1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jogi ismeretek

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Pécs
Kiadó: Penta Unió Oktatási Centrum
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 480 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-204-315-4
Megjegyzés: Bővített, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Napjainkban óriási társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi... Tovább

Előszó

Napjainkban óriási társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ezért is üdvözlendő az a „Jogi ismeretek" címet viselő tankönyv, amely nem csak az adótanácsadó-képzés követelményeihez igazodik, hanem kitűnő bevezetésül szolgál a magyar jogrendszer alapjaiba és főbb jogágazataiba...
...A Szerző valóságos jogi alaptant nyújt a „Bevezető ismeretek" cím alatt. Tisztázza a jog fogalmát, majd a jogrendszer mibenlétét, kimutatva a kontinentális és az angolszász jogi berendezkedés különbségét is...
...A tankönyv második fejezete „A személyek jogának egyes szabályai" címet viseli. Elsőként a hatályos jogi szabályozás és az Alkotmánybíróság határozatai tükrében rávilágít a jogképesség mibenlétére, majd keletkezésére és megszűnésére. A szerző kiváló arányérzékkel, nemcsak a letisztult, hanem a vitás kérdéseket is exponálja. A továbbiakban a jogalanyisággal rendelkező jogi személyek (kft., rt., stb.) mibenléte a fejtegetések tárgya. A Szerző helyesen mutat rá arra, hogy ezek korábban relatív, ma már azonban abszolút jogképességgel rendelkeznek. A fejezet a személyhez fűződő jogok rendszerének a bemutatásával zárul. Közelebbről a személyiségvédelem általános jellemzői és a személyiségi jogok sérelmének különös esetei kerülnek terítékre...
...A harmadik fejezetben a Szerző a „Dologi jog" legfontosabb elemeit mutatja be... ...Kötelmi jogi kérdésekkel a mű negyedik fejezete foglalkozik. A Szerző egyrészt a szerződési, másrészt a kártérítési jog szabályait tárgyalja. Előbbi körében a szerződés megkötésének és értelmezésének alapkérdései nyitják a sort, majd a szerződés tartalma és tárgya következik. Örömmel konstatálom, hogy a Szerzőnek e fejezetben sikerült érthetően és világosan összefoglalnia az egyébként hatalmas joganyagot és jogirodalmat. A kártérítési jog körében először a kártérítési felelősség összetevőivel (jogellenesség, okozati kapcsolat és felróhatóság) ismerkedhet meg az Olvasó, majd a kivételekkel és a felelősség egyes különös eseteivel (pl. veszélyes üzemek). Fontosak és lényegretörőek a kár tartalmi elemeit (lucrum cessans és damnum emergens) megvilágító fejtegetések...
...A tankönyv ötödik szerkezeti egysége a magyar társasági jogi ismereteket tartalmazza. A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok taglalása után a Szerző részletesen ismerteti a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű, a közhasznú és a részvénytársaságra, valamint a közös vállalatra vonatkozó külön szabályokat... Vissza

Tartalom

1. bevezető ismeretek 19
1.1. A jog és a jogi norma 19
1.1.1. Az alanyi és tárgyi jog kérdésköre 19
1.1.2. A jog és a jogi norma fogalma 19
1.2. A jog környezete és működése 21
1.2.1. A jog és környezete 21
1.2.2. A jog működése 23
1.3. A jog tagozódása 25
1.3.1. Jogrendszer, jogág 25
1.3.2. Jogszabály, jogi norma fogalma 25
1.3.3. A jogi norma szerkezete 25
1.4. A jogképzési módok 27
1.4.1. A jogalkalmazói jogképződés 27
1.4.1.1. A jogalkalmazás fogalma, folyamata 27
