A renaissance férfiai | |
Öntudatos egyéniség megalakulása Italiában | 6 |
A szellem arisztokratiája | 7 |
Önművelés czél | 8 |
Nemzeti dráma hiánya | 8 |
Nemzeti építészet hiánya | 10 |
A szobrászat és festészet kitűnő volta | 11 |
Kiváló irodalmi tehetség | 11 |
Tudósság | 12 |
A sokoldalu lángeszek | 13 |
Viszonyuk a korhoz | 14 |
A középkori hagyománynak s a humanismusnak összeütközése | 14 |
Petrarca | 15 |
Ő kezdi meg a valóságos föléledést | 15 |
Kosmopolitikus philosophia | 16 |
Türelmesség | 16 |
Szellemi irodalom | 17 |
Világiasság | 18 |
Indulatok és ihletettségek zavara | 19 |
Copernicus és Columbus | 21 |
Kereszténység és a klasszikusok | 22 |
Az olaszok képtelensége vallás-reformra | 22 |
A szabad gondolkodás a féktelenség alakját ölti fel | 23 |
Törekvések a kereszténységet s az ókori philosophiát egymással összehangolni | 23 |
Firenzei Academia | 23 |
Az olaszoknak testi tulajdonságai | 27 |
Két korszak arczképe | 28 |
Testgyakorlatok | 29 |
A fajnak eltökéltsége, hogy tudóssá válik | 29 |
Róma régi emlékei | 29 |
Az ókor tisztelete | 30 |
Dicsőség vágya | 31 |
Dicsőséget lelni irodalomban | 32 |
A szellem tisztelete | 33 |
A jellem tisztelete | 34 |
Hajlandóság a magánélet részleteivel foglalkozni | 34 |
életrajzírás | 35 |
Ideális vázlatok | 36 |
Utószülött dicsőség | 37 |
Lelkesedés a tudósságért | 38 |
Piero de' Pazzi | 40 |
Firenze és Athene | 40 |
Pogányság | 42 |
Az olasz humanismus valóságos értéke | 44 |
Pico az ember méltóságáról | 45 |
A humanismus első korszaka | |
A tudományok föléledésének fontossága | 47 |
A középkor regénye | 47 |
Faustus mondája | 48 |
Értéke a renaissancera nézve | 49 |
Italia odaadása a tudomány iránt | 50 |
Az olaszok hajlandósága ezen munkára | 51 |
Tudomány a középkorban | 55 |
Az egyház kettős magatartása | 57 |
Kegyelet Virgilius iránt | 58 |
A latin klasszikusok csekély ismerete | 58 |
Görög tudás hiánya | 59 |
A középkor szellemi viszonyai ellenkeznek a tiszta irodalommal | 60 |
Itália nem kivétel Európa többi részei közt | 61 |
Dante és Petrarca | 63 |
A humanismus meghatározása | 64 |
Hogyan fogja fel Petrarca | 64 |
Aestheticus vérmérséklete | 65 |
Tisztelete Cicero iránt, buzgó kéziratgyűjtése, érzéke a görög tanulmányok fontossága iránt | 66 |
Harcza a pedanság és babona ellen | 66 |
A költészet és szónoklat ideálja | 68 |
A jogászok és a tanárok bírálata | 69 |
Szent Ágoston | 69 |
Petrarca hiusága | 70 |
Becsvágya | 71 |
Ellentét élete és hitvallása közt | 71 |
Irodalmi vérmérséklete | 72 |
Ábrándozó hazaszeretete | 73 |
Befolyása | 76 |
Utódai | 76 |
Boccaccio és a görög tanulmányok | 80 |
Homeros fordítása | 81 |
Az irodalom philosophiája | 84 |
Boccaccio ihletésének érzékiessége | 85 |
Giovanni de Ravenna | 86 |
A vándor tanár | 87 |
Tanítványai a latin tudományban | 87 |
Luigi Marsigli | 88 |
Humanismus a politikában | 91 |
Coluccio de' Salutati | 92 |
Gasparino de' Salutati | 92 |
Gasparino de Barzizza | 93 |
A levélírás modorának javulása | 93 |
A görög tudomány föléledése | 94 |
Manuel Chrysoloras | 95 |
Tanítványai | 95 |
Lionardo Bruni | 96 |
A görögnek értéke a renaissancera nézve | 98 |
A humanismus első korszaka | |
Az egyetemek állapota Olaszországban | 100 |
Bologna | 100 |
A főiskolák, melyek belőle erednek | 101 |
Nápoly II. Frigyes alatt | 101 |
Nápoly az Anjou-ház alatt | 161 |
Ferrara | 102 |
Piacenza | 102 |
Róma | 102 |
Pisa | 102 |
Firenze | 102 |
Császári és pápai alapító-levelek | 103 |
Idegen tanulók | 103 |
A tanári kar | 104 |
A főiskolák tantárgyai | 105 |
A humanismusnak föntartott hely | 105 |
Az ékesszólás tanárainak fizetése | 106 |
Francesco Fileifo | 106 |
A humanisták kevesbbé hatalmasak az egyetemeken | 107 |
A humanisticus tanítás módszere | 108 |
A könyvkereskedés a nyomtatás föltalálása előtt | 109 |
Középkori könyvtárak | 110 |
Köziratok ára | 110 |
Stationarii és peciarii | 112 |
A másolók hanyagsága | 113 |
Classicus kéziratok fölfedezése | 114 |
Boccaccio a Monte-Cassinón | 115 |
Foggio Constanzban | 115 |
A szent-galleni kolostor | 117 |
Bruni levele Foggióhoz | 118 |
A Foggio által fölfedezett kéziratok | 118 |
Trieri Miklós | 120 |
Görög kéziratok gyűjtése | 120 |
Aurispa, Filelfo és Guarino | 122 |
Róma romjai | 123 |
Befolyásuk a humanismusra | 123 |
Dante és Villani | 124 |
Rienzi | 124 |
Idealisticus hazaszeretete | 125 |
Hiusága | 125 |
Nincs politikai ítélete | 126 |
Petrarca viszonya Rienzihez | 127 |
Róma romjainak pusztulása | 129 |
Foggio római topographiája | 131 |
Érzelgősség az ókor romjai fölött | 132 |
Anconai Ciriaco | 134 |
A humanismus második korszaka | |
A tárgy bonyolódottsága | 137 |
Négy szakaszra osztható | 138 |
Firenze helye | 140 |
A művelődésre kedvező társadalmi viszonyok | 141 |
Palla degli Strozzi | 141 |
Pártfogolja a görög tanulmányokat | 141 |
Nyilvános könyvtár terve | 142 |
Számkivetése | 143 |
Cosimo de' Medici | 144 |
Támogatja a tudományt | 144 |
Politikai szerepe | 145 |
Kedveli az építkezést | 146 |
Bőkezűsége a tudósok iránt | 147 |
Könyvtárak alapítása | 148 |
Vaspasiano és Tommaso da Sarzana | 149 |
Nicolo de' Nicoli | 151 |
Kézirat-gyűjteménye | 152 |
Híre, mint latin tudósé | 152 |
Életrendjének leírása | 154 |
Lionardo Bruni | 155 |
Életrajza | 155 |
Görög fordításai | 156 |
Latin értekezései és történeti munkái | 158 |
Santa Croceban temetik el | 157 |
Carlo Aretino | 157 |
Híres fölolvasó | 158 |
A firenzei titkári hivatal | 158 |
Matteo Palmieri | 159 |
Giannozzo Manetti | 159 |
Tanulmányozza a hébert | 160 |
Nyilvános szereplése | 161 |
Ékesszólása | 162 |
A Mediciek tönkre teszik Manettit | 162 |
Élete nápolyi számkivetésében | 162 |
Tehetségének méltánylása | 163 |
Ambrogio Traversari | 163 |
Tanulmányozza a görög egyházatyákat | 164 |
A camaldolii szerzet főnökévé lesz | 164 |
Humanismus és szerzetesség | 164 |
A firenzei zsinat | 165 |
A firenzeiek véleménye a görögökről | 166 |
Gemisthos Pietho | 167 |
Élete | 168 |
Philosophiája | 172 |
Befolyása Firenzében | 173 |
Cosimo de' Medici és a firenzei akadémia | 174 |
Plato tanulmányozása | 175 |
Platho iratai | 175 |
Platonisták és Aristotelianusok Itáliában és Hellasban | 175 |
Bessarion | 176 |
Pártfogolja Rómában a görög menekülteket | 177 |
Humanismus az apróbb köztársaságokban | 178 |
Velencze | 179 |
A humanismus második korszaka | |
Átmenet Firenzéből Rómába | 181 |
A tudomány viszontagságai a pápai udvarnál | 181 |
Diplomatikus humanisták | 182 |
Protonotariusok | 182 |
Apostoli írnokok | 182 |
Egyházi sophisták | 182 |
A tudomány erkölcstelen és mesterkélt volta Rómában | 183 |
Poggio és Bruni, titkárok | 184 |
IV. Eugenius | 184 |
Pártfogolja a tudósokat | 185 |
Flavio Biondo | 186 |
Alapos tanultság | 186 |
V. Miklós | 187 |
Magánéletének története | 188 |
Tehetsége | 188 |
Váratlanul megválasztják pápának | 189 |
A humanisták üdvriadása | 190 |
Pártfogolja a tudós férfiakat Rómában | 190 |
Tudós műhely | 191 |
Az irodalmi tevékenység magas díjazása | 191 |
Fordítások gyára | 192 |
Poggio Fiorentino | 192 |
Ifjukora | 193 |
Utazásai | 194 |
Irodalmi kitűnő volta | 195 |
Állása az egyháziakkal szemben | 196 |
Támadásai | 197 |
Humanista gladiátorok | 199 |
Poggio és Fileifo | 201 |
Poggio és guarino | 201 |
Poggio és Valla | 202 |
Poggio és Perotti | 202 |
Poggio és Georgios Trapezuntios | 203 |
Irodalmi botrányok | 204 |
Poggio régiséggyűjteményei | 205 |
Firenzei kanczellár | 206 |
Bessarion bíbornok | 266 |
Könyvtára | 207 |
Theologicus tanulmányai | 207 |
Plato spologiája | 207 |
Görögök Italiában | 208 |
Humanismus Nápolyban | 209 |
Műveltség hiánya Dél-Olaszországban | 210 |
A tudomány idegen | 210 |
Alfonso a pompás | 211 |
A tudósok táborban | 212 |
Irodalmi párbeszédek Nápolyban | 212 |
Antonio Beccadelli | 214 |
A Hermaphroditus | 215 |
Lorenzo Valla | 216 |
Az epieureus | 216 |
A kritikus | 218 |
Az egyház ellenfele | 219 |
Bartolommeo Fazio | 220 |
Giannantonio Porcello | 221 |
A milanói udvar | 222 |
Filippo Maria Visconti | 222 |
Decembrio leírja urát | 222 |
Fancesco Fileifo | 223 |
Ifjusága | 223 |
Látogatása Konstantinápolyban | 224 |
Helye az udvarnál | 224 |
Házassága | 225 |
Hazatér Olaszországba | 226 |
Velencze | 228 |
Bologna | 228 |
Tanári igényei | 228 |
Firenze | 229 |
Harcza a firenzeiekkel | 230 |
Politikába avatkozik | 230 |
Siéna | 231 |
Megtelepszik Milanóban | 232 |
Híre | 233 |
Magánélete és nyilvános szereplése | 235 |
Ajánlatai ában | 236 |
Filelfo a Sforza-zsarnokság alatt | 239 |
Irodalmi szegény-legénység | 240 |
Halála Firenzében | 241 |
Filelfo egy osztály képviselője | 242 |
Vittorio da Feltre | 242 |
Első nevelése | 242 |
Terve a gyermekeket tudósokká nevelni | 243 |
Paduai tartózkodása | 244 |
Mantuai tartózkodása | 245 |
Fejedelmek iskolája | 246 |
Nagylelkűsége szegény tanulók iránt | 247 |
Életének és rendszerének részletei | 249 |
A ferrarai udvar | 249 |
Guarino da Verona | 250 |
Leonello d' Este házi nevelője | 251 |
Giovanni Aurispa | 252 |
Kisebb udvarok | 252 |
Carpi | 252 |
Mirandola | 253 |
Rimini és a Malatesta zsarnokok | 253 |
Cesena | 253 |
Pesaro | 253 |
Urbino és Federigo herczeg | 255 |
Vespasiano da Bisticci | 257 |
A humanismus harmadik korszaka | |
Az ízlés és bírálat javulása | 259 |
Irodalmi körök és akadémiák | 260 |
