyák (95-140) - tanításuk jellemzése; Didache; Polycarpus 34
II.9. Az apologéták (140-170); tanításuk jellemzése; Justinus Martyr 36
II.10. A korai katolikus egyházatyák és teológiájuk 38
II.10.1. Irenaeus (±140 - 180/200) 38
II. 10.2. Kérdések a Szentháromság Egy Istenről - Justinus; dinamikus és modalisztikus monarchianizmus; Irenaeus 39
II.10.3. Tertullianus (160-220); Szentháromságtan; aszkézis
II. 10.4. Origenes (184-254); exegetikai módszerek; teológiai tanítás 41
II. 10.5. Egyházfegyelem és bűnbocsánat; Kallist és Hippolytus;Cyprianus (200-258) és Novatianus 4
II.11. Az egyház a IV. században 44
II. 11.1 - Egyház az új helyzetben (I) - Nagy Constantinus; az üldözések véget érnek; Julianus Apostata 44
II.11.2. Donatizmus - Caecilianus; Donatús; hitszegés és bűnbocsánat 44
II. 11.3. Egyház az új helyzetben (II) - a vasárnap ünneplése; Konstantinápoly és Róma;
Donatio Constantini 46
II.12. Dogmaharcok - Az ökumenikus (egyetemes) zsinatok és teológiai jelentőségük 47
II. 12.1. Harc a Szentháromság-tanért 48
II. 12.1.1. Arius - Isten egysége; racionalizmus; Krisztus személye; subordinatio; Nicea (325), Constantinus; "homoousios" 48
II. 12.1.2. Nicea utáni viták - racionalizmus; üdvösségkérdés 51
II. 12.1.3. Athanasius (t 373) - élete; harc a homoousiosért; Isten egysége és háromsága; Tertullianus; üdvösség és inkarnáció 51
II. 12.2. A Szentlélek Isten - Pneumatomach-ok; a három kappadóciai teológus; a 2. ökumenikus zsinat: Konstantinápoly 381; Nicea-Konstantinápolyi hitvallás; Filioque 53
II. 12.3. Teológiai harcok Krisztus személyéről 54
II. 12.3.1. Az óegyház és az apologéták; a Logos 54
II. 12.3.2. A nyugati teológia; Tertullianus - két természet egy személyben 55
II. 12.3.3. A keleti teológia - Origenes és Apollinaris Krisztus személyéről 56
II. 12.3.4. Nestorius (451) és Cyrillus (444) - Antióchia és Alexandria; fenyegető doketizmus és monofizitizmus; Mária - theotokos vagy christotokos 56
II. 12.3.5. A 3. és 4. ökumenikus zsinat - Efézus (431) és Kalcedon (451); Eutyches; I. Leó levele; monofizita egyházszakadás; Konstantinápolyi zsinat (553) 58
II.13. Teológiai vita az emberről: bűn és kegyelem; gnosztikuso; jó cselekedetek 59
II. 13.1. Az eredendő bűn és a szabad akarat - az óegyházi teológia: Justinus; Tertullianus; Origenes; aszkézis 60
II. 13.2. Pelagius (f 418 után) - bűntelen keresztyén élet; teremtés-kegyelem 61
II.14. Augustinus - Szent Ágoston (354-430) 61
II. 14.1. Augustinus világi élete; manicheizmus; a neoplatonizmus hatása; Ambrosius; megtérés; püspöksége 61
II. 14.2. Augustinus írásai 63
II. 14.2.1. Confessiones - Vallomások 63
II. 14.2.2. De catechizandis rudibus; az óegyházi hitvallástétel 64
II. 14.2.3. De civitate Dei - Isten városáról 65
II. 14.3. Augustinus teológiája 66
II. 14.3.1. A bűn lényege; az ember akarata nem szabad 66
II. 14.3.2. A kegyelem, az ember akarata; kegyelmi kiválasztás 67
II. 14.4. Harc Pelagiusszal az eredendő bűn kérdése miatt 67
II-14.5. Semipelagianizmus; Johannes Cassianus (430 után); Lerinumi Vincentius (450); a predestináció ellen; praevisio; zsinat Orange-ban (529) 68
II.15. Aszkéták és szerzetesek az óegyházban 69