1.4.1.2. Jogalkalmazói jogképződés. A jogalkalmazói jog jogforrási jellege 28
1.4.2. A szokásjog 29
1.4.3. A jogalkotói jogképződés 30
1.5. A jogforrások 31
1.5.1. A jogforrás fogalma, külső-belső jogforrás 31
1.5.2. A jogforrási hierarchia 31
1.5.3. A jogforrási rendszer szabályozása hazánkban 31
1.6. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 33
1.6.1. Az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) 33
1.6.2. A jogszabályok 33
1.6.2.1. A törvény és a törvényerejű rendelet 33
1.6.2.1.1. A törvény (Jat. 2-5. §) 33
1.6.2.1.2. A törvényerejű rendelet 34
1.6.2.2. A Kormányrendelet (Jat. 7. §) 34
1.6.2.3. A miniszterelnök és Kormány tagja által kiadott rendelet (Alkotmány 37. § (3) és Jat. 8. §) 35
1.6.2.4. Az önkormányzati rendelet (Alk. 44/A. § (1) a) és 44/A. § (2); Jat. 10. §) 35
1.6.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei (Jat. III. fejezet) 36
1.6.3.1. A határozat (Jat. 1. §) 36
1.6.3.2. Az utasítás (Jat. 49. §) 36
1.6.3.3. Az MNB Elnökének rendelete (a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. tv. 60. §) 36
1.6.3.4. A statisztikai közlemény (Jat. 52. §) 37
1.6.3.5. A jogi iránymutatás (Jat. 53-56. §) 37
1.6.4. A rendkívüli jogforrások 37
1.6.4.1. A Honvédelmi Tanács rendelete (Alk. 19/B. §) 37
1.6.4.2. A köztársasági elnök rendelete (Alk. 19/C. §) 38
1.6.4.3. A Kormány rendelete (Alk. 35. § (3)) 38
1.6.5. A sajátos jellegű jogforrások 38
1.6.5.1. A negatív jogalkotás 38
1.6.5.2. Az Alkotmány rendelkezéseinek absztrakt értelmezése 39
1.6.5.3. Az Alkotmánybírósági határozatok, mint közvetlen és közvetett forrásai a jognak 39
1.7. A jogforrások érvényessége és hatályossága 40
1.7.1. A jogforrások érvényessége 40
1.7.1.1. A belső jogforrás 40
1.7.1.2. A jogforrás megalkotására előírt eljárás 40
1.7.1.3. A jogforrási hierarchia érvényesülése 40
1.7.1.4. A jogforrás kihirdetése 41
1.7.2. A jogforrások hatálya 41
1.7.2.1. A jogforrások területi hatálya (Jat. 11. §) 41
1.7.2.2. A jogforrások személyi hatálya 41
1.7.2.3. A jogforrások időbeli hatálya (Jat. 12. §) 41
1.7.2.3.1. A jogforrás hatályba lépése 42
1.7.2.3.2. A jogforrás hatályvesztése 42
1.7.3. A jogforrások érvényességének és hatályosságának viszonya 42
1.8. A jogszabályalkotás folyamata (Jat. II. fejezet) 43
1.8.1. A jogszabály-előkészítés 43
1.8.2. A jogszabálytervezetek véleményezése 43
1.8.3. A jogszabályok megalkotása 43
1.8.4. A jogszabályok kihirdetése és közzététele (Jat. IV. fejezet) 44
1.9. A pénzügyi igazgatás szervezetrendszere, a Kormány és a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos feladatai. A felügyeletek fajtái és szerepe 45
1.9.1. A pénzügy fogalma 45
1.9.2. Pénzügypolitika, fiskális és monetáris politika 45
1.9.3. A pénzügyi jog fogalma 45
1.9.4. A pénzügyi rendszer fogalma 45
1.9.5. Az államháztartás rendszere és a Kormány, valamint a pénzügyminiszter ezzel összefüggő feladatai, a Magyar Államkincstár 45
1.9.5.1. Az államháztartás rendszere, a Kormány, valamint a pénzügyminiszter ezzel összefüggő feladatai 45
1.9.5.2. A Magyar Államkincstár Részvénytársaság 47
1.9.6. Az adóigazgatás szervezetrendszere 47
1.9.7. A vámigazgatás szervezetrendszere 48
1.9.8. A bankrendszer; a pénzügyminiszter és a Kormány ezzel kapcsolatos feladatai 48
1.9.8.1. A Magyar Nemzeti Bank 48
1.9.8.2. Az MNB és a pénzügyminiszter, valamint a Kormány kapcsolata 49
1.9. 9. a pénzügyi intézményrendszer felügyelete és ellenőrzése 49
