Előszó
Részlet a kötetből:
ELSŐ FELVONÁS.
Várterein Szigetvárott, oldalt ablak, alkonyodik.
I. JELENÉS.
Zrínyi egyedül. Később Serénk. (Kivül kürtszó hangzik.)
Zrínyi (az ablkon kinézve). Még...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
ELSŐ FELVONÁS.
Várterein Szigetvárott, oldalt ablak, alkonyodik.
I. JELENÉS.
Zrínyi egyedül. Később Serénk. (Kivül kürtszó hangzik.)
Zrínyi (az ablkon kinézve). Még lángol az ég a nap
S már csillagait felhozza az éj. [alkonyatán,
Még véres az alkony a nap után,
S már réme, a sápadt hold, tova kél.
Oh lángba borult mennyboltozat ott!
- Rosz példaadója a földnek.
Nappal beborulsz, napod eltakarod,
S kiderülsz, ha a hold fényszarvai jönek.
A bánatos arcz nincs már hova nézzen:
A földet az ozman birja egészen,
S hiába keressük a boldog eget:
Ah ott is az ozmán hold fenyeget.
-- Ám hogyha az ég föld hódol a holdnak,
Én megmaradok a lehunyt nap hivének,
Rosz súgaraid bűbájt gyakorolnak
Földön - egen; - de Zrínyi szivén nem!
Vissza