Jogi ismeretek

Tartalom

1. BEVEZETŐ ISMERETEK 19
1.1. A jog és a jogi norma 19
1.1.1. Az alanyi és tárgyi jog kérdésköre 19
1.1.2. A jog és a jogi norma fogalma 19
1.2. A jog környezete és működése 21
1.2.1. A jog és környezete 21
1.2.2. A jog működése 23
1.3. A jog tagozódása 25
1.3.1. Jogrendszer, jogág 25
1.3.2. Jogszabályjogi norma fogalma 25
1.3.3. A jogi norma szerkezete 25
1.4. A jogképzési módok 27
1.4.1. A jogalkalmazói jogképződés 27
1.4.1.1. A jogalkalmazás fogalma, folyamata 27
1.4.1.2. Jogalkalmazói jogképződés. A jogalkalmazói jog jogforrási jellege... 28
1.4.2. A szokásjog 29
1.4.3. A jogalkotói jogképződés 30
1.5. A jogforrások 31
1.5.1. A jogforrás fogalma, külső-belső jogforrás 31
1.5.2. A jogforrási hierarchia 31
1.5.3. A jogforrási rendszer szabályozása hazánkban 31
1.6. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 33
1.6.1. Az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) 33
1.6.2. A jogszabályok 33
1.6.2.1. A törvény és a törvényerejű rendelet 33
1.6.2.1.1. A törvény (Jat. 2-5. §) 33
1.6.2.1.2. A törvényerejű rendelet 34
1.6.2.2. A Kormányrendeletet (Jat. 7. §) 34
1.6.2.3. A miniszterelnök és Kormány tagja által kiadott rendeletet
(Alkotmány 37. § (3)) és (Jat. 8. §) 35
1.6.2.4. Az önkormányzati rendelet (Alk. 44/A. § (1) a) és 44/A. § (2);
Jat. 10. §) 35
1.6.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei (Jat. III. fejezet) 36
1.6.3.1. A határozat (Jat. 1. §) 36
jj 1.6.3.2. Az utasítás (Jat. 49. §) 36
1.6.3.3. Az MNB Elnökének rendelete (a Magyar Nemzeti Bankról szóló
2001. évi LVIII. tv. 60. §) 36
1.6.3.4. A statisztikai közlemény (Jat. 52. §) 37
L6.3.5. A jogi iránymutatás (Jat. 53-56. §) 37
1.6.4. A rendkívüli jogforrások 37
1.6.4.1. A Honvédelmi Tanács rendelete (Alk. 19/B. §) 37
1.6.4.2. A köztársasági elnök rendelete (Alk. 19/C. §) 38
1.6.4.3. A Kormány rendelete (Alk. 35. § (3)) 38
1.6.5. A sajátos jellegű jogforrások 38
1.6.5.1. A negatív jogalkotás 38
1.6.5.2. Az Alkotmány rendelkezéseinek absztrakt értelmezése 39
1.6.5.3. Az Alkotmánybírósági határozatok, mint közvetlen és közvetett
forrásai a jognak 39
1.7. A jogforrások érvényessége és hatályossága 40
1.7.1. A jogforrások érvényessége 40
1.7.1.1. A belső jogforrás 40
1.7.1.2. A jogforrás megalkotására előírt eljárás 40
1.7.1.3. A jogforrási hierarchia érvényesülése 40
1.7.1.4. A jogforrás kihirdetése 41
1.7.2. A jogforrások hatálya 41
1.7.2.1. A jogforrások területi hatálya (Jat. 11. §) 41
1.7.2.2. A jogforrások személyi hatálya 41
1.7.2.3. A jogforrások időbeli hatálya (Jat. 12. §) 41
1.7.2.3.1. A jogforrás hatályba lépése 42
1.7.2.3.2. A jogforrás hatályvesztése 42
1.7.3. A jogforrások érvényességének és hatályosságának viszonya 42
1.8. A jogszabályalkotás folyamata (Jat. II. fejezet) 43
1.8.1. A jogszabály-előkészítés 43
1.8.2. A jogszabálytervezetek véleményezése 43
1.8.3. A jogszabályok megalkotása 43
1.8.4. A jogszabályok kihirdetése és közzététele (Jat. IV. fejezet) 44
1.9. A pénzügyi igazgatás szervezetrendszere, a Kormány és a pénzügyminiszter
ezzel kapcsolatos feladatai. A felügyeletek fajtái és szerepe 45
1.9.1. A pénzügy fogalma 45
1.9.2. Pénzügypolitika, fiskális és monetáris politika 45
1.9.3. A pénzügyi jog fogalma 45
1.9.4. A pénzügyi rendszer fogalma 46
1.9.5 Az államháztartás rendszere és a Kormány valamint a pénzügyminiszter
ezzel összefüggő feladatai, a Magyar Államkincstár 46
1.9.5.1. Az államháztartás rendszere, a Kormány valamint a pénzügyminiszter
ezzel összefüggő feladatai 46
1.9.5.2. A Magyar Államkincstár Részvénytársaság 47
1.9.6. Az adóigazgatás szervezetrendszere 47
1.9.7. A vámigazgatás szervezetrendszere 48
1.9.8. A bankrendszer, a pénzügyminiszter és a Kormány ezzel kapcsolatos
feladatai 48
1.9.8.1. A Magyar Nemzeti Bank 48
1.9.8.2. Az MNB és a pénzügyminiszter, valamint a Kormány kapcsolata 49
1.9.9. A pénzügyi intézményrendszer felügyelete és ellenőrzése 49
1.9.9.1. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése 49
1.9.9.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1999. évi CXXIV. tv.) 50
