Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat

Előszó

A 2004-ben elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv egyik kiemelt célkitűzése a nemzetközi összehasonlításban is alacsony magyarországi gazdasági aktivitási és foglalkoztatási szint növelése. Ezzel kapcsolatban az akcióterv számos konkrét szakpolitikai intézkedést helyezett kilátásba. Kötetünk az akciótervben szereplő foglalkoztatottságnövelő intézkedések megvalósulásával, illetve megvalósíthatóságának feltételeivel foglalkozó kutatás eredményeiről számol be. Az Európai Bizottság pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által létrehozott kutatócsoport tevékenységét, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is támogatott.
Kutatásunknak nem volt célja az akciótervben foglalt konkrét intézkedések megvalósulásának tételes értékelése. Ehelyett négy olyan munkaerő-piaci intézményt vizsgáltunk meg, amelyek befolyásolják a munkaerő-piaci áramlásokat, és ezeken keresztül a foglalkoztatottság, illetve a gazdasági aktivitás szintjét. A kötet legfontosabb eredményeinket foglalja össze a négy vizsgált témakörben, valamint közli szakpolitikai ajánlásainkat is.
Az első rész a közép- és felsőfokú szakképzés és a munkaerő-piaci igények illeszkedésével foglalkozik. Áttekinti, hogy a képzési kínálat követte-e a középfokú szakképzésből, illetve a felsőfokú képzésből kikerülők munkaerő-piaci sikerességének alakulását, rendelkezésre állnak-e a szükséges információk - és az ezt alátámasztó adatgyűjtések - ahhoz, hogy a képzési szerkezetet a munkaerő-piac igényeihez lehessen alakítani, és mennyire tekinthetők hatékonynak az alkalmazott férőhely-allokációs módszerek.
A második rész a gyermekgondozási támogatások munkaerő-piaci hatásait vizsgálja. A kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, és az elmúlt 15 évben mind abszolút szintjében, mind a gyermektelen nőkhöz viszonyítva jelentősen csökkent. Bemutatjuk, hogy a készpénzes támogatások összegének, jogosultsági és igénybevételi feltételeinek igen jelentős változtatásai sem hatottak érzékelhető mértékben az anyák munkavállalására, ami szorosan összefügg a családtámogatási rendszer sajátosságaival. Számba vesszük azokat a termékenységi, gyermekjóléti, munkapiaci és költségvetési szempontokat, amelyeket célszerű figyelembe venni a támogatási rendszerről folyó vitákban. Vissza