1.9.9.1. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése 49
1.9.9.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1999. évi CXXIV. tv.) 50
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 51
2. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK EGYES SZABÁLYAI
2.1. Bevezetés 53 53
2.1.1. A „személy" fogalma 53
2.1.2. A jogalanyiság terjedelme 53
2.1.3. A jogképesség fogalma 54
2.1.4. A szerzőképesség fogalma 54
2.2. Az ember, mint jogalany 55
2.2.1. Az ember jogképessége általában 55
2.2.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 58
2.2.3. A jogképesség kezdete 59
2.2.3.1. Fogamzás, élveszületés 59
2.2.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 60
2.2.3.3. A méhmagzat „életjoga" 62
2.2.4. A jogképesség megszűnése 64
2.2.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 64
2.2.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 65
2.2.4.3. A halál tényének bírói megállapítása 67
2.2.4.4. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 68
2.2.5. A cselekvőképesség általában 70
2.2.6. Az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség 74
2.2.6.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 74
2.2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában. 75
2.2.6.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai 76
2.2.7. Az életkor miatti cselekvőképtelenség 78
2.2.7.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 78
2.2.7.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 79
2.2.8. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 79
2.2.9. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 80
2.2.10. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezménye 80
2.2.11. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség 81
2.2.11.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 81
2.2.11.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás 82
2.2.11.3. Az ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképesség 83
2.2.12. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 84
2.2.13. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 86
2.2.14. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 86
2.2.15. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személyek 88
2.2.16. A zárlat 89
2.2.17. A gondnokrendelés 91
2.2.18. A gondnok jogai és kötelességei 93
2.3. Vázlatosan a jogi személyről 95
2.4. A személyhez fűződő jogok rendszere 97
2.4.1. A személyiségvédelem általános jellemzői 97
2.4.2. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei 98
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
3. A DOLOGI JOG 103
3.1. Általános tanok 103
3.1.1. A dologi jogi jogviszony 103
3.1.2. Az alkotmányos tulaj donfogalom 106
3.1.3. A dolog 107
3.1.4. A vagyon, a dologösszességek, az összetett dolgok 109
3.1.5. A közös tulajdon 110
3.2. A tulajdonjog tartalma 113
3.2.1. A birtoklás joga 113
3.2.1.1. A birtoklásnak a tulajdonjog keretein kívüli szabályai 113
3.2.1.2. A birtoklás, mint a tulajdonjog részjogosítványa 114
3.2.2. A használat és a hasznok szedésének joga és korlátai 114
3.2.2.1. Fogalom 114
3.2.2.2. Szomszédjog 115
3.2.2.3. Kerítés és mezsgyenövényzet 115
3.2.2.4. Szükséghelyzet, közérdekű használat, közigazgatási korlátozások 116
3.2.2.5. Túlépítés 116
3.3. A tulajdonjog védelme 117
3.4. A tulajdonjog megszerzése 119
3.4.1. A tulajdonszerzésről általában. A szerzésmód és a jogcím 119
3.4.2. Az átruházás 122
3.4.2.1. A származékos szerzés főszabálya, szerzés a tulajdonostól 122
3.4.2.2. A birtokkal megerősített jogcím védelme. Az átmenet a főszabály és kivételei között 126
3.4.2.3. Tulajdonszerzés nem tulajdonostól. A származékos szerzés főszabálya alóli kivételek 128
3.4.3. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 129
3.4.4. Az elbirtoklás 130
3.4.5. A gyümölcsszedés
3.4.6. A növedék
3.4.7. A gazdátlan javak elsajátítása
3.4.8. A találás, a kincslelet
3.4.9. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése
3.4.10. A feldolgozás és az egyesítés
3.4.11. Beépítés és ráépítés
3.5. Az idegen dologbéli jogok I34
3.5.1. Általában I34
3.5.2. A földhasználat 136
3.5.3. A haszonélvezet 136
3.5.4. A használat joga (használati jog) 138
3.5.5. A telki szolgalom 138
3.5.6. A közérdekű használati jog 138
3.5.7. A zálogjog 139
3.6. Az ingatlan-nyilvántartás 141
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 143
4. A KÖTELMI JOG EGYES SZABÁLYAI 145
4.1. A szerződések jogának szabályai 145
4.1.1. A szerződés általános szabályai 145
4.1.2. A szerződés megkötése és értelmezése 146
4.1.3. A képviselet és a meghatalmazás 147
4.1.4. A szerződés tartalma és tárgya 148
4.1.4.1. A szolgáltatás általában 148
4.1.4.2. A feltétel és az időhatározás 149
4.1.4.3. A vagylagos szolgáltatás 149
4.1.4.4. A pénztartozás. A kamat 149
4.1.4.5. A harmadik személy javára szóló szerződés 150
4.1.5. A semmisség és a megtámadhatóság 150
4.1.5.1. Az érvénytelenség általában 150
4.1.5.2. A semmis szerződés 151
4.1.5.3. A megtámadható szerződés 152
4.1.5.4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei, orvoslása 152
4.1.6. A szerződés módosítása, a tartozáselismerés 154
4.1.6.1. Általában 154
4.1.6.2. Egyezség 154
4.1.6.3. A bírósági szerződésmódosítás 155
4.1.6.4. A szerződés módosítása jogszabály által 155
4.1.6.5. A tartozáselismerés 155
4.1.7. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 156
4.1.7.1. A foglaló 156
4.1.7.2. A kötbér 156
4.1.7.3. A jótállás 156
4.1.7.4. A bankgarancia 157
4.1.7.5. A jogvesztés kikötése 157
4.1.7.6. Az óvadék 157
4.1.7.7. A kezesség 157
4.1.8. A teljesítés és a beszámítás 158
4.1.8.1. A teljesítés általános szabályai 158
4.1.8.2. A teljesítés helye és ideje 158
4.1.8.3. A teljesítés módja 159
4.1.8.4. A beszámítás 160
4.1.9. A szerződésszegés 160
4.1.9.1. A kötelezett késedelme 161
4.1.9.2. A jogosult késedelme 161
4.1.9.3. Lehetetlenülés 162
4.1.9.4. A teljesítés megtagadása 162
4.1.9.5. A hibás teljesítés 162
4.1.10. A szerződés megszűnése, az elévülés 163
4.1.10.1. A szerződés megszűnésének esetei 163
4.1.10.2. Az elévülés 164
4.1.11. Az engedményezés és a tartozásátvállalás 165
4.1.11.1. Az engedményezés 165
4.1.11.2. A tartozásátvállalás 165
4.1.12. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 166
4.2. A kártérítési jog főbb szabályai 167
4.2.1. Az általános kárfelelősségi alakzat 167
4.2.1.1. Kártérítés, kártalanítás, kárpótlás, kárveszélyviselés 167
4.2.1.2. A felelősség. A jogellenesség. Az okozati kapcsolat. A felróhatóság 170
4.2.1.3. Kivételek az általános szabályok alól: önhiba, kármegosztás, a felelősség kizárása, beleegyezés a károkozásba, szükséghelyzet, jogos védelem 171
4.2.1.4. Többek károkozása 171
4.2.2. A felelősség egyes különös esetei 172
4.2.2.1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 172
4.2.2.2. Felelősség a belátásra nem képes személy károkozásáért 174
4.2.2.3. Felelősség az alkalmazott és a szövetkezeti tag károkozásáért 175
4.2.2.4. Az államigazgatási jogkörben okozott kár 175
4.2.2.5. Felelősség a megbízott és a képviselő károkozásáért 176
4.2.2.6. Az állattartók felelőssége 176
4.2.2.7. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 177
4.3. A felelősség módja, a kártérítés mértéke 178
4.3.1. A felelősség módja 178
4.3.2. Akár 178
4.3.3. Általános kártérítés 179
4.4. A jogalap nélküli gazdagodás 180
4.5. A Ptk-ban nevesített szerződések 181
4.5.1. Az adásvételi szerződés 181
4.5.2. A vállalkozási szerződés 185
4.5.3. Megbízási szerződés 188
4.5.4. A szállítási szerződés 190
4.5.5. Fuvarozási szerződés 191
4.5.6. Szállítmányozási szerződés 195
4.5.7. A bérleti szerződés jog 196
4.5.8. A haszonbérleti szerződés jog 198
4.5.9. Bizományosi szerződés 200
Ellenőrző kérdések 202
5. társasági jog 205
5.1. A gazdasági társaságokról általában 205
5.1.1. A gazdasági alkotmányosság 205
5.1.2. A gazdasági társaságok fogalma, csoportosítása és jogi szabályozása 206
5.2. Az új társasági törvény közös szabályai 208
5.2.1. A gazdasági társaságok alapítása 208
5.2.1.1. A tagok köre 208
5.2.1.2. A társasági szerződés és más létesítő okiratok 209
5.2.1.3. A vagyoni hozzájárulás 213
5.2.1.4. Az előtársaság 214
5.2.2. A gazdasági társaságok szervezete 214
5.2.2.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 214
5.2.2.1.1. A legfőbb szerv fogalma, feladata és hatásköre 214
5.2.2.1.2. A határozathozatal rendje 215
5.2.2.2. A gazdasági társaság ügyvezetése 216
5.2.2.2.1. Az ügyvezetés fogalma, feladata és hatásköre 216
5.2.2.2.2. Az ügyvezetők személyi köre és jogviszonya 217
5.2.2.2.3. Összeférhetetlenségi szabályok 218
5.2.2.2.4. A vezető tisztségviselői megbízás létrejötte és tartama 219
5.2.2.2.5. A vezető tisztségviselő kötelezettségei 220
5.2.2.2.6. A vezető tisztségviselők felelőssége 221
5.2.2.2.7. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése 222
5.2.2.2.8. A cégvezető 223
5.2.2.3. A felügyelőbizottság 223
5.2.2.4. A könyvvizsgáló 225
5.2.3. A nonprofit társaságok 226
5.2.4. Törvényességi felügyelet, kisebbségvédelem 226
5.2.4.1. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 226
5.2.4.2. A tag kizárása 227
5.2.4.3. Kisebbségi jogok 227
5.2.5. A hitelezővédelem 228
5.2.6. Befolyásszerzés, vállalatcsoport 229
5.2.6.1. Befolyásszerzés 229
5.2.6.2. Vállalatcsoport 229
5.2.7. A gazdasági társaságok megszűnése 231
5.2.7.1. A csődeljárás és a felszámolási eljárás (a 2009. szeptember 1-től hatályos új szabályok) 232
5.3. A társasági jog különös része 237
5.3.1. A közkereseti társaság 238
5.3.2. A betéti társaság 240
5.3.3. A korlátolt felelősségű társaság 242
5.3.3.1. A társaság vagyona 242
5.3.3.2. A kötelezettségek rendszere (törzsbetét szolgáltatása, mellékszolgáltatások, pótbefizetés) 243
5.3.3.3. Az üzletrész 244
5.3.3.4. Az osztalék 246
5.3.3.5. A társaság szervezete 246
5.3.3.6. A társasági szerződés módosítása, a törzstőke felemelése és leszállítása 247
5.3.3.7. Az egyszemélyes kft 247
5.3.3.8. A korlátolt felelősségű társaság megszűnése 248
5.3.3.9. Különbségek a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság között 248
5.3.4. A részvénytársaság 249
5.3.4.1 A részvénytársaságra vonatkozó általános szabályok 249
5.3.4.2. A zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) 253
5.3.4.3. a nyilvánosan működő részvénytársaság 256
5.4 Bevezetés az EU társasági jogába 257
5.4.1. Az Európai Unió társasági jogának forrásai 257
5.4. 2. Az Európai Részvénytársaság (societas europaea - SE) 259
5. 4. 2. 1. Az SE alapítása 259
5. 4. 2. 2. Az SE szervezete 260
5 4. 3. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés (European Economic Interest Grouping - EEIG) 263
5. 4. 4. Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea - SCE) 264
5. 4. 5. A felelős vállalatirányítás szabályai az EU-ban és Magyarországon 264
5.5. A felelős társaságirányítás (Corporate Governance) 268
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 271
6. A SZELLEMI ALKOTÁSOK RENDSZERE ÉS FŐBB SZABÁLYAI 273
6.1. A szellemi alkotások rendszere 273
6.1.1. A jogi szabályozás módja 273
6.1.2. A jogi szabályozás elvei 273
6.1.3. Szerzői jog-ipaijogvédelem 274
6.1.4. A szellemi alkotások alapjogviszonya 274
6.2. A szerzői jog 275
6.2.1. A szerzői mű 275
6.2.2. A szerző, a szerzőtárs, a társszerző 275
6.2.3. A szerzői jogviszony tartalma 276
6.2.3.1. A szerző személyhez fűződő jogai 276
6.2.3.2. A szerző vagyoni jellegű jogai 277
6.2.4. A szerzői jogok megsértése. A szabad felhasználás 277
6.2.5. A rokonjogok 278
6.2.6. A felhasználási szerződések 278
6.3. Ipaijogvédelem 280
6.3.1. A know-how 280
6.3.2. A szabadalom 280
6.3.3. Az újítás 282
6.3.4. A használati minta 283
6.3.5. A formatervezési minta 283
6.3.6. A topográfia oltalma 283
6.3.7. A vállalat- és árujelzők oltalma 283
6.3.7.1. A goodwill és a kereskedelmi név 283
6.3.7.2. A védjegy-oltalom 284
6.3.7.3. A földrajzi jelzések. Származási jelzés, eredet-megjelölés 284
ELLENŐRZŐ KERDESEK 286
7. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI 287
7.1. Az öröklés általános szabályai 287
7.1.1. Öröklés, örökös és a hagyaték 287
7.1.2. A kizárás, kitagadás 288
7.1.3. A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga 289
7.2. A törvényes öröklés rendje 291
7.2.1. A törvényes öröklés 291
7.2.2. Ági öröklés 292
7.2.3. Az osztályrabocsátás 293
7.2.4. Az örökbefogadással kapcsolatos sajátos törvényes öröklési jogi szabályok 294
7.3. Végintézkedésen alapuló öröklés 296
7.3.1. A végrendelet 296
7.3.1.1. A végrendelet fajtái 296
7.3.1.1.1. Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre 298
7.3.1.1.2. Szóbeli végrendelet 299
7.3.1.2. A végrendelet tartalma 299
7.3.1.3. A végrendelet értelmezése 301
7.3.1.4. Hagyomány, meghagyás 301
7.3.1.5. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 302
7.3.1.5.1. Érvénytelenség 302
7.3.1.5.2. Hatálytalanság 303
7.3.2. Az öröklési szerződés 304
7.3.3. Halál esetére szóló ajándékozás 304
7.4. A köteles rész 306
7.4.1. A köteles rész kiadása 307
7.5. Az öröklés jogi hatásai 308
7.5.1. Az örökség megszerzése és visszautasítása 308
7.5.2. Az örökös jogállása 309
7.5.2.1. Hagyatéki tartozások 309
7.5.2.2. Felelősség a hagyatéki tartozásokért 309
7.5.2.3. A hagyatéki hitelezők felhívása 310
7.5.2.4. Az örökös jogállása 310
7.5.2.5. A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért 311
7.5.2.6. Hagyatéki eljárás 311
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 312
8. BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS SZABÁLYSÉRTÉSEK 313
8.1. A bűncselekmény és elkövetői 313
8.2. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 318
8.2.1. A büntethetőséget kizáró okok 318
8.2.2. A büntethetőséget megszüntető okok 319
8.2.3. Büntető eljárást akadályozó ok 320
8.3. Büntetések és intézkedések 321
8.3.1. Büntetések 321
8.3.1.1. Főbüntetések 321
8.3.1.2. Mellékbüntetések 322
