Jonathan Swift | |
Gulliver utazásai | |
Gulliver kapitány levele unokabátyjához, Sympsonhoz | 7 |
A kiadó az olvasóhoz | 12 |
Utazás Lilliputba | |
A szerző egynémely felvilágosítással szolgál személyét és családját illetőleg, első csábító lehetőségek az utazásra, hajótörést szenved, csak úszva menekül meg, ép egészségben vetődik a Lilliputi Birodalom partjaira, ott fogságba esik, és az ország belsejébe hurcolják | 17 |
A lilliputi császár néhány főúr kíséretében meglátogatja a szerzőt fogságában. A császár külsejének és jellemének leírása. Tudósokat bíznak meg, hogy a szerzőt a lilliputi nyelvre tanítsák. A szerző szelídsége és jóakarata hamarosan megnyeri számára az udvar bizalmát. Zsebeit átkutatják, kardját és pisztolyát elkobozzák | 30 |
A szerző a császárt és a mindkét nembeli arisztokrata társaságot igen különleges szórakozásokban részesíti. A lilliputi udvar időtöltéseinek leírása. A szerző bizonyos feltételek alapján visszakapja szabadságát | 43 |
Mildendo, a lilliputi főváros leírása, a császári palotával egyetemben. Társalgás a szerző és egy belső titkos tanácsos között a birodalom politikai kérdéseiről. A szerző felajánlja szolgálatait a császárnak háború esetére | 53 |
A szerző rendkívüli taktikai fogással megakadályozza az inváziót. Igen magas kitüntetésben részesül. A blefuscui császár követei megérkeznek, és békéért könyörögnek. A császárné lakosztályai kigyulladnak, a szerző üdvös közreműködésével megmenti a palota részét | 60 |
Lilliput lakóiról: kultúrájuk, törvényeik, szokásaik. A gyermeknevelés módszerei. A szerző életrendje az országban. Hogyan sikerült megmentenie egy főúri hölgy becsületét | 68 |
A szerző, miután értesül, hogy ellenségei hazaárulás vádja alapján törvény elé akarják idézni, Blefuscuba szökik. Leírja az ottani fogadtatását | 80 |
A szerző szerencsés véletlen folytán módot talán Blefuscu elhagyására, és egynémely nehézségek után egészségesen visszatér szülőhazájába | 90 |
Utazás Brobdingnagba | |
Egy hatalmas vihar leírása. A nagy mentőcsónakkal elindulnak ivóvizet keresni, a szerző is velük megy, hogy megfigyeléseket végezzen a parton. Ott hagyják, egy bennszülött elfogja, utána egy parasztgazda tanyájára szállítják. Ottani fogadtatása, beszámoló néhány apróbb eseményről, melyek ugyanott játszódtak le. A lakosság leírása | 101 |
A parasztgazda leányának jelleméről. A szerzőt először a vásárba viszik, azután a fővárosba. Az utazás részletei | 116 |
A szerzőt a királyi udvarba hívják. A királyné megveszi gazdájától, és felséges férjének adja ajándékba. Nagy disputa az udvari tudósokkal. a szerző külön lakosztályt kap a palotában. A királyné kegyence lesz. Lovagias kiállása hazája becsületéért. Tettlegességig fajuló nézet eltérések a szerző és a királyné törpéje között | 123 |
Az ország leírása. Javaslatok az atlaszok modernizálása érdekében. A királyi palota és a főváros nevezetességei. Mi módon utazott a szerző. A főszékesegyház leírása | 136 |
A szerző további kalandjai. Egy kivégzés. A szerző a navigációban való jártasságát csillogtatja | 142 |
A szerző különböző ötletei, melyekkel a királyt és a királynét szórakoztatni igyekszik. Muzsikus szerepében is bemutatkozik. Őfelsége nagy érdeklődése az európai viszonyok iránt, a szerző részletes beszámolókkal igyekszik ezt kielégíteni. A király megjegyzései | 154 |
A szerző hazaszeretete. Nagyon előnyös ajánlatot tesz a királynak, de az mégsem fogadja el. Tökéletlenségek, korlátoltságok kulturális területen. Törvények, katonai ügyek és politikai pártok a birodalomban. | 165 |
A király és a királyné szemleútja a birodalom határain. A szerző is az udvari kíséret tagja. Részletesen elmondja, milyen körülmények között hagyja el az országot. Megérkezik Angliába | 173 |
Utazás Laputába, Balnibarbiba, Glubbdubdribba, Luggnaggba és Japánba | |
A szerző harmadik nagy utazására indul. Kalózok fogságba esik . Egy gonosz hollandus. Szigetre érkezik. Fogadtatása Laputában | 189 |
A Laputa-beliek sajátos jellemének és egyéb lélektani tulajdonságainak elemzése. A tudomány állapota honukban. A királyról és a királyi udvartartásról. Milyen fogadtatásban részesült a szerző a felségeknél. A lakosság különleges hajlama a félelemre és egyéb ideges szorongásokra. Beszámoló a nőkről | 196 |
A modern bölcselet és asztronómia magyarázata egy rendkívüli jelenségre. A laputai csillagászat Páratlan fejlettsége. A király módszere forradalmak elfojtására. | 206 |
A szerző megválik Laputától, Balnibarbiba utazik, és megérkezik a fővárosba. A metropolis és környéke. A szerző egy helybeli nagyúr vendégszeretetét élvezi. Miről társalgott a balnibarbi lorddal | 214 |
A szerző előtt megnyílnak a Felséges Lagadói Akadémia kapui. Az Akadémia kimerítő leírása. Beszámoló a professzorok tudományos munkásságáról | 222 |
További beszámoló az Akadémiáról. A szerző egynémely javításokat ajánl, amit nagy megértéssel tudomásul is vesznek | 231 |
A szerző elhagyja Lagadót, és megérkezik Maldonadába. Nem talál indulásra kész hajót. Rövid utazást tesz Glubbdubdribban. Fogadtatása a kormányzónál | 238 |
További beszámoló a Glubbdubdribról. Többrendbeli helyreigazítások az ókori és modern történelemleírással kapcsolatban | 243 |
A szerző visszatér Maldonadába. Luggnagg királyságába vitorlázik. Letartóztatják. A királyi udvarba viszik. Hogyan játszódott le az audiencia? A király páratlan kegyesssége alattvalóihoz | 250 |
A luggnaggiak dicsérete. A struldbrugok részletes leírása. Hosszú beszélgetések a szerző és néhány kiváló személyiség között erről a témáról | 255 |
A szerző búcsút vesz Lugnaggtól, és Japánba vitorlázik. Innen egy holland hajón visszatér Amszterdamba és Amszterdamból Angliába | 265 |
Utazás a Nyihahák Országába | |
A szerzó ismét tengerre száll, és hajóskapitány lesz. A legénység összeesküszik ellene, hosszú ideig kabinjába zárják, majd ismeretlen földön partra teszik. Az ország belsejébe hatol. Egy rejtélyes állatfaj, a jehuk leírása. A szerző két nyihahával találkozik | 271 |
A szerzőt egy nyihaha a házába vezeti. A ház leírása. A szerző fogadása. A nyihahák tápláléka. A szerző keservesen szenved az éhségtől, de végre enni kap. Hogyan táplálkozik ebben az országban | 279 |
A szerző meg akarja tanulni az ország nyelvét, nyihaha gazdája lesz a tanítója, és mindenben segíti. A nyelv ismertetése. Különböző előkelő nyihahák kíváncsiságból meglátogatják a szerzőt. Gazdájának röviden elbeszéli utazása történetét | 286 |
Igazság és hamisság fogalmai a nyihahák fejében. A szerző előadását gazdája élesen bírálja. A szerző újabb részleteket közöl mind magára vonatkozólag, mind utazása közben átélt kalandjairól | 293 |
Gazdája kívánságára a szerző felvilágosítással szolgál hona állapotáról. A háborúk oka Európa királyai között. A szerző megpróbálkozik az angol alkotmány magyarázatával | 300 |
A szerző folytatja Anglia leírását Anna királynő uralkodása alatt. Egy legbelsőbb udvari miniszter arcképe Európában | 300 |
A szerző határtalan hazaszeretetének olthatatlan lángjai. Miután ismertette Anglia alkotmányát és politikai berendezését, gazdája kommentárokkal egészíti ki az előadást. Történelmi analógiák és egyéb összevetések. A gazda egyéni észrevételei az emberi természetre vonatkozólag | 316 |
A szerző még sok részletet közöl a jehukról. A nyihahák rendkívüli erényei. A fiatalok nevelése és testgyakorlata. A lovak parlamentje | 325 |
Óriási vita a nyihaha parlamentben: mi lett a végső döntés? A nyihaha tudományról. Építészetükről. Temetési szokások. Nyelvük egynémely hiányosságáról | 332 |
A szerző háztartása és boldog élete a nyihahák körében. A velük való állandó érintkezés rendkívüli módon fejleszti jellemét. Beszélgetései. A szerző gazdája felmondja a vendéglátást: el kell hagynia az országot. Bánatában elájul, de engedelmeskedik. Egy kenut épít magának, szolgája segítségével el is készül vele, utána a hullámok szeszélyére bízza magát | 339 |
A szerző veszélyes tengeri útja. Megérkezik Új-Hollandiába, remélve, hogy letelepedik. Egy bennszülött nyíllal megsebzi. Elfogják és erőszakkal portugál hajóra hurcolják. A kapitány rendkívüli előzékenysége. A szerző megérkezik Angliába | 348 |
A szerző szavahihetősége. Mi volt a célja e könyv kiadásával? Azon útleírók bírálata, akik el-eltérnek az igazságtól. A szerző tisztázza magát azon vád alól, hogy művét sötét mellékgondolatokkal írta. Válasz egy kifogásra. A gyarmatosítás módszerei. Hazája követendő példája. Midőn a király jogot formál a szerző által leírt országok birtokbavételére, igénye törvényes. A birtokbavétel gyakorlati nehézségei. A szerző végleg búcsút vesz olvasójától, vázolja terveit élete hátralevő idjére, egypár jó tanácsot is ad, azzal - vége | 357 |