1.063.258

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Értekezés az emberi értelemről

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 889 oldal
Sorozatcím: Sapientia Humana
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-389-427-1
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Locke fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy „könyv"-re osztott alkotásában - talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve - a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik... Tovább

Fülszöveg

Locke fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy „könyv"-re osztott alkotásában - talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve - a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű - negyven év múltán - új fordításban, név- és tárgymutatóval kiegészítve jelenik meg. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Faragó-Szabó István) 9
AJÁNLÁS 13
LEVÉL AZ OLVASÓHOZ J7
AZ EMBERI ÉRTELEMRŐL
Első könyv
I. FEJEZET: Bevezetés 31
II. FEJEZET: Az elme nem tartalmaz velünk született alapelveket 36
III. FEJEZET: Nincsenek velünk született gyakorlati alapelvek 57
IV. FEJEZET: Egyéb megfontolások a velünk született elméleti és gyakorlati alapelvekkel kapcsolatban 81
Második könyv
I. FEJEZET: Az ideákról általában és eredetükről 107
II. FEJEZET: Az egyszerű ideákról 123
III. FEJEZET: Az egyetlen érzékből származó ideákról 126
IV. FEJEZET: A tömörségről 127
V. FEJEZET: A több érzék útján szerzett ideákról 133
VI. FEJEZET: A reflexióból származó egyszerű ideákról 133
VII. FEJEZET: A mind érzékelésből, mind pedig reflexióból nyert egyszerű ideákról 134
VIII. FEJEZET: További megfontolások egyszerű ideáink kapcsán 138
IX. FEJEZET: Az észlelésről 150
X. FEJEZET: Az elmebeli megtartásról 158
XI. FEJEZET: A megkülönböztetésről s az elme további műveleteiről 164
XII. FEJEZET: Az összetett ideákról 173
XIII. FEJEZET: Az egyszerű moduszokról; s legelőször is a tér egyszerű moduszairól 177
XIV. FEJEZET: A tartamról és egyszerű moduszairól 194
XV. FEJEZET: A tartamról és a tágasságról, együttesen megfontolva 211
XVI. FEJEZET: A számról 220
XVII. FEJEZET: A végtelenségről 225
XVIII. FEJEZET: További egyszerű moduszokról 242
XIX. FEJEZET: A gondolkodás moduszairól 245
XX. FEJEZET: A gyönyör és a fájdalom moduszairól 248
XXI. FEJEZET: A képességről 253
XXII. FEJEZET: A kevert moduszokról 313
XXIII. FEJEZET: A szubsztanciákról alkotott összetett ideáinkról 322
XXIV.FEJEZET: A kollektív szubsztancia-ideákról 348
XXV. FEJEZET: A viszonyról 349
XXVI. FEJEZET: Az okról és az okozatról, valamint más viszonyokról 355
XXVII. FEJEZET: Az azonosságról és a különbözőségről 360
XXVIII. FEJEZET: Más viszonyokról 385
XXIX. FEJEZET: A világos és homályos, valamint az elkülönített és zavaros ideákról 400
XXX. FEJEZET: A valóságos és a képzeletbeli ideákról 411
XXXI. FEJEZET: Az adekvát, illetve inadekvát ideákról 414
XXXII. FEJEZET: Az igaz, illetve hamis ideákról 425
XXXIII. FEJEZET: Az ideák társításáról 437
Harmadik könyv
I. FEJEZET: A szavakról, avagy a nyelvről általában 449
II. FEJEZET: A szavak jelentéséről 452
III. FEJEZET: Az általános terminusokról 459
IV. FEJEZET: Az egyszerű ideák neveiről 470
V. FEJEZET: A kevert moduszok és a viszonyok neveiről 480
VI. FEJEZET: A szubsztanciák neveiről 493
VII. FEJEZET: A partikulákról 530
VIII. FEJEZET: Az elvont és konkrét terminusokról 533
IX. FEJEZET: A szavak tökéletlenségéről 535
X. FEJEZET: A szavakkal való visszaélésről 552
XI. FEJEZET: Az iménti tökéletlenségek és visszaélések elleni gyógymódokról 574
Negyedik könyv
I. FEJEZET: A tudásról általában 595
II. FEJEZET: Tudásunk fokozatairól 601
III. FEJEZET: Az emberi tudás terjedelméről 610
IV. FEJEZET: Tudásunk valóságosságáról 636
V. FEJEZET: Az igazságról általában 649
VI. FEJEZET: Az egyetemes ítéletekről, igazságukról és bizonyosságukról 655
VII. FEJEZET: A maximákról 669
VIII. FEJEZET: A semmitmondó ítéletekről 689
IX. FEJEZET: A létezésre vonatkozó tudásunkról 699
X. FEJEZET: Isten létezéséről való tudásunk 701
XI. FEJEZET: Az egyéb dolgok létezéséről való tudásunk 714
XII. FEJEZET: A tudás tökéletesbítéséről 725
XIII. FEJEZET: További megfontolások tudásunkkal kapcsolatban 737
XIV. FEJEZET: A becslésről 739
XV. FEJEZET: A valószínűségről 742
XVI. FEJEZET: A hozzájárulás fokozatairól 746
XVII. FEJEZET: Az észről 758
XVIII. FEJEZET: A hitről és a tudásról, valamint különböző tartományaikról 783
XIX. FEJEZET: A rajongásról 793
XX. FEJEZET: A téves hozzájárulásról, avagy a tévedésről 804
XXI. FEJEZET: A tudományok felosztásáról 820
Függelék
UTÓSZÓ: John Locke az emberi értelemről 825
IRODALOM 855
MAGYAR-ANGOL TERMINOLÓGIAI TÁBLÁZAT 859
ANGOL-MAGYAR TERMINOLÓGIAI TÁBLÁZAT 865
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 871

John Locke

John Locke műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: John Locke könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem