Jogi ismeretek I-II.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az ember létének egyik meghatározó jellemzője, hogy az ősidőktől kezdve ideiglenes, majd állandó együttesben, közösségben, később társadalomban él.
A közösségen belül, illetőleg az egyes...
Tovább
Előszó
Az ember létének egyik meghatározó jellemzője, hogy az ősidőktől kezdve ideiglenes, majd állandó együttesben, közösségben, később társadalomban él.
A közösségen belül, illetőleg az egyes közösségek között változatos tartalmú - összhangot vagy ellentétet tükröző - kapcsolatok alakultak ki. Azokat a sokrétű, bonyolult és gazdag kapcsolatokat, amelyek az embert társadalmi környezetével, embertársaival összekötik, társadalmi viszonyoknak nevezzük.
Már a társadalom fejlődésének legkorábbi szakaszában megérett a felismerés, hogy ezek a viszonyok valamilyen áttekinthető szabályozást igényelnek. A szabályozás szükségességét a közösség egészének, általános érdekeinek védelme indokolta. Védekezni kellett a külső erők - pl. más közösségek, természeti jelenségek - ellen, de nem kevés veszélyt jelentett egyes emberek, csoportok magatartása sem.
Olyan magatartásszabályok, társadalmi normák megfogalmazása vált tehát szükségessé, amelyek a közösség hatékony védelmét szolgálták. Az ismereteink szerint legkorábban megjelent - és szinte minden törzsi társadalomban létezett - magatartásszabály a tabu.
A tabu tilalmak rendszerét foglalja magában. Tilos („tabu") volt például holtak testének, ruhájának, fegyverének érintése, bizonyos állatok, növények fogyasztása, a szülők és a gyermekek, valamint a testvérek közötti szexuális élet stb. A tabu megsértőjére büntetés - általában kiközösítés, ami egyenlő volt az egyén elpusztulásával - várt.
Már a tabunál megjelenik tehát a társadalmi normák valamennyi általános jellemzője:
• meghatározott élethelyzetekre előír valamely magatartást és
• az előírás megszegését szankcionálja.
Ugyancsak általános jellemző, hogy:
• a magatartásra vonatkozó előírás nemcsak negatív (tiltás), hanem pozitív is lehet (pl. az öregek gyámolítása, tisztelete),
• a szankció nemcsak büntetés, hanem - a szabály betartása esetén - jutalom is lehet.
Vissza
Tartalom
I. KÖTET
Első fejezet: Alapfogalmak 5
1. A jog kialakulása, lényege 6
2. Jogforrás tan 8
3. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 16
Második fejezet: Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
Az állampolgár és a közhatalom 17
1. Az Alkotmány helye a jogrendszerben, jelentősége 19
2. Az államhatalom jellege, megosztása; az állam szuverenitása; a hatalomgyakorlás módja 20
3. Az államszervezet részei 23
4. Az alapvető emberi és állampolgári jogok, az állampolgári kötelességek 33
5. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 35
Harmadik fejezet: Az államigazgatás eljárása 37
1. Alapvető fogalmak 38
2. Az eljárás szakaszai 41
Az alapeljárás (első fokú eljárás) 41
A jogorvoslati eljárás 43
A végrehajtási eljárás 45
3. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 47
Negyedik fejezet: Polgári jog, polgári jogi jogviszony 49
1. A polgári jog fogalma, forrásai, alapelvei; a Polgári Törvénykönyv 50
2. A polgári jogi jogviszony 53
3. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 61
Ötödik fejezet: A gazdasági élet szereplői 63
1. Néhány, a Ptk.-ban is felsorolt, a gazdasági életben, a közfeladatok ellátásában jelentősebb szerepet játszó jogi személy 65
2. A gazdasági társaságok 70
3. Az egyéni vállalkozás 85
4. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 88
Hatodik fejezet: Abszolút szerkezetű jogviszonyok 89
1. A személyhez fűződő jogok 91
2. Tulajdonjog 94
3. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 110
4. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 118
Hetedik fejezet: Kötelmi jog I.
A szerződés - Felelősség szerződésen kívül okozott kárért 119
1. A kötelmi jog fogalma, forrásai, rendszere 120
2. A szerződések általános szabályai 122
• A szerződés fogalma, alanyai, tárgya 122
• A szerződés megkötése 126
• A szerződés érvénytelensége 129
• A szerződés módosítása, megerősítése és biztosítása 132
• A szerződés teljesítése 139
• A szerződés megszűnése 142
• A szerződésszegés 143
3. Felelősség szerződésen kívül okozott kárért 147
4. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 152
II. KÖTET
Nyolcadik fejezet: Kötelmi jog II. - Az egyes szerződések 5
1. Bevezetés 6
2. Az adásvétel, annak különleges fajtái és a csere 8
3. A vállalkozás 12
4. A bérlet 14
5. A megbízás és annak egy különleges fajtája, a külkereskedelmi képviselet 16
6. A fuvarozás 18
7. A bizomány 21
8. A szállítmányozás 22
9. A biztosítás 23
10. A hasznosítási szerződés (licencia) 28
11. A koncesszió 30
12. A nemzetközi pénzügyi lízing 31
13. A követelés-vétel (faktoring) 33
14. A franchise 35
15. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 36
Kilencedik fejezet: A polgári eljárás 37
1. A polgári eljárás célja, alanyai, fogalma, formái 39
2. A polgári peres eljárás 41
• Az eljárási alapelvek és jelentőségük 41
• A polgári peres eljárás alanyai, eljárási cselekmények, perköltség 42
• Az első fokú eljárás 50
• A perorvoslat fogalma, a másodfokú eljárás 59
• A jogerős ítéletek elleni perorvoslatok 62
3. A bírósági végrehajtás 65
4. A fizetési meghagyásos eljárás 69
5. A cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, hatósági cégeljárás 70
6. Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás 75
7. A választott bíráskodás 78
8. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 81
Tizedik fejezet: A külkereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog alapjai 83
1. A külkereskedelem jogi szabályozása 85
2. Az irányadó jog meghatározása 91
3. Nemzetközi jogegységesítés 95
4. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 102
Tizenegyedik fejezet: A piacgazdaság néhány sajátos jogintézménye 103
1. A fogyasztói érdekek védelme 104
2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalma 107
3. A gazdasági reklámtevékenység, a média mint sajátos reklámhordozó 109
4. A közbeszerzések szabályozása 114
5. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 117
Tizenkettedik fejezet: A munkajog alapjai 119
1. A munkajog elhatárolása, fogalma, forrásai 121
2. A munkaviszony fogalma, elhatárolása, alanyai, létrejötte, módosítása, megszűnése 124
3. A munkaviszony tartalma 131
4. Kártérítési felelősség a munkajogban 137
5. A munkaügyi jogvita 139
6. A munkaügyi kapcsolatok 141
7. A fejezet feldolgozásához ajánlott jogszabályok 143
Irodalom 144