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 51
2. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK EGYES SZABÁLYAI 53
2.1. Bevezetés 53
2.1.1. A „személy" fogalma 53
2.1.2. A jogalanyiság terjedelme 53
2.1.3. A jogképesség fogalma 54
2.1.4. A szerzőképesség fogalma 54
2.2. Az ember, mint jogalany 55
2.2.1. Az ember jogképessége általában 55
2.2.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 58
2.2.3. A jogképesség kezdete 58
2.2.3.1. Fogamzás, élveszületés 58
2.2.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 60
2.2.3.3. A méhmagzat „életjoga" 61
2.2.4. A jogképesség megszűnése 62
2.2.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 62
2.2.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 63
2.2.4.3. A halál tényének bírói megállapítása 65
2.2.4.4. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 66
2.2.5. A cselekvőképesség általában 69
2.2.6. Az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség 72
2.2.6.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 72
2.2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában. 73
2.2.6.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető
jognyilatkozatai 75
2.2.7. Az életkor miatti cselekvőképtelenség 76
2.2.7.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 76
2.2.7.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 77
2.2.8. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 78
2.2.9. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 78
2.2.10. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezménye 79
2.2.11. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség 80
2.2.11.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 80
2.2.11.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás...81
2.2.11.3. Az ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképesség 82
2.2.12. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 83
2.2.13. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 84
2.2.14. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 85
2.2.15. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személyek 87
2.2.16. A zárlat 88
2.2.17. A gondnokrendelés 89
2.2.18. A gondnok jogai és kötelességei 91
2.3. Vázlatosan a jogi személyről 93
2.4. A személyhez fűződő jogok rendszere 95
2.4.1. A személyiségvédelem általános jellemzői 95
2.4.2. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei 96
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 98
3. A DOLOGI JOG 99
3.1. Általános tanok 99
3.1.1. A dologi jogi jogviszony 99
3.1.2. Az alkotmányos tulajdonfogalom 100
3.1.3. A dolog 101
3.1.4. A vagyon, a dologösszességek, az összetett dolgok 103
3.1.5. A közös tulajdon 104
3.2. A tulajdonjog tartalma 107
3.2.1. A birtoklás joga 107
3.2.1.1. A birtoklásnak a tulajdonjog keretein kívüli szabályai 107
3.2.1.2. A birtoklás, mint a tulajdonjog részjogosítványa 108
3.2.2. A használat és a hasznok szedésének joga és korlátai 108
3.2.2.1. Fogalom 108
3.2.2.2. Szomszédjog 109
3.2.2.3. Kerítés és mezsgyenövényzet 109
3.2.2.4. Szükséghelyzet, közérdekű használat, közigazgatási korlátozások... 110
3.2.2.5. Túlépítés 110
3.3. A tulajdonjog védelme 111
3.4. A tulajdonjog megszerzése 113
3.4.1. A tulajdonszerzésről általában. A szerzésmód és a jogcím 113
3.4.2. Az átruházás 116
3.4.2.1. A származékos szerzés főszabálya, szerzés a tulajdonostól 116
3.4.2.2. A birtokkal megerősített jogcím védelme. Az átmenet a főszabály
és kivételei között 120