II. 15.1. Aszkézis; nőtlenség; 1Kor 7.; önmegtartóztatás; Didaché; Montanisták; Római Kelemen 70
II. 15.2. A keleti szerzetesség kialakulása; Egyiptom 71
II. 15.3. Antonius - Szent Antal (260 - 356); a remeték eszményképe 72
II. 15.4. A szerzetesi közösségek; Pachomius (348) - a szerzetesi életforma 73
II. 15.5. A keleti szerzetesség alapítója: Nagy Basilius (329/330-379); a kolostori életforma 75
II. 15.6. A nyugati keresztyénség kialakulása; Rufinus 76
II. 15.6.1. Tours-i Martinus - Szent Márton (316-397) 77
II. 15.7. Augustinus - Szent Ágoston 77
II. 15.8. Nursiai Benedek (480/490 - 550/560); Subiaco; Monté Cassino; Aniane-i Benedek 78
III. A KÖZÉPKOR 80
III. 1. Mi a "középkor"? 80
III.2. A középkor kezdete 80
III.3. A germán népek csatlakozása a nyugati egyházhoz 81
III.3.1. AIV. század - Ulfilas (310-383) 81
III.3.2. A VI. század - a frankok keresztyénekké válnak; Chlodvig 81
III.3.2.1. A germán keresztyén népegyház; a klérus elvilágiasodása; az egyház társadalmi szerepe 82
III.3.2.2. A germán egyház belső élete; Krisztus mint hadvezér; a bűn-fogalom 83
III.3.3. A VII. század; Az ír - skót misszió; Patrick; Columba 84
III.3.4. A VIII. század - az angolszász misszió 85
III.4. A frank királyok és a pápai hatalom; Quierzy-szerződés; Nagy Károly (768-814); regnum és sacerdotium; I. Ottó 85
III.5. 1054 - a nagy egyházszakadás nyilvánvalóvá válik; kulturális különbségek; teológiai különbségek; képtisztelet; Filioque; politikai érdek; Ochridai Leo; Humbertus 87
III.6. A IX-X. század - feudalizmus és egyházi reformmozgalmak; isteni béke 90
III.7. Kolostorok és szerzetesek - X-XI. század; reformmozgalmak; Cluny 91
III.7.1. A szerzetesség szerepe az egyházban és a társadalomban a XI. században 92
111.8. Az invesztitúra-harc (1056-1122); VII. Gergely és IV. Henrik; Canossa (1077); Wormsi Konkordátum (1122) 93
III.9. Az egyház és az erőszak (Tertullianustól Nagy Gergelyig); A keresztes háborúk (1096-1270) és következményei 94
III. 10. A pápai világuralom kora - 1122-1294 97
III. 11. Teológiai fejlődés a XII-XIII. században 97
III. 11.1. A skolasztikus teológia fejlődése; Canterbury Anselmus (1033-1109); "Cur Deus homo?"; Aquinoi Tamás (1225-1274); ordo-elmélet 97
III. 11.2. Az üdvösségkérdés a skolasztikus teológiában - via antiqua (Aquinoi Tamás); via moderna (Occam Vilmos - 1285-1349); búcsúgyakorlat 100
III.11.3. A XII. századi misztika; Clairvaux-i (Szent) Bernát (1090-1153), a cisztercita és a premontrei rend 101
III.12. A IV. Lateráni Zsinat (1215) 102
III. 13. A szerzetesek és a kolduló rendek a XIII. században; Assisi Ferenc (1181-1226) élete; Krisztus követése; aszkézis; Domonkosok; a kolduló rendek társadalmi szerepe 103
III.13.1. Teológiai gondolkodás a XIII. és XIV. században (I); Duns Scotus (1270-1308); Occam Vilmos - nominalizmus 105
III.13.2. Teológiai gondolkodás a XIII. és XIV. században (II); Misztika; Eckhart (1260-
1327); Tauler (1300-1361); allegorikus exegézis 106
III. 14. Katharosok, waldensek és albigensek 109
III. 15. A pápai hatalom és a francia királyok - XIV. század; VIII. Bonifác; Unam Sanctam; Avignon 1309-1377: a pápa avignon-i fogsága 110
III. 16. Egyház és társadalom a XIV-XV. században; népnyelvű igehirdetés 111
III. 16.1. Reformgondolatok (I) - a zsinati elv 113
III. 16.2. Reformgondolatok (II) - az előreformátorok: John Wiclif (1320-1384) és Husz János (1369-1415) 114
III. 16.3. Reformgondolatok (III) - devotio moderna; Geert Groote (134-1384); Kempis Tamás (138-1471) 116
III. 16.4. Reformgondolatok (IV); Savonarola (1452-1498) a "reneszánsz pápaság" ellen 119
III. 17. Reneszánsz és humanizmus 120
III. 17.1. Társadalmi jelentősége - nemzeti ébredés; társadalmi változások; növekvő önbizalom 120
III. 17.2. Egyházi jelentősége - re formálási törekvések; nevelés; ad fontes 121
III. 17.3. A humanizmus teológiai jelentősége - tudományos kutatás; Biblia-kiadások; emberközpontú gondolkodás; Erasmus (1469-1536) - philosophia christiana; a reformáció előkészítése? 123
IV. A REFORMÁCIÓ 126
IV. 1. Egységtörés? 126
IV.2. A reformáció gyors terjedésének okai - lelki éhség; pozitív lehetőségek; politikai előnyök 126
IV.3. A reformáció kezdete " Luther reformátori felismerése: a kegyelmes Isten; Róm 1,17;
a "csodálatos csere"; iustitia passiva; Turmerlebnis 127
IV.4. Luther a búcsúgyakorlat ellen fordul; 97 tétel; 95 tétel; Tetzel 129
IV.5. Konfliktus az egyházzal; 1519 - vita Eck Jánossal; 1520 - a pápai bulla elégetése; bibliafordítás 131
IV.6. A wormsi birodalmi gyűlés (1521) 131
IV.7. 1525 - a döntések éve: ellentét az anabaptistákkal és a parasztfelkeléssel; vita
Erasmusszal a szabad akaratról; Landeskirchentum 132
IV.8. Protestáns szakadás: 1529 - a II. speieri birodalmi gyűlés és a marburgi kollokvium 134
IV.9. Az augsburgi birodalmi gyűlés (1530); Confessio Augustana; Melanchthon (1497-1560) 135
IV. 10. Augsburgtól Augsburgig (1530-1555); Schmalkaldeni Szövetség; schmalkaldeni háború (1546-47); az Augsburgi Interim (1548) és az Augsburgi vallásbéke (1555); ius reformandi 137
IV. 11. Luther teológiája 140
IV. 11.1.Luther teológiája (1) Ingyen kegyelem és jó cselekedetek; a reformáció 4 "sola"-ja 140
IV. 11.2. Luther teológiája (2) tanítása az egyházról 141
IV. 11.3. Luther teológiája (3) egyház és állam 143
IV. 12. Zwingli és a helvét reformáció 146
IV. 12.1. A külső körülmények; Svájc és Róma 146
IV. 12.2. Zwingli (1484-1531); a fiatal Zwingli - humanista képzés; Einsiedeln - első reformátort mozzanatok; Bernhard Sámson 146
IV. 12.3. Zürich reformációja; Von Erkiesen und Freiheit der Speisen; I. és II. zürichi disputa I47
IV. 12.4. Zwingli és az anabaptisták 149
IV.12.5. A helvét reformáció további sorsa; berni disputa; speieri protestálás; marburgi kollokvium; Zwingli halála 150
IV.13. Luther és Zwingli az úrvacsoráról 151
IV.14. Zwingli teológiája 153
IV. 14.1. Zwingli teológiája (1) - kiválasztás és determinizmus 153
IV. 14.2. Zwingli teológiája (2) - tanítása az egyházról 153
IV.15. A helvét reformáció folytatása; Bullinger (1504-1575); Consensus Tigurinus (1549) 154
IV.15.1. Bullinger teologiája; Confessio Helvetica prior (1536) és posterior (1566) 156
IV. 16. Kálvin János (1509-1564) 157
IV. 16.1. A fiatal Kálvin; humanista tanulmányok 157
IV.16.2. Kálvin megtérése 158
IV. 16.3. Kálvin reformátori munkája - Genf (1); harc az egyház önállóságáért 159
IV. 16.4. Kálvin Strassburgban (1538-1541); Sadoletushoz írt levele 160
