S.

Fülszöveg

A könyv címét adó egyetlen betű a főszereplőt, Sarah-t jelöli - így írja alá férjének szóló leveleit. De eszünkbe juthat róla a skarlát betű is Hawthorne regényében - Sarah Worth ugyanis annak a Hester Prynnenek a huszadik századi leszármazottja, akit a múlt század közepének puritán bostoni közössége kitaszított és megbélyegzett a házasságtörő nőt jelölő S betűvel. Mindketten lázadók, mindkettejük férje orvos, gyereküket Pearlnek (Gyöngynek) hívják, és azonos a színhely is, az első angol bevándorlók, a zarándok atyák alapította Boston - ahonnan a negyvenkét éves Sarah egyszer csak felkerekedik, hogy új életet kezdjen egy arizonai mezőgazdasági kommunában, a tévéből és magnókazettákról megismert hindu vallási vezető, Srí Arhat Mindadali irányításával és igézetében.
A könyv a formájával is a múltat idézi, ironikusan: levélregény. Egy ízig-vérig mai, szellemileg-lelkileg igényes, jómódú és unatkozó asszony életének nagy kalandja a férjéhez, barátnőjéhez, anyjához és lányához, diákkori szerelméhez, fogorvosához és fodrászához, fodrásza bebörtönzött fiához, válóperes ügyvédjéhez és nem utolsósorban a folyószámláit kezelő amerikai, közép-amerikai és európai bankokhoz intézett levelei és magnószalagjai tükrében. Egyetlen szögből, de olyan bravúros plaszticitással ábrázolva, ahogyan a tévékamera objektívje mutatja meg mindent leleplező tárgyilagossággal az interjúalany valamennyi szemrezdülését. A pengeéles látleletet az emeli a hiteles művészet szintjére, hogy Updike nemcsak ismeri, hanem meg is érti hősnőjét: vágyai, öntudatlan hazugságai indítékait, tettei minden rugóját. Az olvasó, ha az ő szemével lát, mulat is rajta, szánja is, végül pedig meg is szereti ezt az intelligens, bátor és mégis végtelenül naiv asszonyt, aki nem veszi észre, hogy mennyire rabja mindazoknak a körülményeknek, amelyek ellen fellázad, annak a világnak, amely annyira más, mint volt Hawthorne korában, és mégis annyira benne gyökerezik. Vissza