3.4.2.3. Tulajdonszerzés nem tulajdonostól. A származékos szerzés
főszabálya alóli kivételek 121
3.4.3. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 123
3.4.4. Az elbirtoklás 123
3.4.5. A gyümölcsszedés 125
3.4.6. A növedék 125
3.4.7. A gazdátlan javak elsajátítása 125
3.4.8. A találás, a kincslelet 125
3.4.9. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 126
3.4.10. A feldolgozás és az egyesítés 126
3.4.11. Beépítés és ráépítés 127
3.5. Az idegen dologbéli jogok 127
3.5.1. Általában 127
3.5.2. A földhasználat 129
3.5.3. A haszonélvezet 129
3.5.4. A használat joga (használati jog) 131
3.5.5. A telki szolgalom 131
3.5.6. A közérdekű használati jog 132
3.6. Az ingatlan-nyilvántartás
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 135
4. A KÖTELMI JOG EGYES SZABÁLYAI 137
4.1. A szerződések jogának szabályai 137
4.1.1. A szerződés általános szabályai 137
4.1.2. A szerződés megkötése és értelmezése 138
4.1.3. A képviselet és a meghatalmazás 139
4.1.4. A szerződés tartalma és tárgya 140
4.1.4.1. A szolgáltatás általában 140
4.1.4.2. A feltétel 140
4.1.4.3. A vagylagos szolgáltatás 141
4.1.4.4. A pénztartozás. A kamat 141
4.1.4.5. A harmadik személy javára szóló szerződés 141
4.1.5. A semmisség és a megtámadhatóság 142
4.1.5.1. Az érvénytelenség általában 142
4.1.5.2. A semmis szerződés 142
4.1.5.3. A megtámadható szerződés 143
4.1.5.4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei, orvoslása 144
4.1.6. A szerződés módosítása, a tartozás elismerés 145
4.1.6.1. Általában 145
4.1.6.2. Egyezség 146
4.1.6.3. A bírósági szerződésmódosítás 146
4.1.6.4. A szerződés módosítása jogszabály által 147
4.1.6.5. A tartozáselismerés 147
4.1.7. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 147
4.1.7.1. A foglaló 147
4.1.7.2. A kötbér 148
4.1.7.3. A jótállás 148
4.1.7.4. A bankgarancia 148
4.1.7.5. A jogvesztés kikötése 148
4.1.7.6. A zálogjog 149
4.1.7.7. Az óvadék 150
4.1.7.8. A kezesség 150
4.1.8. A teljesítés és a beszámítás 151
4.1.8.1. A teljesítés általános szabályai 151
4.1.8.2. A teljesítés helye és ideje 152
4.1.8.3. A teljesítés módja 152
4.1.8.4. A beszámítás 153
4.1.9. A szerződésszegés 154
4.1.9.1. A kötelezett késedelme 154
4.1.9.2. A jogosult késedelme 154
4.1.9.3. Lehetetlenülés 155
4.1.9.4. A teljesítés megtagadása 155
4.1.9.5. A hibás teljesítés 155
4.1.10. A szerződés megszűnése, az elévülés 156
4.1.10.1. A szerződés megszűnésének esetei 156
4.1.10.2. Az elévülés 157
4.1.11. Az engedményezés és a tartozásátvállalás 158
4.1.11.1. Az engedményezés 158
4.1.11.2. A tartozásátvállalás 158
4.1.12. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 159
4.2. A kártérítési jog főbb szabályai 160
4.2.1. Az általános kárfelelősségi alakzat 160
4.2.1.1. Kártérítés, kártalanítás, kárpótlás, kárveszélyviselés 160
4.2.1.2. A felelősség. A jogellenesség. Az okozati kapcsolat.
A felróhatóság 163
4.2.1.3. Kivételek az általános szabályok alól: önhiba, kármegosztás,
a felelősség kizárása, beleegyezés a károkozásba, szükséghelyzet,
jogos védelem 164
4.2.1.4. Többek károkozása 164
4.2.2. A felelősség egyes különös esetei 165
4.2.2.1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 165
4.2.2.2. Felelősség a belátásra nem képes személy károkozásáért 167
4.2.2.3. Felelősség az alkalmazott és a szövetkezeti tag károkozásáért 168
4.2.2.4. Az államigazgatási jogkörben okozott kár 168
4.2.2.5. Felelősség a megbízott és a képviselő károkozásáért 169
4.2.2.6. Az állattartók felelőssége 169
4.2.2.7. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 170
4.3. A felelősség módja, a kártérítés mértéke 171
4.3.1. A felelősség módja 171
4.3.2. Akár 171
4.3.3. Általános kártérítés 172
4.4. A jogalap nélküli gazdagodás 173
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 174
5. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG 175
5.1. A gazdasági társaságokról általában 175
5.1.1. A gazdasági alkotmányosság 175
5.1.2. A gazdasági társaságok fogalma, csoportosítása és jogi szabályozása 176
5.2. Az új társasági törvény közös szabályai 178
5.2.1. A gazdasági társaságok alapítása 178
5.2.1.1. A tagok köre 178
5.2.1.2. A társasági szerződés és más létesítő okiratok 179
5.2.1.3. A vagyoni hozzájárulás 183
5.2.1.4. Az előtársaság 184
5.2.1.5 A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás 184
5.2.2. A gazdasági társaságok szervezete 187
5.2.2.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 187
5.2.2.1.1. A legfőbb szerv fogalma, feladata és hatásköre 187
5.2.2.1.2. A határozathozatal rendje 188
5.2.2.2. A gazdasági társaság ügyvezetése 189
5.2.2.2.1. Az ügyvezetés fogalma, feladata és hatásköre 189
5.2.2.2.2. Az ügyvezetők személyi köre és társasági jogviszonya 190
5.2.2.2.3. Összeférhetetlenségi szabályok 190
5.2.2.2.4. A vezető tisztségviselői megbízás létrejötte és tartama 192
5.2.2.2.5. A vezető tisztségviselő kötelezettségei 192
5.2.2.2.6. A vezető tisztségviselők felelőssége 194
5.2.2.2.7. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése 195
5.2.2.2.8. A cégvezető 195
5.2.2.3. A felügyelőbizottság 196
5.2.2.4. A könyvvizsgáló 197
5.2.3. A nonprofit társaságok 198
5.2.4. törvényességi felügyelet, kisebbségvédelem 199
5.2.4.1. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 199
5.2.4.2. A tag kizárása 199
5.2.4.3. Kisebbségi jogok 200
5.2.5. A hitelezővédelem 201
5.2.6. Befolyásszerzés, vállalatcsoport 201
5.2.6.1. Befolyásszerzés 201
5.2.6.2. Vállalatcsoport 202
5.2.7. A gazdasági társaságok megszűnése 204
5.2.7.1. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás általában 204
5.2.7.2. A csődeljárás 206
5.2.7.3. A felszámolási eljárás 206
5.2.7.4. Végelszámolás 209
5.3. A társasági jog különös része 210
5.3.1. A közkereseti társaság 210
5.3.2. A betéti társaság 212
5.3.3. A korlátolt felelősségű társaság 214
5.3.3.1. A társaság vagyona 215
5.3.3.2. A kötelezettségek rendszere 215
5.3.3.3. Az üzletrész 217
5.3.3.4. Az osztalék 218
5.3.3.5. A társaság szervezete 218
5.3.3.6. A társasági szerződés módosítása, a törzstőke felemelése
és leszállítása 219
5.3.3.7. Az egyszemélyes kft 220
5.3.3.8. A korlátolt felelősségű társaság megszűnése 220
5.3.3.9. Különbségek a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen
működő részvénytársaság között 221
5.3.4. A részvénytársaság 221
5.3.4.1. A részvénytársaságra vonatkozó általános szabályok 221
5.3.4.2. A zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) 225
5.3.4.3. A nyilvánosan működő részvénytársaság 228
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 231
6. A SZELLEMI ALKOTÁSOK RENDSZERE ÉS FŐBB SZABÁLYAI 233
6.1. A szellemi alkotások rendszere 233
6.1.1. A jogi szabályozás módja 233
6.1.2. A jogi szabályozás elvei 233
6.1.3. Szerzői jog-iparjogvédelem 234
6.1.4. A szellemi alkotások alapjogviszonya 234
6.2. A szerzői jog 235
6.2.1. A szerzői mű 235
6.2.2. A szerző, a szerzőtárs, a társszerző 235
6.2.3. A szerzői jogviszony tartalma 236
6.2.3.1. A szerző személyhez fűződő jogai 236
6.2.3.2. A szerző vagyoni jellegű jogai 237
6.2.4. A szerzői jogok megsértése. A szabad felhasználás 237
6.2.5. A rokonjogok 238
6.2.6. A felhasználási szerződések 238
6.3. Műszaki alkotások jogi védelme (iparjogvédelem) 240
6.3.1. A know-how 240
6.3.2. A szabadalom 240
6.3.3. Az újítás 242
6.3.4. A használati minta 243
6.3.5. A formatervezési minta 243
6.3.6. A topográfia oltalma 243
6.3.7. A vállalat- és árujelzők oltalma 243
6.3.7.1. A goodwill és a kereskedelmi név 243
6.3.7.2. A védjegy-oltalom 244
6.3.7.3. A földrajzi jelzések. Származási jelzés, eredet-megjelölés 244
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 246
7. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI 247
7.1. Az öröklés általános szabályai 247
7.1.1. Öröklés, örökös és a hagyaték 247
7.1.2. A kizárás, kitagadás 248
7.1.3. A házastárs haszonélvezeti joga 249
7.2. A törvényes öröklés rendje 251
7.2.1. A törvényes öröklés 251
7.2.2. Ági öröklés 252
7.2.3. Az osztályrabocsátás 253
7.2.4. Az örökbefogadással kapcsolatos sajátos törvényes öröklési
jogi szabályok 254
7.3. Végintézkedésen alapuló öröklés 255
7.3.1. A végrendelet 255
7.3.1.1. A végrendelet fajtái 255
7.3.1.1.1. Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre 257
7.3.1.1.2. Szóbeli végrendelet 258
7.3.1.2. A végrendelet tartalma 258
7.3.1.3. A végrendelet értelmezése 260
7.3.1.4. Hagyomány, meghagyás 260
7.3.1.5. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 261
7.3.1.5.1. Érvénytelenség 261
7.3.1.5.2. Hatálytalanság 262
7.3.2. Az öröklési szerződés 263
7.3.3. Halál esetére szóló ajándékozás 263
7.4. A köteles rész 265
7.4.1. A köteles rész kiadása 266
7.5. Az öröklés jogi hatásai 267
7.5.1. Az örökség megszerzése és visszautasítása 267
7.5.2. Az örökös jogállása 268
7.5.2.1. Hagyatéki tartozások 268
7.5.2.2. Felelősség a hagyatéki tartozásokért 268
7.5.2.3. A hagyatéki hitelezők felhívása 269
7.5.2.4. Az örökös jogállása 269
7.5.2.5. A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért 270
7.5.2.6. Hagyatéki eljárás 270
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 271
8. BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS SZABÁLYSÉRTÉSEK 273
8.1. A bűncselekmény és elkövetői 273
8.2. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 277
8.2.1. A büntethetőséget kizáró okok 277
8.2.2. A büntethetőséget megszüntető okok 278
8.2.3. Büntető eljárást akadályozó okok 279
8.3. Büntetések és intézkedések 280
8.3.1. Büntetések 280
8.3.1.1. Főbüntetések 280
8.3.1.2. Mellékbüntetések 281
8.3.2. Az intézkedések 284
8.4. A büntetés kiszabása 286
8.5. Elévülés 287
8.5.1. A büntethetőség elévülése 287
8.5.2. A büntetés elévülése 287
8.6. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 288
8.7. Különös részi tényállások 289
8.8. Egyes különös részi tényállások 290
8.8.1. A közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni
bűncselekmények 290
8.8.1.1. Vesztegetés 290
8.8.1.1.1. Passzív - hivatali - vesztegetés 291
8.8.1.1.2. Passzív - gazdasági - vesztegetés 291
8.8.1.1.3. Aktív - hivatali - vesztegetés 291
8.8.1.1.4. Aktív - gazdasági - vesztegetés 292
8.8.1.2. Befolyással üzérkedés 292
8.8.1.3 .Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 292
8.8.1.4. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények 293
8.8.1.4.1. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban 293
8.8.1.4.1. Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban 295
