Jogszociológia

Tartalom

ELSŐ FEJEZET 9
1. A jogszociológia mint tudomány 11
1.1. Tudományelméleti bevezetés 11
1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 15
1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18
1.3.1. A társadalom hat a jogra 18
1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20
1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség 21
1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22
1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 23
1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 24
1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25
1.6. A jogszociológia mint tantárgy 26
2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27
2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27
2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28
2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 30
2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása 31
2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31
2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34
2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők 35
2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35
2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36
2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi, tudományos háttere 37
2.6. A jogszociológia rendszere 38
2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló jogszociológia 39
2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39
2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39
Irodalomjegyzék 40
MÁSODIK FEJEZET 41
3. § A jogszociológia előfutárai 43
3.1. Charles Montesquieu 43
3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46
3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine 48
4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53
4.4. Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam által alkotott jog problémái 53
4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog, mint szervezeti norma 53
4.4.2. A jogtalálás technikái 56
4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák 59
4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 59
4.5. Francois Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe a jogalkalmazásban 60
4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62
4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63
4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64
4.4.2. Olivér Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag meghatározott tartalma 66
4.4.3. Jerome Frank és Kari Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68
4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés és a hatékony jogalkotás problémái 71
4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73
4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei 75
4.6. Emilé Durkheim - a jog, mint a társadalmi szolidaritás jelzőrendszere 76
4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog, mint a szociológiai elemzés tárgya 76
4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai 78
4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya 79
4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82
4.6.5. Durkheim a büntetőjogról 83
4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85
4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88
4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő 91
4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91
4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai 93
4.7.2.1. A materiálisán irracionális jog 94
4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94
4.7.2.3. A formálisan racionális jog 94
4.7.2.4. A materiálisán racionális jog 96
4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 97
4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 98
4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 100
4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális jog materializálódása 103
4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata 104
4.8.1. Kari Marx elméleti kiindulópontja 104
4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai szerepe 105
4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz - a jog a politikai célok szolgálatában 106
4.8.4. Kari Renner a jog függetlensége a gazdaságtól és a társadalmi változásoktól 108
4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei 111
4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái 114
Irodalomjegyzék 116
HARMADIK FEJEZET 119
5. § A jog a társadalomban 121
5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121
5.1. Talcott Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124
5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127
5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi befolyásoltsága 128
5.3. Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130
5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130
5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131
6. § A modern jogfejlődés tendenciái 133
6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133
6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135
6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei 137
6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége 137
6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138
6.3.3. A döntéshozó ismeretei 138
6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139
6.3.5. A döntési alternatívák természete 139
6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140
6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141
6.6. A modern jogok tartalmi átalakulása 143
6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143
6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog reszponzivitása 145
6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146
Irodalomjegyzék 148
NEGYEDIK FEJEZET 149
7. § Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre 151
7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet a jogalkotás dominanciájával 151
7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói 151
7.1.2. A törvényhozás stílusa 156
7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 159
7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása a francia jogi hivatásokra 159
7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai Franciaországban 161
7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája 163
7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163
7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami kézben tartott hivatások 166
7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167
7.4. A svájci polgári törvénykönyv g kodifikáció laikus alapokon 168
7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170
7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése 170
7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése 174
7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami beavatkozás nélkül 176
7.6.1. A nem tradicionális common law 176
7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult amerikai ügyvédség 178
Irodalomjegyzék 184
Felhasznált irodalom 185

Témakörök