8.3.2. Az intézkedések 325
8.4. A büntetés kiszabása 327
8.5. Elévülés 328
8.5.1. A büntethetőség elévülése 328
8.5.2. A büntetés elévülése 328
8.6. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 329
8.7. Különös részi tényállások 330
8.8. Egyes különös részi tényállások 331
8.8.1 A közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága ellen bűncselekmények 331
8.8.1.1. Vesztegetés 331
8.8.1.1.1. Passzív - hivatali - vesztegetés 332
8.8.1.1.2. Passzív - gazdasági - vesztegetés 332
8.8.1.1.3. Aktív - hivatali - vesztegetés 332
8.8.1.1.4. Aktív - gazdasági - vesztegetés 333
8.8.1.2. Befolyással üzérkedés 333
8.8.1.3.Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 333
8.8.1.4. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények 334
8.8.1.4.1. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban 334
8.8.1.4.2. Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban 336
8.8.2. Közrend elleni bűncselekmények 336
8.8.2.1. Közokirat-hamisítás 336
8.8.2.2. Magánokirat-hamisítás 337
8.8.2.3. Visszaélés okirattal 337
8.8.3. A gazdasági bűncselekmények 337
8.8.3.1. Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 338
8.8.3.1.1. A számvitel rendjének megsértése 338
8.8.3.1.2. Csődbűncselekmény 339
8.8.3.1.3. Tartozás fedezetének elvonása 341
8.8.3.1.4. Hitelezési csalás 342
8.8.3.1.5. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 342
8.8.3.1.6. Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése 342
8.8.3.1.7. Saját tőke csorbítása 343
8.8.3.1.8. Gazdasági titok megsértése 344
8.8.3.2. A pénzügyi bűncselekmények 345
8.8.3.2.1. Adócsalás 345
8.8.3.2.2. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás 347
8.8.3.2.3. Visszaélés jövedékkel 348
8.9. Bevezetés a szabálysértési jogba 350
8.9.1. A szabálysértési jogi felelősségre vonás akadályai 351
8.9.2. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 351
8.10. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmények és a mentesülés 353
8.10.1. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 354
8.11. A szabálysértési hatóságok és más szervek eljárása 355
8.11.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok és más szervek hatásköre, illetékessége 355
8.11.1.1. Szabálysértés miatt eljáró más szervek 355
8.11.1.2. A bíróság 356
8.11.1.3. Illetékesség 356
8.11.2. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek 356
8.11.3. A szabálysértési hatóság eljárásának általános szabályai 357
8.11.3.1. A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése 359
8.11.4. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban 360
8.11.5. A szabálysértési hatóság előtti eljárás 361
8.11.5.1. Az eljárás megindítása 361
8.11.5.2. A tényállás tisztázása 361
8.11.5.3. A szabálysértési hatóság határozata 361
8.11.5.4. Kártérítés megállapítása 362
8.11.5.5. Panasz 362
8.11.6. A jogorvoslat 363
8.11.6.1. A kifogás elbírálása 363
8.11.6.2. Perújítás 364
8.11.7. Törvényességi felügyelet 364
8.11.8. A végrehajtás 365
8.11.9. A bíróság eljárása elzárással is sújtható szabálysértés esetén 366
8.11.9.1. Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések esetében 367
8.11.10. A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának szabályai 368
8.12. Egyes szabálysértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések 369
8.12.1. Vámszabály sértés 369
8.12.2. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése 370
8.12.3. Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése 370
