Előszó
I. RÉGI EMBER, ÚJ IDŐ.
"Cogito ; ergo sum". (Gondolkozom; tehát vagyok.)
Tehát, ha «non cogito», akkor «non sum».
- Én pedig mátul fogva nem gondolkozom semmit, híreszteljétek ki, hogy...
Tovább
Előszó
I. RÉGI EMBER, ÚJ IDŐ.
"Cogito ; ergo sum". (Gondolkozom; tehát vagyok.)
Tehát, ha «non cogito», akkor «non sum».
- Én pedig mátul fogva nem gondolkozom semmit, híreszteljétek ki, hogy meghaltam. Meglehet ugyan, hogy élek, hála a komáromi kapitulácziónál kezembe nyomott Geleitscheinnak, s daczára annak a muszka lándzsának, a mely Szebennél az oldalamba törött; hanem én egyáltalában nem tudom megmondani az okát, hogy miért? és különösen, hogy miért tovább? mikor a fű éppen olyan szépen kinő, ha én nem nézem is, s az idei termés tökéletesen úgy elfogy a maga utján, mintha én nem segíteném is fogyasztani. Hanem hát az úr rendelete, hogy olyan állatok is legyenek a világon, a mik félig növények; tehát - vegetáljunk!!!
Ilyenforma beszédeket lehetett hallani az öreg Garanvölgyi szájából azokon a korán beállt téli ködös estéin egy nagyon szomorú esztendőnek, midőn egynéhány millió ember abban a kedélyállapotban volt, hogy nem szerette azt kérdezni: mi újság odakinn?
Az öreg úr elég jókor vetődött még haza a hadjárat után, hogy tapasztalhassa, miszerint csűrei üresek, földei harmadából sincsenek beszántva, s fundus instructusáról épen nincs, a ki beszámoljon. Nagy birtoka, mely tízezer holdat foglal magában, tisztek, cselédek, ekék, szekerek, ökrök, lovak és birkák nélkül; házi bútorain keresztül vonult hadsereg gazdálkodásának tanujelei, tárczájában egy pár ezer forint olyan bankjegyekben, a miket mutogatni is veszedelem.
Hanem hát ki törődnék ilyen apróságokkal, mikor olyan nagy dolgok elvesztek!
Az ember meghúzza magát a szobájában, néha átrándul az ismerőseihez, nagyokat iszik, ha rossz kedve van, akár van kiért inni, akár nincs.
Vissza
Fülszöveg
Lovag Ankerschmidt, a kiérdemesült osztrák tábornok letelepülvén hazánkban, a magyar szabadság lelkes híve lesz. Akadtak kritikusok, akik a véres kezű Haynau idealizált képmását vélték felismerni a lovak alakjában. Kései utószavában maga Jókai is utal rá, hogy egy-egy ötletet a nyugalmazott tábornagy körül szállongó anekdotákból merített. A mai olvasót ezek a viták már nemigen érdeklik, annál inkább a történet maga. Garanvölgyi Ádám törhetetlen negyvennyolcassága és furfangos, derűt keltő ellenállása: unokaöccsének, Garanvölgyi Aladárnak sínylődése az osztrákok börtönében, szabadulása, okos és hősies munkája a tiszai árvíznél. Érdekes a két szomszédbirtokos viszonya, amely gyanakvásból fegyverbarátságba megy át. Ankerschmidt a végén kortese lesz Garanvölgyinek, akit nagy többséggel választanak követté. A lovag kisebbik lánya Elízből Erzsikévé lép elő, s Garanvölgyi Aladár felesége lesz. A történet üde szerelmi szála, a korra annyira jellemző ál-Petőfi: az intrikus exmenyasszony...
Tovább
Fülszöveg
Lovag Ankerschmidt, a kiérdemesült osztrák tábornok letelepülvén hazánkban, a magyar szabadság lelkes híve lesz. Akadtak kritikusok, akik a véres kezű Haynau idealizált képmását vélték felismerni a lovak alakjában. Kései utószavában maga Jókai is utal rá, hogy egy-egy ötletet a nyugalmazott tábornagy körül szállongó anekdotákból merített. A mai olvasót ezek a viták már nemigen érdeklik, annál inkább a történet maga. Garanvölgyi Ádám törhetetlen negyvennyolcassága és furfangos, derűt keltő ellenállása: unokaöccsének, Garanvölgyi Aladárnak sínylődése az osztrákok börtönében, szabadulása, okos és hősies munkája a tiszai árvíznél. Érdekes a két szomszédbirtokos viszonya, amely gyanakvásból fegyverbarátságba megy át. Ankerschmidt a végén kortese lesz Garanvölgyinek, akit nagy többséggel választanak követté. A lovag kisebbik lánya Elízből Erzsikévé lép elő, s Garanvölgyi Aladár felesége lesz. A történet üde szerelmi szála, a korra annyira jellemző ál-Petőfi: az intrikus exmenyasszony manőverei: s az ízes, fordulatos, kalandos előadás újból és újból lenyűgözi az olvasókat.
Vissza