8.8.2. Közrend elleni bűncselekmények 295
8.8.2.1. Közokirat-hamisítás 295
8.8.2.2. Magánokirat-hamisítás 296
8.8.2.3. Visszaélés okirattal 296
8.8.3. A gazdasági bűncselekmények 296
8.8.3.1. Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő
bűncselekmények 297
8.8.3.1.1. A számvitel rendjének megsértése 297
8.8.3.1.2. Csődbűncselekmény 298
8.8.3.1.3. Hitelező jogtalan előnyben részesítése 300
8.8.3.1.4. Tartozás fedezetének elvonása 300
8.8.3.1.5. Hitelezési csalás 301
8.8.3.1.6. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 301
8.8.3.1.7. Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése 302
8.8.3.1.8. Saját tőke csorbítása 302
8.8.3.1.9. Valótlan érték megjelölése 303
8.8.3.1.10. Gazdasági titok megsértése 303
8.8.3.2. A pénzügyi bűncselekmények 304
8.8.3.2.1. Adócsalás 304
8.8.3.2.2. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás 306
8.8.3.2.3. Visszaélés jövedékkel 307
8.9. Bevezetés a szabálysértési jogba 309
8.9.1. A szabálysértési jogi felelősségre vonás akadályai 310
8.9.2. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 310
8.10. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmények és a mentesülés 312
8.10.1. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 313
8.11. A szabálysértési hatóságok és más szervek eljárása 314
8.11.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok és más szervek hatásköre,
illetékessége 314
8.11.1.1. Szabálysértés miatt eljáró más szervek 314
8.11.1.2. A bíróság 315
8.11.1.3. Illetékesség 315
8.11.2. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek 315
8.11.3. A szabálysértési hatóság eljárásának általános szabályai 316
8.11.3.1. A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése 317
8.11.4. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban 318
8.11.4.1. A feltartóztatás és az előállítás 318
8.11.4.2. Szabálysértési őrizet 318
8.11.4.3. Az elővezetés 319
8.11.4.4. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása 319
8.11.4.5. A lefoglalás 319
8.11.4.6. A rendbírság 320
8.11.5. A szabálysértési hatóság előtti eljárás 320
8.11.5.1. Az eljárás megindítása 320
8.11.5.2. A tényállás tisztázása 320
8.11.5.3. A szabálysértési hatóság határozata
8.11.5.4. Kártérítés megállapítása 321
8.11.5.5. Panasz 321
8.11.6. A jogorvoslat 321
8.11.6.1. A kifogás elbírálása 322
8.11.6.2. Perújítás 323
8.11.7. törvényességi felügyelet 324
8.11.8. A végrehajtás 324
8.11.9. A bíróság eljárása elzárással is sújtható szabálysértés esetén 325
8.11.9.1. Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések
esetében 326
8.11.10. A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának
szabályai 326
8.12. Egyes szabálysértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések 328
8.12.1. Vámszabálysértés 328
8.12.2. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése 329
8.12.3. Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok
megszegése 329
8.12.4. A tulajdon elleni szabálysértések 330
8.12.5. A Kormányrendeletben nevesített szabálysértési tényállások fajtái 331
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 332
9. MUNKAJOG 333
9.1. A munkajogviszonyról általában 333
9.1.1. A munkajogviszony forrásai 333
9.1.1.1. A jogszabályok 333
9.1.1.2. A munkaszerződés és a kollektív szerződés 333
9.1.1.3. A relatív diszpozitivitás 334
9.1.2. Az alá-fölérendeltségi viszony 334
9.2. A munkajogviszony alanyi köre 335
9.2.1. A munkáltatói képesség. A munkáltatói jogkör 335
9.2.2. A munkavállaló 335
9.3. A munkajogviszony keletkezése 337
9.3.1. Az írásbeliség 337
9.3.2. A munkába lépés napja; a munkaszerződés hatályosulása 337
9.3.3. Az érvénytelenség és jogkövetkezményei 337
9.3.4. A próbaidő 338
9.4. A munkajogviszony időtartama 339
9.5. A munkajogviszony tartalma, teljesítése 340
9.5.1. A függő munka 340
9.5.2. A rendelkezésre állási kötelezettség és a készenlét 340
9.5.3. A munkakör 340
9.5.4. A munkaidő 341
9.5.4.1. A munkaidőkeret 341
9.5.4.2. A pihenőidő. A szabadnap 341
9.5.4.3. A szabadság 342
9.5.4.4. Az egyéb munkaidő-kedvezmények 342
9.5.4.5. A rendkívüli munkavégzés 343
9.5.5. A munkahely 343
9.5.6. A teljesítés 343
9.5.7. A munkavállaló egyéb kötelezettségei 344
9.5.8. A munkáltató jogai. A foglalkoztatási kötelezettség 344
9.6. A munka díjazása 346
9.7. A munkajogviszony megszűnése 348
9.7.1. Általában 348
9.7.2. A rendes felmondás 348
9.7.3. A rendkívüli felmondás 350
9.7.4. Végkielégítés. Igazolások. Elszámolás 351
9.7.5. A jogellenes munkajogviszony-megszüntetés 351
9.7.6. A munkaügyi jogvita 352
9.8. A sajátos kárfelelősségi szabályok 353
9.8.1. A szándékos és a gondatlan károkozás 353
9.8.2. A megőrzési felelősség 353
9.8.3. A munkáltatói kárfelelősség 354
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 355
10. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 357
10.1. Közigazgatási alapfogalmak 357
10.2. A közigazgatási hatósági eljárás megindítása 360
10.3. Alapeljárás 362
10.3.1. Az ügyintézési határidő 362
10.3.2. Képviselet 362
10.3.3. A tényállás tisztázása és a bizonyítás eszközei 363
10.3.3.1. Az irat 364
10.3.3.2. A tanúvallomás 365
10.3.3.3. Szemle 366
10.3.3.4. Szakértő 367
10.3.4. A tárgyalás 367
10.3.5. Idézés és az értesítés 368
10.3.6. Iratbetekintés 368
10.3.7. Az eljárás akadályozásának következményei 369
10.4. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 371
10.5. A hatóság döntései és azok megismerése 374
10.5.1. Hatósági döntések 374
10.5.2. A hatósági döntés megismerése 375
10.6. Jogorvoslatok 378
10.6.1. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások 378
10.6.1.1. Fellebbezés 378
10.6.1.2. Bírósági felülvizsgálat 380
10.6.1.3. Újrafelvételi eljárás 380
10.6.1.4. Méltányossági eljárás 381
10.6.2. Közigazgatási döntés felülvizsgálata hivatalból 381
10.6.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása 381
10.6.2.2. Felügyeleti eljárás 381
10.6.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság
határozata alapján 382
10.6.2.4. Ügyészi óvás 382
10.6.3. Semmisség 383
10.6.4. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése 383
10.7. Végrehajtás 383
10.7.1. Végrehajtható döntések 384
10.7.2. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása 384
10.7.3. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 384
10.7.4. Késedelmi pótlék 385
10.7.5. Meghatározott cselekmény végrehajtása 386
10.7.6. Meghatározott ingóság kiadása 386
10.7.7. Külföldi határozat végrehajtása és külföldön történő végrehajtás 386
10.7.8. A végrehajtás felfüggesztése 386
10.7.9. A végrehajtás megszüntetése 387
10.7.10. A végrehajtáshoz való jog elévülése 387
10.7.11. Biztosítási intézkedések 387
10.7.12. Végrehajtási kifogás 388
10.8. Eljárási költség 389
10.9. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 389
10.10. Hatósági ellenőrzés 390
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 391
TÁRGYMUTATÓ 393
IRODALOMJEGYZÉK 399

Témakörök