Az olasz irodalom megújulása | 260 |
Nyomtatás | 260 |
Firenze a tudomány fővárosa | 260 |
Lorenzo de' Medici és köre | 263 |
Lorenzo nyilvános politikája | 265 |
Pártfogolja az irodalmat | 266 |
Sokféle tehetsége | 268 |
Aplatonikus tudományok művelésére készül | 271 |
Platónak s a Neoplatonistáknak fordítása | 275 |
Giovanni Pico | 275 |
Első megjelenése Firenzében | 275 |
Tantételeit kihirdeti Rómában | 276 |
Az egyház megrójja | 277 |
Platónak s a kereszténységnek összhangzása | 277 |
Tanulmányozza a Cabbalát | 279 |
Nagyszabású módon fogja fel a tudományt | 280 |
Titokzatos tudomány | 281 |
Cristoforo Laudino | 282 |
Szépirodalom tanára | 282 |
Virgilius-tanulmányok | 282 |
Camaldolii vitatkozások | 284 |
Leon Battista Alberti | 284 |
Sokoldalúsága | 286 |
Bartolommeo Scala | 286 |
Alacsony származása | 286 |
Firenzei kanczellár | 287 |
Angelo Poliziano | 288 |
Ifjúkora | 288 |
Homeros fordítása | 288 |
A Homericus Juvenis | 288 |
Poliziano valósággal lángész | 289 |
Alaposan tud latinúl s görögül | 289 |
Benne föléled az ókor | 290 |
Tanári működése | 293 |
A Miscellanca | 294 |
Viszonya Medicivel | 297 |
A római tudós világ ez időben | 298 |
II. Pius | 299 |
Pomponius Laetus | 300 |
Akadémiája és életmódja | 300 |
Üldöztetése II. Pál alatt | 301 |
Humanismus Nápolyban | 302 |
Pontanus | 302 |
Akadémiája | 302 |
Művei | 302 |
Itália minden városában alapítanak akadémiákat | 305 |
A nyomtatás meghonosítása | 306 |
Sweynheim és Pannartz | 306 |
A velenczei sajtó első kora | 306 |
Firenze | 307 |
Cennini | 307 |
Alopa Homerosa | 307 |
A tudománynak sajtó okozta változása | 310 |
Alda Manuzio élete | 310 |
A fejedelmi Pio ház Carpiban | 312 |
Görög könyvek Aldus előtt | 313 |
Az Aldusok sajtója Velenczében | 318 |
Tevékenységének története | 319 |
Aldo és Erasmus | 320 |
Aldo s a görög menekültek | 321 |
Aldo halála | 322 |
Családja s utódai | 323 |
A Ne-akadémia | 324 |
A görög irodalom megmentése | 325 |
A humanismus negyedik korszaka | |
A humanisták bukása | 327 |
A tudósság áthatja a társaságot | 328 |
Az életnek s a szokásoknak új eszménye | 329 |
A nevek latinosítása | 330 |
Klasszikus körülírások | 331 |
Keresztény tárgyú latin eposzok | 333 |
X. Leo udvara | 334 |
A tudósok egyházi kitüntetéseket kapnak | 335 |
Egyházi világfiak | 335 |
Maeceműspl Rómában | 336 |
A pápai s a császári Róma | 337 |
Az erkölcs romlása | 339 |
A társadalom finomodik | 339 |
Római akadémia | 340 |
Pietro Bembo | 341 |
Élete Ferrarában | 342 |
Élete Urbinóban | 342 |
Rómába jön | 343 |
Leo foglalkoztatja | 343 |
Visszavonul Paduába | 344 |
Az irodalom dictátora lesz | 344 |
Jacopo Sadoleto | 345 |
hatalmasabb lángész Bembonál | 346 |
Paulus Jovius | 347 |
Latin stylista | 347 |
Történetkönyvei | 347 |
Baldasare Castiglione | 348 |
Élete Urbinóban és Rómában | 349 |
Az udvari tudós | 350 |
Diplomatikus küldetései | 350 |
Alberto Pio | 351 |
Gian Francesco Pico della Mirandola | 351 |
Viszontagságai | 351 |
Hieronymus Aleander | 352 |
Orientalis tanulmányai | 352 |
A vatikani könyvtár | 352 |
Küldetése Németországba | 352 |
Inghirami | 353 |
Beroaldo és Acciaiuoli | 353 |
A római egyetem | 354 |
Joannes Laskaris | 355 |
A régiségek tanulmányozáa | 356 |
A corpus inscriptionum eredete | 356 |
Topographiai tanulmányok | 357 |
A vatikáni szoborgyűjtemény alapítása | 358 |
A Laokoon fölfedezése | 358 |
A renaissanceOlaszország érzéke a szobrok iránt | 360 |
Velenczei követek a Belvedereben | 362 |
Raphael terve a régi Róma kiásására | 362 |
Levele Leohoz | 363 |
A régészeti kutatások hatása a művészetekre | 365 |
Róma szellemi fensége e korban | 366 |
Bukás | 367 |
VI. Adorján | 367 |
Róma kirablása | 367 |
A tudósok szenvedéseinek leírása Valerianotól | 370 |
Latin költészet | |
A latin költés Olaszországban való gyakorlásának különös okai | 372 |
Olasz nyelv hiánya | 373 |
A versfaragók serege | 375 |
Beccadelli | 375 |
Alberti Philodoxusa | 376 |
Poliziano | 376 |
A Sylvae | 376 |
Nutricia, Rusticus, Manto, Ambra | 387 |
Kisebb költemények | 388 |
Pontano | 390 |
Sanazzaro | 391 |
Elégiák és epigrammák | 392 |
Keresztény eposzok | 393 |
Vida Christias-a | 393 |
Vida Poeticaja | 398 |
Fracastoro | 399 |
A Syphilis | 402 |
Barocco hízelkedések | 403 |
Bembo | 403 |
Erkölcstelen elégiák | 403 |
Ovidius és Tibullus utánzásai | 404 |
A Benacus | 405 |
Síriratok | 406 |
Navagero | 409 |
Epigrammák és eclogák | 409 |
Molsa | 409 |
Költemény saját haláláról | 410 |
Cawtiglione | 411 |
Alcon és Lycidas | 412 |
A társaság verselése | 413 |
A pápák dicsőítése | 416 |
Költemény a vaticáni Ariadnéról | 417 |
Sadoleto versei a Laokoonról | 417 |
Flaminio | 418 |
Élete | 419 |
Szereti a faluzást | 421 |
Tudós barátjai | 424 |
A lombardiai tudós költők | 426 |
A tudomány elhalása Firenzében | 427 |
Az olasz tudomány hanyatlása | 427 |
Általános áttekintés | 429 |
A főbb városok szerepe a föléledésben | 429 |
Az olaszok, háború és idegen hódítás daczára, főleg tudománnyal foglalkoznak | 430 |
A humaniosták állása a társadalomban | 431 |
Dícséretet és megrovást osztogatnak | 431 |
Magasztaló és szidalmazó iratok | 432 |
Összehasonlítások a sophistákkal | 433 |
Irodalomban többre becsülik az alakot a tartalomnál | 434 |
A műveltség eszménye önczél | 434 |
A hitbuzgó egyházi férfiak gyanakvása | 435 |
A humanismus az egyházba tolakodik | 436 |
A humanisták vallástalansága | 436 |
Gyraldi Progymnasma-ja | 437 |
Ariosto | 437 |
Czigányélet | 438 |
Egyéni erkölcstelenség | 439 |
Megállapodott elvek hiánya | 439 |
Hiuság hivatásukra | 440 |
Irodalmi büszkeségük | 441 |
A humanistikus irodalom megbecsülése | 442 |
A stylus tanulmányozása | 442 |
Cicero befolyása | 442 |
Valla Elegantiae-i | 443 |
Stylistikus gyermekességek | 443 |
A rhetorika becse | 444 |
Oratore | 445 |
Erkölcsi értekezések | 446 |
Epistolographia | 448 |
Történetírás | 448 |
Kritikai és régiség-tanulmányok | 449 |
Az ókort nagyra becsülik | 449 |
Szabadelvű szellem | 450 |
Poggio és prágai Jeromos | 450 |
A nevelés humanistikus modora | 451 |
Európaszerte elterjed | 451 |
Kilátások a jövendőre | 454 |
A tudomány hanyatlása Itáliában | 458 |
Függelék | |
II. Pál Eugéne Münz | 475 |
II. Pál Geiger | 479 |