Előszó
Részlet a könyvből:
A fekete asszony
Először jelent meg Európában.
Hogyan jött? hogyan támadt? azt nem tudja megmondani senki. Ugy utazott egyik országból a másikba, vidékről vidékre. A hol...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A fekete asszony
Először jelent meg Európában.
Hogyan jött? hogyan támadt? azt nem tudja megmondani senki. Ugy utazott egyik országból a másikba, vidékről vidékre. A hol egyszer megtöltötte a temetőket, odább ment, nem tért többé vissza.
Erdélyben hivták «csumának», a tótságon «kiszelának», a magyarok «epemirigynek», az orvosok «cholera morbusnak», az egész világon «fekete asszonynak».
Próbálták gyógyítani, védekezni ellene. Megtiltották megyeszerte a dinnye-, uborka-, gyümölcsevést; a pálinkaivást; a szobák padlójára chlormeszet hintettek, kámfort kötöttek zacskóba s azt viselték nyakba kötve; füstöltek fenyőmaggal és kömény nyel, mosdottak boreczetben; ittak czitromfű-herbatét. Mind nem használt semmit.
Megkisérték elzárni az utját. A vármegyék felültették a nemességet, a városok fegyverbe öltöztették a polgárőrséget, «kordont» húztak á határokon; a hidakat elálltak. Mind nem használt semmit.
A fekete asszonynak nem kellett se komp, se repülőhid: egy lépéssel átugrott Tiszán, Dunán, Szamoson.
A falukon szalmával kitömött bábot hordoztak körül, azt elnevezték csumának; nagy énekszóval kivitték a temetőbe s ott czihertüzön megégették; másutt meg levetkőzött leánykákat fogtak eke elé s azokkal körülszántatták a falut, az sem használt semmit.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal