Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok II.

Tartalom

Ajánlás III
A tanácskozás és határozathozatal szabadsága 5
Különleges országgyűlési ethika és jogrend, mint a szabadság
előfeltételei 5. old. - Az országgyűlési ethika fogyatkozásai és a
szabadság 7. - Az országgyűlési jogrend fogyatkozásai és a szabadság. A jogegyenlőtlenségből származó fogyatkozások 9. Jogegyenlőtlenség az ülési, szólási és szavazási jog terén 10. -
A többségi elv és kisebbség védelme rendi országgyűléseinken,
megtorlás és felelősségrevonás törvényhozók rovására elkövetett
jogsértések esetén 16. - Salvus conductus 17. - Megtorlás és
felelősségrevonás az országgyűlés tagjai által elkövetett jogsértések
eseteiben 20. - Az országgyűlési szabadság határai, törvényes
szabadság 21. - A király személyének és a kormánynak az azonosítása 22. - A mentesség 23. - A negatív és positiv irányú
mentesség s a teljes és a részleges hatályú mentelmi jog elmélete 24. - Régi országgyűlési jogunk vizsgálata a mentesség és a
mentelmi jog szempontjából. Negatív és positiv irányú mentesség
a királyi hatalommal szemben 28. - A közigazgatási hatóságokkal
szemben 32. - A bíróságokkal szemben 33. - A részleges hatályú
mentelmi jog nyomai 41. - A teljes hatályú mentelmi jog 43. -
Összefoglalás 44. old.
A törvényhozói akaratképződés logikája - 47
Előkészítés. Az előkészítés különböző rendszerei 47. old. - A kerületi ülések útján való előkészítés 48. - Párhuzam a kerületi ülés
és az angol committee of the whole house között 51. - Tervszerűség. A munkaterv egységének hiánya 56. - Királyi propositiók és országgyűlési munkatervek. Az országgyűlési munkatervek készítésére irányuló eljárás 57. - A királyi és országgyűlési
munkatervek sorrendje 61. - A munkatervek realitásának a
hiánya. A munkatervek megvalósítására irányuló eljárás alapelvei,
az eljárás alapformáinak teljessége és technikai tökélye s az eljárás
egyszerűsége. A rendi eljárás fogyatkozásai az alapelvek szempontjából : A vitának a pártokon túl terjeszkedése 63. - A testületi
akaratképződés mozzanatairól és elhatárolás hiánya 64. - Egyes
alapformák nem ismerése 65. - Az ismert alapformák kiegészítésében a tervszerűség és logika hiánya 67. - Az időszerinti
munkabeosztás fogyatkozásai 70. - Együttes eljárás 71. - A
javaslati, vagyis bili-rendszer a rendi eljárásban. 73 old.
Rendi eljárásunk alkotmányos volta.
A rendi törvényhozás magyar rendszere 78
A nunciumos eljárás 79. old. - A concertatio 84. - Benigna
annuentia és confirmatio 86. old.
Rendi eljárásunk s a rendi állami jognak Tezner-féle constructiója 87
A Tezner-féle kutatás czélzatossága 87. old. - Módszertani fogyatkozások 90. - A forrástanulmányok hiánya. A korszakok szerinti
feldolgozás hiánya 91. - A magyar, az osztrák és a német rendi
államjogok közötti eltérések és ezeknek figyelmen kívül hagyása
Tezner részéről 97. - A német és osztrák rendi törvényhozás
tételeinek kiterjesztése a magyar jogra. A Tezner-féle privilegialis
elmélet és jogforrástan 114. - A koronázási diploma kérdése 121. -
A rendi országgyűlések szerepe a törvényalkotás terén 124. -
A magyar rendi alkotmány legfőbb tételeinek tagadása Tezner
részéről 126. - Az anyagi értelemben vett törvények alkotása és
a magyar országgyűlés 127. - Az alaki értelemben vett törvények
alkotása és a magyar rendi országgyűlés. A rendi törvények kérelmi
formájából vont érvek 129. - A repetitiók- és renovatiókból vont
érvek. Benigna annuentia 133. - Generális szentesítés 135.
Elnöki erély és pártatlanság 142
A personalis és az alsó tábla közötti viszony 142. old. - A personalis tanácsadói, pártvezéri és repraesentáló szerepe 143. -
A személynök mint az udvaripárti vezérszónok és mint a vita
központja 144. - A vita érdemleges irányítása az elnök által.
A vita mint párbeszéd elnök és ellenzék között 146. - Elnöki
provokálás. Elnöki conclusio 150. - A nádor különleges jogállása 151. - Nádori felszólalások, conferentiák és üzenetek 152. -
A rendi elnöklés jellemzése 154. old.
Reformtörekvések 155
Elméleti törekvések. Orosz József és Hajnóczy 156. old. - Gyakorlati törekvések. Az országgyűlések coordinatiójának tervezetei
159. - Az 1825. és 1848. közötti részleges reformok 160. - A mai
parlamenti autonómia 162. - A két tábla külön autonómiája 167. old.
Az autonomia elemzése 168
Közigazgatási autonomia - 169
A parlamenti eljárást illető autonomia 170. old. - Fegyelmi
autonomia 172. - Rendészeti autonomia 182. - A közigazgatási
autonomia negyedik ága 187. old.
Igazságszolgáltatási autonomia 187
Parlamenti autonóm bíráskodás fogalma- A hatáskör terjedelme
a főrendi- és a képviselőházban 187. old. A tagságra vonatkozó
jogviták megosztása a képviselőház és a Curia között 189. old.
Az igazságszolgáltatási autonomia tartalma 193. old.
Kormányzati autonomia 195
A magyar országgyűlés két házának karhatalmi autonomiája 196
1848. évi IV. t.-cz. 14. §-ának kétféle értelmezése 197. old. - Karhatalom alkalmazása főrendekkel és képviselőkkel szemben 197.
Rendi országgyűlési jogunk álláspontja a büntetések végrehajtását
illetőleg 198. - Az angol és franczia jog álláspontja 201. - Az
angol és franczia példák hatása 204. old. - Az 1848: IV. t.-cz.
14. §-ának értelmezése 208. - Az 1848. évi XXII. t.-cz.-ből vont
érvek 211, - A házszabályokból vont érvek 212. - Az 1912. évi
LXVII. t.-cz.-ben foglalt hiteles magyarázat 216. - A karhatalmi
autonomia 1912-iki reformja s a reform jellemzése 217. old.
Szervező autonomia 222
A képviselő- és a főrendiház belszervezetének alapelvei 222. old.
A belszervezet egyedül az országgyűlés czéljait szolgálja 222., egységes 222., - nélkülözi a rendi és a területi tagozódást 227., - a
választási s a kinevezési rendszer érvényesülése s az utóbbinak
módosulása a fegyveres őrséget illetőleg 229., - az önkormányzat
mint kötelesség 237., - a nobile officium elve 239, - A szervezési autonomia terjedelme 241. - A szervezési autonomia tartalma
az állandó szerveket illetőleg 242., az időnkint változó szerveket
illetőleg [245. - A megalakulásra vonatkozó autonomia 246., az
alakulás előkészítése 248., - igazolás és tagsági jogok gyakorlása
a főrendiházban 248., - igazolás, alakulás és a tagsági jogok gyakorlása a képviselőházban 250. old.
Pénzügyi autonomia 261
Pénzügyi jogalkotó autonomia 262. old. - Autonom költségvetési
jog 264. - Utalványozási, pénzügyi közigazgatási és igazságszolgáltatási jog 266., - ellenőrzési és zárszámadási jog 268. old.
Az országgyűlés egységének nyomai az autonómiában 269
A közös, illetve az egységes autonomia terjedelme 270. old.
A delegatiók autonomiája 276
Az osztrák és a magyar álláspont 277. old. - Az autonomia
elemzése 278. - A két delegatio együttes autonomiája 284. old.
A mai parlamenti eljárás - - 288
Az eljárás két legfontosabb reformjának a jellemzése 290. old.
A nyilvánosság 295
A szűkebbkörű nyilvánosság 295. old. - Zárt ülések 296. -
Tágabbkörű nyilvánosság 300. - Irományok, jegyzőkönyvek,
naplók 301. - A parlamenti hírszolgálat rendszerei 303. - A
magyar rendszer 304. old.
A tanácskozás és határozathozatal szabadsága 307
Az utasítási rendszerek megszűnése 307. old. - A parlamenti
ethika kialakulása 308. - A parlamenti jogrend jellemzése a szabadság szempontjából. Jogegyenlőség 310. - A többségi elv és
a kisebbség védelme 314. - Az országgyűlési tagok fokozott
büntetőjogi jogvédelme 316. - Az országgyűlés szabadságának
határai 320. - A mentesség szabályozása 322. - A negatív és a
positiv irányú mentesség 324. - A részleges és teljes hatályú
mentelmi jog 328. old.
A törvényhozói akaratképződés logikája 333
Tervszerűség 333
Trónbeszéd és miniszterelnöki munkaprogramm 334. old. -
Munkaterv és inditványozási jog 337. old.
Előkészítés 340
Az előkészítés continentalis rendszere. A franczia osztályrendszer
342. old. - Bizottsági rendszer 344. old.
Az eljárás alapformáinak teljessége és technikai tőkélye .348
I. Indítványok..351
II. Kérvények 359
III. Kérdés és interpellatio 360
IV. Kérdés feltevése szavazásra 368
V. Szavazás 371
VI. Üzenetek, feliratok és leiratok 376
VII. Törvényjavaslatok 377
Az eljárás egyszerűsége 380
Időszerinti munkabeosztás. Ülésszak. Az ülés tagozódása 381. old.-
Az eljárás tárgyi egysége 386. - A bill-rendszer 388. old.
Alkotmányosság 390
Munkaképesség 392
Az obstructio hiányának okai a rendi országgyűléseken 393. old. -
Az obstructio előfeltételeinek kialakulása. Az obstructio elleni
védekezés és a munkaképesség biztosítása 399. - Az angol jog
hatása. Az angol alsóház idevágó reformjainak jellemzése 400. -
A Oladstone-féle Urgency Rule 404. - Szükségházszabályok,
cloture és a parlamenti guillotine 407. - A magyar házszabályok
1908-iki reformja. Az angol és magyar sürgősség 411. - 1913-iki
házszabálymódosítás reformjai. Az 1908-iki házszabályokra támaszkodó reformok 420. - Az 1908-iki házszabályoktól függetlenül
létesített reformok 425. - A Balfour-féle Supply Rule s a magyar
költségvetési eljárás reformja 432 - 442. old.
Elnöki erély és pártatlanság 442
Az elnök jogállásának átalakulása 442. old. - A képviselőházi
elnök hatásköre 444. - Az elnöknek és alelnöknek egymáshoz
való viszonya 449. - Az elnöki erély és pártatlanság jelentősége
a teljes üléseken a főrendi- és a képviselőházban 450. - Az elnöki
erély biztosítékai. Az elnöki pártatlanság biztosítékainak megállapítása az angol parlamenti jog alapján 453. - A magyar
képviselőházi elnök pártatlanságának biztosítékai 459-462. old.
jogalkotó autonomia. A házszabályok különleges jogi természete 462
Mely ügyeknek, illetve mely kérdéseknek a szabályozására terjed ki
a jogalkotó autonomia? 463 old. - Mely tényezők és miképen
gyakorolják a jogalkotás hatalmát a két tábla és a delegatio beléletét illetőleg? 468. - Miképen alakul a viszony a parlament
beléletét szabályozó tényezők között s miben nyilvánul meg e
viszony hatása a két tábla és a delegatio szempontjából? 470. -
Miképen osztályozhatják a belső parlamenti jog kútfőit 473. -
A jog melyik ágába tartoznak a belső parlamenti jog kútfői s
közülük melyeknek és mennyiben van különleges jogi természetük? 479 - 502. old.
C) A döntvények.
Mi a különbség a precedensek, a plénum tabulare decisiói s a mai döntvények teljes ülési és jogegységi, valamint az elvi határozatok között? 503
Elfogadható-e az az álláspont, mely a döntvényeket kútfőkké minősíti? 519
A magyar államnak mely szervei alkothatnak döntvényeket? 525
Ezeknek mely elvi határozatait és milyen alapon tekinthetjük döntvényeknek? 527
Melyek a döntvényalkotásra irányuló eljárásnak a legfőbb alapelvei? 532
Mennyiben tekinthetők a döntvények közigazgatási jogi kútfőknek? 537
D) Közös miniszteri rendeletek.
Alkothatnak-e a közös miniszterek jogforrás-jellegű rendeleteket?
540. old. - Alkothatnak-e szabályzatjellegű rendeleteket ? 542. old.
Rendkívüli kútfők.
Kivételes szükségrendeletek 544
Cziráky és Virozsil álláspontja 544. old. - Újabb közjogi írók
álláspontja; a nemzetközi összehasonlítás szükséges volta 547. old.
Az osztrák és a porosz jog rendkívüli kútfői 552
Az osztrák kivételes és szükségrendeletek 552. old., - a porosz
kivételes és szükségrendeletek 564. old.
A franczia és angol jog rendkívüli kútfői 566
A franczia jog álláspontja a kivételes és szükségrendeleteket illetőleg 566. old. - Az angol jog álláspontja 568. old.
A magyar jog rendkívüli kútfői 577
A kivételes rendeletek a magyar jogban 579
A lovak és járművek szolgáltatására vonatkozó kivételes rendeletek
Az 1912. évi LXIII. és LXVIII. t.-cz.-eken s az ő novelláikon alapuló
kivételes rendeletek - - 585
Jogkorlátozó kivételes rendeletek 591
Hadiszolgáltatásokra kötelező kivételes rendeletek 605
Polgári szolgáltatásokra kötelező kivételes rendeletek 613
A szükségrendeleti jog töredékei a magyar jogban ..615-631
Tárgymutató 632-664
Irodalommutató 665-669
Névmutató 670-674
Sajtóhibák 675-677
Tartalommutató 678-686

Témakörök