IV.16.5. Genf (2)- (1541-1564); gyülekezetépítés - tisztségek; egyházfegyelem és hitoktatás 160
IV.16.6. Kálvin és ellenfelei: Bolsec; Servet; Castellio 163
IV. 17. Kálvin Institutioja (1536): hitvallás és apológia 165
IV. 17.1. Az Institutio és a középkori teológia 166
IV.17.2. Kálvin teológiájának sajátossága 167
IV. 17.3. Ige és Szentlélek 168
IV.17.4. Kálvin Krisztusról és a Szentlélekről 169
IV. 17.5. Kálvin a hitről 169
IV. 17.6 Kálvin a bűnbánatról és a megtérésről 172
IV.17.7. Kálvin az imádságról 173
IV.17.8. Kálvin a predestinációról 175
IV.17.9. Kálvin tanítása az egyházról; az igaz egyház ismertetőjegyei 178
IV. 17.10. Kálvin a sákramentumokról: önállóság Rómával, az anabaptizmussal és Zwinglivel szemben 180
IV.17.11. A keresztség jelentése; gyermekkeresztség 182
IV. 17.12. Az úrvacsora 183
IV. 18. Egyház és állam - Kálvin álláspontja 184
V. SPIRITUALISTÁK ÉS ANABAPTISTÁK 186
V.1. A "baloldali reformáció" 186
V.2. Spiritualisták - Ige és Lélek; a Szentlélek közvetlen munkálkodása 187
V.2.1. Karlstadt (± 1480-1541); vita Lutherrel a sákramentumokról 187
V.2.2. Thomas Müntzer (1490(?) - 1525); a gyermekkeresztség tagadása; a hitről; apokaliptikus gondolkodás és a parasztháború 188
V.2.3. Sebastian Franck (1499-1542); a "belső fény" 190
V.3. A svájci anabaptista mozgalom kezdete; Zürich 191
V.3.1. Confessio Schlattensis: sákramentumok; kapcsolat a világgal; a gyülekezet; lélekalvás? 191
V.3.2. Melchior Hoffman (±1500-1543); a radikális anabaptizmus; apokaliptikus teológia 192
V.3.3. Münster 1534-1535: Bemard Rothmann (7-1535); apokaliptikus álom és valóság; mennoniták 194
V.3.4. Teológiai szempontok (1) - dualizmus 195
V.3.5. Teológiai szempontok (2) - gyermekkeresztség: az anabaptista álláspont 197
V.3.6. Teológiai szempontok (3) - a reformátorok álláspontja a gyermekkeresztségről: Luther, Zwingli, Kálvin 198
VI. AZ ELLENREFORMÁCIÓ 200
VI. 1. Inkvizíció és erőszak; Spanyolország és Olaszország 200
VI.2. A jezsuiták; Ignatius de Loyola (1491-1556); Exercitia Spiritualia; Franciscus Xavierius; oktatás; Canisius; gyóntatás 202
VI.3. A Trienti Zsinat (1545-1563) jelentősége; teológiai és gyakorlati kérdések: Szentírás és tradíció; megigazulás; az egyház; kiértékelés 203
VII. A KÁLVINI REFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA ÉS A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ELLENÁLLÁSA A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 209
VII. 1. A kálvini reformáció 1559 körül 209
VII.1.1. Théodore de Béze/Beza (Béza Tódor) (1519-1605) 209
VII.2. A reformáció Angliában - humanista körök; angol lutheránusok; Cranmer;
VIII. Henrik; VI. Edward; I. Erzsébet; az anglikán államegyház; 39 tétel 211
VII.2.1. A skót reformáció - Wishart; Knox; Stuart Mária; presbiteriánus egyház 213
VII.3. Anglia: anglikanizmus és puritanizmus a XVII. században 214
VII.3.1. A puritanizmus mozgalma; Hooper; a püspökség és a római hagyományok elleni harc 214
VII.3.2. Anglikanizmus és puritanizmus -1. Jakab; High Church; Book of Sports; I. Károly; Cromwell; Great Rebellion; Glorius Revolution 216
VII.33. Kialakuló felekezetek Angliában - Westminster Confession; independensek; Pilgrim Fathers 217