8.12.4. A tulajdon elleni szabálysértések 371
8.12.5. A Kormányrendeletben nevesített szabálysértési tényállások fajtái 372
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 373
9. MUNKAJOG 375
9.1. A munkajogviszonyról általában 375
9.1.1. A munkajogviszony forrásai 375
9.1.1.1. A jogszabályok 375
9.1.1.2. A munkaszerződés és a kollektív szerződés 375
9.1.1.3. A relatív diszpozitivitás 376
9.1.2. Az alá-fölérendeltségi viszony 376
9.2. A munkajogviszony alanyi köre 377
9.2.1. A munkáltatói képesség. A munkáltatói jogkör 377
9.2.2. A munkavállaló 378
9.3. A munkajogviszony keletkezése 380
9.3.1. Az írásbeliség 380
9.3.2. A munkába lépés napja; a munkaszerződés hatályosulása 380
9.3.3. Az érvénytelenség és jogkövetkezményei 380
9.3.4. A próbaidő 381
9.4. A munkajogviszony időtartama 382
9.5. A munkajogviszony tartalma, teljesítese 383
9.5.1. A függő munka 383
9.5.2. A rendelkezésre állási kötelezettség és a készenlét 383
9.5.3. A munkakör 383
9.5.4. A munkaidő 384
9.5.4.1. A munkaidőkeret 384
9.5.4.2. A pihenőidő. A szabadnap 385
9.5.4.3. A szabadság 385
9.5.4.4. Az egyéb munkaidő-kedvezmények 386
9.5.4.5. A rendkívüli munkavégzés 386
9.5.5. A munkahely 387
9.5.6. A teljesítés 387
9.5.7. A munkavállaló egyéb kötelezettségei 388
9.5.8. A munkáltató jogai. A foglalkoztatási kötelezettség 388
9.6. A munka díjazása 390
9.7. A munkajogviszony megszűnése 392
9.7.1. Általában 392
9.7.2. A rendes felmondás 392
9.7.3. A rendkívüli felmondás 394
9.7.4. Végkielégítés. Igazolások. Elszámolás 395
9.7.5. A jogellenes munkajogviszony-megszüntetés 395
9.7.6. A munkaügyi jogvita 396
9.8. A sajátos kárfelelősségi szabályok 397
9.8.1. A szándékos és a gondatlan károkozás 397
9.8.2. A megőrzési felelősség 397
9.8.3. A munkáltatói kárfelelősség 398
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 399
10. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 401
10.1. Közigazgatási alapfogalmak 401
10.2. A közigazgatási elsőfokú eljárás 405
10.2.1. A közigazgatási hatósági eljárás megindítása 405
10.2.2. Az alapeljárás cselekményei 408
10.3. A hatóság döntései 415
10.3.1. Határozat és végzés 415
10.4. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat 418
10.4.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján 419
10.4.2. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások 422
10.5. Végrehajtás 424
10.6. Hatósági bizonyítvány és igazolvány 428
10.7. Hatósági ellenőrzés 428
10.8. Eljárási költség 429
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 430
11. egyéb gazdálkodó szervezetek 431
11.1. Az egyéni vállalkozás 431
11.1.1. Az egyéni cég 434
11.2. Szövetkezet 435
11.2.1. A szövetkezet alapítása 435
11.2.2. A szövetkezet működése 436
Ellenőrző kérdések 441
12. A gazdasági tevékenységek közrendi keretszabályai 443
12.1. Versenyjog 443
12.2. Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat 452
12.3. Fogyasztóvédelem 454
12.4. Gazdasági reklámtevékenység 456
12.5. A kereskedelem közrendi keretszabályai 458
12.6. Az e-kereskedelem közrendi keretszabályai 466
Ellenőrző kérdések 471
Tárgymutató 473
Irodalomjegyzék 479
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Jogi ismeretek Jogi ismeretek Jogi ismeretek

A gerinc kissé megtört, a lapélek foltosak.

Állapot:
2.840 Ft
1.420 ,-Ft 50
11 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Jogi ismeretek
Állapot:
2.840 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba