Alakrajz - Emberábrázolás kézikönyv

Előszó

Az alakábrázolás lényege, hogy azt rajzoljuk, amit látunk. Ebből a könyvből az olvasó megtanulhatja, hogyan rajzolhatja meg az elképzelt testhelyzeteket, továbbá megismerheti az ehhez szükséges különféle anyagokat és eszközöket.
E könyvvel mindenekelőtt ahhoz szeretném hozzásegíteni az olvasót, hogy más szemmel tekintsen az emberi testre: egyszerűen azt ábrázolja, amit lát. Ez talán túl egyszerűnek tűnik. Jóllehet a nehézségek, amelyekkel a kezdők (és mások is) szembetalálják magukat az emberi alak ábrázolása közben, majdnem mindig nyomon követhetőek a tényig, miszerint az ember tudat alatt hajlamos arra, hogy inkább a formákra és arányokra vonatkozó ismereteire támaszkodjon, mintsem a valóban létezőt ábrázolja. A lábszárra úgy emlékezünk, mint hosszú és lazán hengeres formára. Ám ha egyik oldaláról vizsgáljuk, akár még gömbölydednek is tűnhet. Ezt a tényt látszik figyelmen kívül hagyni emlékezetünk. Mindez azért van, mert tudat alatti érzékelésünk ellensúlyozza a perspektíva, a méretarány és a környezetünket érintő fények játékát - agyunk kiegészíti a tudatunk által ismert, de hiányzó részleteket. Amikor az alakábrázoló művészek tárgyukhoz közelítenek, át kell állítaniuk agyukat a tárgyilagos szemléletre.
Ha egy élő modellt különféle helyzetben és több nézőpontból szemlélünk, meglepődünk, mert a különböző testrészek más és más arányokat és alakokat öltenek, és szokatlan módon kerülnek egymással kapcsolatba. Hasonlóképpen rácáfol korábbi nézeteinkre az, ahogyan a fény a testre esik, és megváltoztatja a test színárnyalatait. Következésképp a tárgyilagos ábrázolás érdekében hinnünk kell a szemünknek. Ha már a kezdetektől belátjuk, hogy némileg ki kell iktatnunk a tudatalattinkat, akkor gyorsabban haladhatunk. Vissza