VII.3.4. Baptisták - Smyth; Helwys; Bunyan 218
VII.3.5. A quakerek - George Fox; a Szentlélek közvetlen munkája; reszketés; kiértékelés 219
VII.4. A reformáció Franciaországban 220
VII.4.1. A reformáció előtti időszak Franciaországban; gallikanizmus 220
VII.4.2. A kálvini reformáció kialakulása Franciaországban - humanista körök; Meaux; waldensek; üldözések II. Henrik idején 220
VII.4.3. A kálvini reformáció további sorsa Franciaországban - Medici Katalin; a hugenották
és a vallásháborúk; Bertalan éji vérnász; a Nantes-i ediktumtól a Fontainebleau-i ediktumig 223
VII.5. A reformáció Hollandiában: a humanizmustól a kálvini reformációig - Kornél Hoen;
korai üldözések; Guy de Brés; Confessio Belgica 225
VII.5.1. A kálvini reformáció Hollandiában: üldözések; vallásháború; Emdeni Zsinat 226
VII.5.2. A kálvini reformáció fejlődése; Arminius és Gomarus; a remonstránsok és ellenremonstránsok; a Dordrechti Zsinat (1618-1619) 228
VII.5.3. A remonstrans tanítás és a dordrechti tantételek 230
VII.6. A kálvini reformáció kibontakozása Németországban; III. Frigyes; Pfalz 232
VII.6.1. A Heidelbergi Káté 233
VII.6.2. A német kálvinizmus további sorsa; Erastus; harc a lutheránusokkal 234
VII.6.3. A 30 éves háború; a westfáliai béke (1648) és következményei 235
VII.7. A római egyház egyenetlenségei a XVII. században; jezsuiták; Molina 237
VII.7.1. Augustinizmus a római egyházban - Jansenius (1585-1638); Port Royal; Blaise Pascal (1623-1662) 238
VII.8. A római egyház a XVIII. században; a jezsuiták és az ellenreformáció; Ausztria; II. Ferdinánd; Mária Terézia; II. József; Türelmi Rendelet 240
VIII. TEOLÓGIAI FEJLŐDÉS A REFORMÁCIÓ UTÁN: ORTODOXIA ÉS PIETIZMUS 243
VIII. 1. A XVII-XVIII. század jellemzése - "szekularizáció"; népi vallásosság 243
VIII.2. Az ortodoxia a tiszta tanítás védelméért 243
VIII.3. A pietizmus - szubjektivitás, individualitás, precizitás 245
VIII.3.1. A pietizmus kezdete Angliában - Perkins; Amesius 247
VIII.3.2. A holland pietizmus - a "Nadere Reformatie" 248
VIII.3.2.1. Willem Teellinck (1579-1629) 248
VIII.3.2.2. Gisbert Voetius (1589-1676) 250
VIII.3.2.3. Johannes Coccejus (1603-1669) 250
VIII.3.2.4. A holland református pietizmus teológiai jellemzői 252
VIII.3.3. A német lutheránus pietizmus 253
VIII.3.3.1. Spener (1635-1705); Pia Desideria; chiliazmus; a megtérés fontossága 253
VIII.3.3.2. Francke (1663-1727) - Collegium biblicum; árvaházak és iskolák 255
VIII.3.3.3. A hallei pietizmus jellemzése; a pietizmus elleni harc; kiértékelés 256
VIII.4. Német pietizmus és angol metodizmus a XVIII. században 258
VIII.4.1. Zinzendorf (1700-1760) - "mustármag rend"; Hermhut; az egyház fogalma 258
VIII.4.2. Az angol metodizmus; John Wesley (1703-1791); George Whitefield (1714-1770) 260
VIII.4.2.1. A metodizmus tanításai; predestináció; megszentelődés; kiértékelés 261
IX. FELVILÁGOSODÁS - SZEKULARIZÁCIÓ 264
IX. 1. A felvilágosodás keletkezése; a felvilágosodás és a filozófia önállósodása 265
IX.2. A felvilágosodás és a természettudományok 266
IX.3. A felvilágosodás jellege - a kételkedés 266
IX.4. René Descartes (1596-1650) - cogito ergo sum; istenbizonyíték 267
IX.5. A felvilágosodás nevelési programja; optimizmus; abszolutizmus; Thomas Hobbes 269
IX.6. Az angol deizmus (1640-1740) - theologia naturalis; Herbert Cherbury; John Locke.. 270
IX.7. A felvilágosodás Franciaországban - Voltaire (1694-1778); Rousseau (1712-1778); "vissza a természethez" 272
IX.8. A német felvilágosodás - Leibniz (1646-1716); theodicea 273
IX.8.1. A gondolkodás és a tapasztalat mint a keresztyén dogmatika kritériuma; theologia naturalis 274
IX.8.2. Gyakorlati keresztyénség - Lessing (1729-1781); Semler (1725-1791); Bölcs Náthán 274
IX.8.3. Íráskritika és dogmakritika - Semler; Reimarus 276
IX. 8.4. Viták a hitvallásról; kiértékelés 277
IX.9. Immánuel Kant (1724-1804); a theologia naturalis kritikája 278
X. A XIX. SZÁZAD 280
X. 1. A XIX. század küszöbén; a francia forradalom 280
X.2. Egyház és társadalom a XIX. században; társadalmi változások, egyház és társadalom különválása 281
X.3. A német protestáns egyház a XIX. században; a poroszországi unió 283
X.3.1. A belmisszió kialakulása Németországban; Wichern (1808-1881) 284
X.4. Német teológia a XIX. században (I); Schleiermacher (1768-1834) 284
X.4.1. Schleiermacher élete 284
X.4.2. Schleiermacher teológiája - tapasztalat; feltétlen függésérzet; Kultúrprotestantizmus 285
X.5. Német teológia a XIX. században (II); Hegel (1770-1831) 287
X.6. Német teológia a XIX. században (III); Jézus élete mint a kritika tárgya 288
X.6.1. Dávid Friedrich Strauss (1808-1874); Jézus élete és a keresztyén mítosz 288
X.6.2. Albert Schweitzer (1875-1968); misszió; az élet iránti tisztelet; a Jézus élete kutatás (Leben Jesu-Forschung) 289
X.7. Pozitivizmus; Comte, Bentham, Mill, Feuerbach 290
X.8. Kari Marx (1818-1883) és a marxizmus 292
XI. ÚJ TEOLÓGIAI ÉS FILOZÓFIAI VÁLASZOK A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN 294
XI. 1. Sören Kierkegaard (1813-1855) élete; filozófiai és teológiai gondolkodása; az ember egzisztenciája; esztétikai, etikai és vallásos életstílus 294
XI.2.Friedrich Nietzsche (1844-1900) és a szekularizáció; Isten halála; Zarathustra; nihilizmus 296
XI.3. Ernst Troeltsch (1865-1923); historizmus; a keresztyénség abszolút volta 299
XII. ÉSZAK-AMERIKA - PROTESTÁNS FELEKEZETEK KIALAKULÁSA ÉS A "REVIVAL"-MOZGALOM 301
XII. 1. Keresztyén vallás az "újvilágban" 301
XII.2. Ébredések (Revivals) a XVIII-XIX. században 304
XII.3.A XVIII. századi Great Awakening (nagy ébredés) 305
XII.4. Az amerikai egyházak a szabadságharc után 307
XII.5. A Second Awakening - a XVIII - XIX. század küszöbén 307
XIII. ÉBREDÉSEK, SZABAD EGYHÁZAKÉS MISSZIÓ A XIX. SZÁZADBAN 310
XIII. 1. Anglia: harc a modernizmus ellen; ébredés (revival); Spurgeon (1834-1892); skót szabad egyházak 311
XIII.2. Az európai kontinentális ébredés - összehasonlítás a revivallal 313
XIII.3. A skót és a genfi Réveil (ébredés) 314
XIII.4. A holland Réveil (ébredés) 315
XIII.5. A német ébredés (Erweckung) 316
XIII.6. Belmisszió a XIX. században Németországban; Johann Hinrich Wichern (1808-1881) 317
XIII.7. Belmisszió a XIX. században - Anglia - az üdvhadsereg 319
XIII.8. Külmisszió a XIX. században. William Carey (1761-1834); Adoniram Judson (1788- 1850); John Williams (1796-1850); Robet Moffat (1795-1883); Dávid Livingstone (1813-1873) 320
