Jóra való restség

Fülszöveg

Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt még egykori végzetes és veszedelmes természetükbőt? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol „minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feléleveníthetők és újraértelmezhetök, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba?
Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A "hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között-.
A restség bűnét eleinte a remete szerzetesek számára tartották fenn, akik a szent elmélkedés helyett démonok kísértésének kereszttüzében lustálkodtak. A középkori... Tovább

Fülszöveg

Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt még egykori végzetes és veszedelmes természetükbőt? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol „minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feléleveníthetők és újraértelmezhetök, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba?
Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A "hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között-.
A restség bűnét eleinte a remete szerzetesek számára tartották fenn, akik a szent elmélkedés helyett démonok kísértésének kereszttüzében lustálkodtak. A középkori lajstrom még megkülönböztette a restség és a szomorúság bűnét:
- restség: henyeség, lustaság, alkalmatlankodás, semmittevés, nyugtalanság - a gondolatok elkalandozása, a test elkalandozása (sic!)* böbeszédú'ség, kíváncsiság;
- szomorúság: neheztelés, kishitűség, elkeseredés.
Amikor Gergely pápa a főbűnök számát 8-ról 7-re csökkentette, és a szomorúság és restség bűnét összevonta, a búskomorság orvosi esetét - mai kifejezéssel a depresz-sziót - a restség etikus motívumával össze is keverte. Oblonjpv, Csehov hősei, Proust eltűnt idejének foglyai, Freud neurotikus betegei bőséges muníciót adnak mai diagnózisunk és ingatag kedélyünk vizsgálatának kultúrtörténeti megítéléséhez. Vissza