A tenger

Fülszöveg

Max Mordén művészettörténész hosszú évtizedek után nem csak az őt ért veszteség és gyász elől menekülve tér vissza a tengerparti kis ír faluba, ahol gyermekként töltött egy szünidőt, de úgy érzi, itt az ideje a régi, egész jövőjét meghatározó tragédiával való szembenézésnek is. Azon a nyáron a különcnek számító Grace család mintha egy másik világból csöppent volna bele az üdülőfalu álomittas ürességébe. Max számára a házaspár és a vele egyidős, tízéves ikrek olyanok voltak, mint az istenek, és őt csakhamar beszippantotta különös életük amely egyszerre volt csábító és felkavaró. A felesége közeli halálából fakadó fájdalom feldolgozása most összemosódik a gyermekkor, a távoli múlt emlékeinek felidézésével, és az egykori kamasz reflexiói különös módon keverednek az elmúlás közelségétől megrettent férfi szorongásaival.

John Banville 1945-ben született Írországban. Tizennegyedik regénye, A tenger megkapóan szép prózájával, nyelvi virtuozitásával méltán érdemelte ki 2005-ben a rangos... Tovább

Fülszöveg

Max Mordén művészettörténész hosszú évtizedek után nem csak az őt ért veszteség és gyász elől menekülve tér vissza a tengerparti kis ír faluba, ahol gyermekként töltött egy szünidőt, de úgy érzi, itt az ideje a régi, egész jövőjét meghatározó tragédiával való szembenézésnek is. Azon a nyáron a különcnek számító Grace család mintha egy másik világból csöppent volna bele az üdülőfalu álomittas ürességébe. Max számára a házaspár és a vele egyidős, tízéves ikrek olyanok voltak, mint az istenek, és őt csakhamar beszippantotta különös életük amely egyszerre volt csábító és felkavaró. A felesége közeli halálából fakadó fájdalom feldolgozása most összemosódik a gyermekkor, a távoli múlt emlékeinek felidézésével, és az egykori kamasz reflexiói különös módon keverednek az elmúlás közelségétől megrettent férfi szorongásaival.

John Banville 1945-ben született Írországban. Tizennegyedik regénye, A tenger megkapóan szép prózájával, nyelvi virtuozitásával méltán érdemelte ki 2005-ben a rangos Man Booker-díjat. Érzékenységgel megformált szereplői és hangulatai - s nem utolsó sorban finom öniróniája - teszik felejthetetlen olvasmányélménnyé valamennyi művét, amelyeknek köszönhetően Banville neve többször is fölkerült az irodalmi Nobel-díj várományosainak listájára. Számos rangos elismerés mellett 2011-ben Kafka-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig elnyerte az Asztúria hercege-díjat.
Ez a regény a szerző első magyarul olvasható műve, amelynek új kiadása szintén a Geopen gondozásában jelent meg. Kiadónknál jelent meg magyarul Végtelenek című regénye is.
Vissza