XIV. A HOLLAND REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE A XIX-XX.
SZÁZADBAN 323
XIV. 1. Teológiai irányzatok a Nederlands Hervormde Kerkben; az új énekeskönyv; a lelkészi eskütétel 324
XIV.2. Egyházszakadás "Afscheiding" (1834); Hendrik de Cock (1801-1842) 325
XIV.3. Afscheiding és Réveil 327
XIV.4. A második szakadás-"Doleantie" (1886); Abraham Kuyper (1837-1920) 328
XIV.5. Az egyesülés - Vereniging (1892) 331
XIV.6. 1926 - a Geelkerken-ügy 332
XIV.7. Konfliktusok Kuyper hagyatéka körül 333
XV. SZEKTÁK AMERIKÁBAN 335
XV.1. A hetednapos adventisták 335
XV.2. A mormonok 336
XV.3. A Jehova tanúi 337
XVI. AZ ÖKUMENIKUS MOZGALOM 340
XVI. 1. Bevezetés - egységtörekvések 340
XVI.2. A római katolikus egyház egységtörekvései 341
XVI.3. Az ökumenikus mozgalom történeti szakaszai 341
XVI.3.1. A keresztyén egyesületek; Evangelical Alliance; Keresztyén diákmozgalom; D.L. Moody (1837-1899); John Mott (1865-1955) 341
XVI.3.2.Teológiai háttér - Fundamentalisták és az evangelical mozgalom a XX. századi Amerikában 342
XVI.3.3. Világmissziói konferenciák; Edinburgh (1910); a konferenciák jelentősége 344
XVI.3.4. Life and Work - a szolgálat jegyében 346
XVI.3.4.1. Teológiai szempontok; Ritschl (1822-1889); Rauschenbusch (1861-1918); "social gospel" 346
XVI.3.5. Life and Work (1); Stockholmi világkonferencia 1925 - az "etikai Nicea" Nathan Söderblom (1866-1931); a vallásszociológia relativizmusa 348
XVI.3.6. Life and Work (2); Oxfordi világkonferencia 1937; Egyház, nép és állam 349
XVI.3.7. Faith and Order- hittan a pluralizmus jegyében; Ch. Brent; konferencia Lausanne-ban (1927); Edinghburgban (1937) 349
XVI.4. Az Egyházak Világtanácsa (EVT) - Amsterdam 1948 351
XVI.4.1. A Biblia tekintélye az EVT-ben 351
XVI.4.2. A hittan az EVT-ben 353
XVI.4.3. Az egyház és Isten országa az EVT-ben 354
XVI.4.4. Az EVT és a misszió; Hocking; J.C. Hoekendijk; Uppsala (1968);
Nairobi (1975)
XVII. PROTESTÁNS EGYHÁZ ÉS TEOLÓGIA NYUGAT-EURÓPÁBAN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 359
XVII. 1. Bevezetés - a XIX. század mint a XX. század előjátéka 359
XVII.2. Isten országa a Földön - a vallásos szocialista mozgalom; ifj. Christoph Blumhardt (1842-1919); Hermann Kutter (1863-1931); Leonhard Ragaz (1868-1945) 360
XVII.3. Kari Barth (Barth Károly) és a dialektikai teológia 362
XVII.4. A Német Keresztyének és a Hitvalló Egyház 364
XVII.5. Dietrich Bonhoeffer (1906-1945) 366
XVII.5.1. Bonhoeffer teológiai gondolkodása és a szekularizáció 366
XVII.5.2. Kiértékelés 368
XVII.6. Barth és Bonhoeffer nyomán: radikális teológia 368
XVII.7. Rudolf Bultmann (1884-1976) és a "mítosztalanítás" 369
XVII.7.1. Mitológiai és modem világkép 369
XVII.7.2. A Biblia "kerygmája" 370
XVII.7.3. Kiértékelés 371
XVII.8. Jürgen Moltmann (1926- ) és a reménység teológiája 371
XVII.8.1. Reménység és kijelentés 372
XVII.8.2. A Szentháromság Isten és a történelem - Kiértékelés 373
XVIII. A PÜNKÖSDISTA ÉS A KARIZMATIKUS MOZGALOM ELŐZMÉNYEI ÉS TÖRTÉNETE; A KÜLÖNLEGES LELKI AJÁNDÉKOK; LÉLEKKERESZTSÉG 374
XVIII. 1. Nyelveken szólás az egyház történetében 375
XVIII.2. A Szentlélek közvetlen vezetése 377
XVIII.3. Hit és megszentelődés 378
XVIII.4. Hit és tapasztalat (tekintettel a metodizmusra) 378
XVIII.5. Az amerikai megszentelődési mozgalom keletkezése a XVIII. században; J. Fletcher 380
XVIII.5.1. Megszentelődési mozgalom (1) Charles G. Finney (1792-1876) akarati megtérés; az ébredési állapot és a lélekkeresztség 380
XVIII.5.2. Megszentelődési mozgalmak (2) D. L. Moody (1837-1899); Reuber Archer Torrey (1856-1928) és a lélekkeresztség 382
XVIII.6. A pünkösdista mozgalom keletkezése; Ch. Parham; Ágnes Ozmán; W.J. Seymour;
Berlini Nyilatkozat; H. Zaiss; T.L. Osborne 383
XVIII.7. A karizmatikus mozgalom ("a második hullám"); D. Bennett; L. Christenson; D. Prince; D. duPlessis 385
XVIII.8. A "harmadik hullám"; P. Wagner; J. Wimber; erőevangélizáció 386
XVIII.9. A pünkösdista és karizmatikus mozgalom kiértékelése 388
XVIIL9.1. Üdvtörténeti összefüggés 388
XVIII.9.2. A lélekkeresztség és a nyelveken szólás 389
XVIII.9.3. Gyógyítások és csodák 390
XVIII.9.4. Kiértékelés 391
XIX. A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ A XIX. ÉS XX. SZÁZADBAN 392
XIX.1. A római katolikus egyház a francia forradalom után; ultramontanizmus; a jezsuiták; Trier-i szent ruha 392
XIX.2. A római katolikus egyház belső megerősödése; Quanta Cura és a S yllabus (1864) 393
XIX.3. Az I Vatikáni Zsinat (1870); a pápai csalatkozhatatlanság 393
XIX.4. A római katolikus egyház a XX. század elején: reformkatolicizmus; modernista eskü 395
XIX.5. A "nouvelle theológie"; Kari Rahner (1904-1984); Hans Küng(1928-) 396
XIX.6. A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) 398
XIX.6.1. A római katolikus egyház belső megújulása; istentisztelet; szervezet; önértelmezés a protestáns felekezetekkel szemben 399
XIX.6.2. Szentírás és tradíció 402
XIX.6.3. A más keresztyénekkel és a világvallásokkal való kapcsolat 404
XIX.7. Mária-tisztelet: szeplőtelen fogantatás (1854); Mária mennybemenetele (1950); II. Vatikáni Zsinat 405
XIX.7.1. Mária az óegyházban és a középkorban 405
XIX. 7.2. A reformátorok Máriáról 406
XIX.8. Mária "szeplőtelen fogantatásának" dogmája (1854) 407
XIX.9. Mária-tisztelet a XX. században;Mária mennybemenetelének dogmája (1950) 408
XIX. 10. A Mária-tisztelet és a EL Vatikáni Zsinat 409
XX. AZ ORTODOX EGYHÁZAK 411
XX. 1. Történelmi madártávlat 411
XX. 1.1. Nyugat és Kelet (1) Augusztus császártól Nagy Constantinusig 412
XX. 1.2. Kelet: a Bizánci Birodalom 412
XX.2. Vallásos fejlődés (1) Harc a képtisztelet miatt; az ikonok 414
XX.3. Kelet és Nyugat (2) Elkülönítés: kulturális és teológiai különbségek 415
XX.4. Középkori kibékülési kísérletek; Firenze; Palamas 417
XX.5. Az ortodox egyház elterjedése; Cyrill és Method 418
XX.5.1. Oroszország (1) 1453-ig; Olga; Vladimír; Theodosius; Radonyeci Szergej 419
XX.5.2. Az ortodox egyház iszlám uralom alatt 420
XX.6. A reformáció és ellenreformáció hatása az ortodox egyházra; Lukaris Cyrill; görög katolikus egyház 421
XX.7. Oroszország (2) 1453 után 422
XX.8. Isten és ember az ortodox teológiában 423
XX.9. Tradíció, Szentírás, egyház az ortodox teológiában 424
XX. 10. Az orosz egyház a kommunizmus alatt 425
XX.10.1. Oroszország (3); az ortodox egyház 1917 után 425
XX. 10.2. Oroszország (4) Baptisták és szabadkeresztyének 1917-től 427
XXI. A NEW AGE MOZGALOM 428
XXI. 1. Mi a "New Age"? 428
XXI.2. A New Age mint új vallás 429
XXI.3. Az ember istenítése 430
XXI. 4. Minden vallás lényege ugyanaz 432
XXI. 5. Összeesküvés? 432
XXI.6. A New Age és az "egészség" 432
XXI. 7. Asztrológia 434
XXI. 8. Krisztus az Új Időkorszak szektáiban 435
XXI. 9. New Age és az Istennő 436
XXI. 10. Befejezés 437
XXII. JEGYZETEK 438
TARTALOMJEGYZÉK 446

Témakörök