Jogi logika I-II.

Tartalom

IRODALOMJEGYZÉK XI
A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓI A KÖNYV TÉMÁIBÓL XXV
ELSŐ KÖTET
ELŐSZÓ 1
L FEJEZET
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ JOGFOGALOM 7
II. FEJEZET
A VALÓSÁGRÓL MINT A JOGI SZABÁLYOZÁS TÁRGYÁRÓL 17
1. Az aktuális világról 17
2. A klasszikus léttörvényekről 32
3. A létezés különböző módjairól 39
III. FEJEZET
A JOG, A VALÓSÁG ÉS A NYELV 47
1. A tudat funkcióiról és a nyelvről 47
2. A nyelv és a Leibniz-féle „lehetséges világok" 52
3. A mondatok információs tartalmáról 55
4. A jogszabályok nyelvéről 58
IV. FEJEZET
AZ ITT ALKALMAZOTT LOGIKAI ÉS HALMAZELMÉLETI ESZKÖZÖK 63
1. Néhány szó a matematikai logikáról 63
2. Az álláslogikáról 69
3. Rövid vázlat a halmazelméletről 96
4. A predikátumlogikáról 111
5. A következtetések logikája 137
6. Az időlogikáról 156
V. FEJEZET
A JOGI NYELV HATÁROZATLANSÁGÁRÓL 177
1. A nyelv határozatlanságáról általában 177
2. Kísérlet a „határozottság" és a „határozatlanság"
egzakt megkülönböztetésére 187
3. Intoleráns álláspontok a határozatlansággal szemben 198
4. Néhány további gondolat egy nyelv határozatlanságáról 215
VI. FEJEZET
A JOGI DEFINÍCIÓK 229
1. A preskriktív és a deskriptív definíciók 229
2. A definíciók néhány sajátossága 247
3. A definíciók szerepe az ismeretek gyarapodásában 253
4. Hibátlan és hibás definíciók 257
VII. FEJEZET
A JOGÉRTELMEZÉSRŐL 275
1. A jogszabályok értelmezése és a jogi nyelv határozatlansága 275
2. Hasonlóságok és azok hiánya a jogszabály- és a regényértelmezés között 279
MÁSODIK KÖTET
VIII. FEJEZET
A DEONTIKÁRÓL 287
1. A Joergensen-féle dilemma 287
2. „A logika hatóköre szélesebb, mint az igazságé" (G. H. von Wright) 291
3. Bepillantás a deonttkába 295
IX. FEJEZET
MAGATARTÁSOK JOGI NORMATÍV STÁTUSÁRÓL 309
1. Ábrázoljuk magatartások lehetséges jogi normatív státusait! 309
2. Speciális aktuspárokról és jogi deontikus státusukról 314
3. A „megengedő jogi normákról" 317
4. A „szükségszerű", a „lehetetlen", a „kontingens" és a jogi normák. Az „aktuális" és a jogi normák 321
5. Aktusok másféle osztályozásai normatív státusuk alapján 323
X. FEJEZET
A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE 325
1. Vajon felesleges és ezért nélkülözhető fogalom-e az „érvényesség"? 325
2. A negáció a jogszabályok körében 334
3. Lehet-e alkalmazni a logikát a jogszabályokra? 337
4. Az érvényesség érzéketlen a legalitással és a moralitással szemben 346
XI. FEJEZET
EGYES JOGSZABÁLY-TÍPUSOKRÓL 353
1. Az univerzális és az individuális jogszabályok 353
2. A kategorikus és a kondicionális jogszabályok 357
3. A jogi szankció 364
4. Néhány jogszabály-típusról 371
5. Mit szabályoz a jog? 375
XII. FEJEZET
A JOGALKALMAZÁS LOGIKAI MENETE 379
1. Aperelótt 379
2. Döntés a perben 381
3. Ontológiai megfontolások 392
4. A bírói ítélet meghozatala egy ekvivalenciás következtetés alapján 393
5. Egy jogalkalmazási példa bemutatása predikátumlogikai eszközökkel 398
XIII. FEJEZET
A NORMAKOLLÍZIÓK 405
1. Néhány különösen súlyos kollízióról 405
2. Belső kollíziók egy adott jogrendszerben 409
3. Néhány reprezentatív álláspont a belső normakollíziókról 417
4. Külső kollíziók 425
5. A normakollíziók és a paradoxonok 434
6. Különböző inkonzisztenciák a jogi kódexekben 443
XIV. FEJEZET
A JOGELLENES JOGRÓL. A JOGELLENES JOGERŐS BÍRÓI ÍTÉLET. A SZOKÁSJOG. A DESUETUDO 445
1. A jogellenes jogerős bírói ítélet 445
2. A szokásjogról 450
3. A desuetudóról 481
XV. FEJEZET
SZABADSÁG - FELELŐSSÉG - SZABÁLYOZÁS -JOGI SZABÁLYOZÁS 491
1. A „futurum contitigens" 491
2. Az események „forgatókönyvei" 498
3. Szabadság - felelősség 502
4. Üres-e a jövő? 504
XVI. FEJEZET
AZ IDŐ A JOGBAN. A JOG AZ IDŐBEN 507
1. A deontika további fejlődésének várható útja 507
2. A jog érvényessége, a benne kimondott tartalmi „kell" - és az idő 510
3. A jogi szabályozás tárgya (az aktusok) - és az idd 515
4. Az események időrendje a jog világában 519
APPENDIX L
Moór Gyula jogfilozófiájáról 527
APPENDIX O.
A jogilag tökéletes világok modelljének koncepciójáról 545
UTÓSZÓ 551
NÉVMUTATÓ 555
JELMAGYARÁZAT 559

Témakörök