Jogi napikérdések

Előszó

SCHWARZ GUSZTÁV

Budapesten, 1858. január 1-én, született. Középiskoláit Budapesten végezte, míg egyetemi tanulmányait Németországban, Göttingában folytatta. 1884-ben visszatért Budapestre és ettől az időtől kezdve tíz esztendeig ügyvédi, gyakorlatot folytatott a fővárosban. Ez idő alatt habilitálták a római jog magántanárává a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán. 1893-ban rendkívüli tanár lett, 1894-ben pedig a római jog nyilvános rendes tanárává neveztetett ki.
Irodalmi, tanári és közéleti működése elismeréseként a király udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki. Irodalmi munkássága igen kiterjedt. Munkáinak hosszú sorából a nagyobbak és fontosabbak ezek: A végrendelkezési szabadság a római jogban (1881), Magánjogi fejtegetések (1890), A házassági jogról szóló törvényjavaslat (1894), Az ági öröklés kérdése (1898), Magánjogi esetek (1901), Újabb magánjogi fejtegetések (1901), Codificationális dolgozatok (1902), A jogi személy magyarázata (1907), Rechtssubjekt und Rechtszweck (Archiv f. bürg. Recht) (1908), A magánjogi törvénykönyvről (1909), Jogi párbeszédek az obstrukcióról (1910), Kritisches über Rechtssubjekt und Rechtszweck (Archiv f. bürg, Recht) (1910), Újabb irányok a magánjogban és egyéb értekezések (1910).
Ezek nagyobb s fontosabb művei, de sok kisebb műve is jelent meg. Azonkívül szünetlenül írt és ír jogi cikkeket és tanúlmányokat a különböző belföldi és külföldi szaklapokba; és társadalmi, bölcseleti s esztétikai természetű értekezéseket és cikkeket magyar és német folyóiratokba és napilapokba. Számos értekezést tartott a Magyar Jogászegyletben és számos népszerű előadást a nagyközönség számára, más egyletekben.
Ifjú korában hosszabb ideig állandó külmunkatársa volt a »Pester Lloyd«-nak, egy ideig hivatalos zenekritikusa is, amelynek hasábjain számtalan zenekritikai és zeneesztétikai tanúlmánya jelent meg. Zenekritikákat és zeneesztétikai cikkeket írt akkoriban a »Neues Pester Journal«-ba is.
Ama ritka tudósaink közül való, akik a tudományos tartalmat művészi formába tudják önteni.
GÖMÖRI JENŐ Vissza