Jogi ismeretek

Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Gáspárdy László: Jogi ismeretek ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	112 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 805 példányban. Tankönyvi szám: J 4-858.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A felsőfokú oktatásban az adott képzési főirány vonalába eső tantárgy oktatása ritkán igényel igazolást, mert a hagyomány és a közmegegyezés szubjektive, a képzési cél pedig objektive rendszerint megfellebbezhetetlenné teszik az ilyen diszciplínák létjogosultságát. A Gépészmérnöki Kar Termelési Rendszer Szakán immár évek óta folyó jogi oktatás számára ilyen polgárjogot az említett tényezők még viszonylag kis hatásfokkal adhatnak. Szükségét érezzük tehát, hogy indokát adjuk annak; mi célból oktatunk jogi ismereteket ezen a fakultáson, illetőleg, ami úgyszólván egyenértékű az előbbi kérdéssel: mi célból kívánjuk meg, hogy a Termelési Rendszer Szak hallgatói a tizedik félév végén számot adjanak a szóban forgó tantárgy elsajátításáról.
A "Jogi ismeretek" c. tárgy oktatásának indokait, illetőleg tudásanyaga elsajátításának céljait három pontban lehet összefoglalni. Először: a fejlett szocialista társadalomban tevékenykedő állampolgárnak általában, a magas fokon képzett értelmiséginek különösen is el kell sajátítania azokat az állami törvényeket, jogi tudnivalókat, amelyek mint állampolgárt és a társadalom tagját cselekedeteiben vezérlik. Önmagában a fejlett erkölcsi érzék és a szocializmus céljaival való értelmi és érzelmi azonosulás még nem adnak tévedhetetlen iránytűt egyikünknek sem, hogy felismerje: mit kíván az állam a polgáraitól, mi az, amit megenged, mi az, amit tilt, vagy megparancsolt. A törvények bizonyos fokú ismerete, az alapvető jogi tudnivalókkal való megismerkedés rendszerint vissza is hat, erősíti az állampolgár politikai elkötelezettségét, cselekvésének tudatosságát. Szocializmust csak törvénytisztelő emberek építhetnek. Újabban, mondhatnánk úgy is, legalább két évtizede, világszerte megnőtt az érdeklődés a társadalomtudományok, így az állam- és jogtudományok kérdései, eredményei iránt. Sokféle forrásból táplálkozik ez az érdeklődés nálunk is. Mindenek előtt abból, hogy az emberek tartósán tapasztalják: a törvényesség beépült a politikai stratégia céljai közé és az állami s társadalmi élet mindennapjainak vált egyik nélkülözhetetlen tényezőjévé. Az állam és a jog kérdései iránti érdeklődést fokozza az egyének fokozódó közéleti érdeklődése, a közösség kérdései felé való nyitottsága, röviden az, amit szocialista demokráciának is szoktunk nevezni. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Elméleti alapvetés 7
1.1. Az állam 7
1.1.1. Az állam és ennek szocialista típusa 7
1.1.11. Az államról általában 7
1.1.12. A szocialista állam tipusa és funkciói 8
1.1.2. A magyar állam szervezete 9
1.1.21. A népképviseleti szervek 9
1.1.22. A közigazgatás csúcsszervei 10
1.1.23. A közigazgatás helyi szervei 11
1.1.24. A biróság 11
1.1.25. Az ügyészség 12
1.2. A jog
1.2.1. A jogforrás 13
1.2.11. A jogszabály 13
1.2.12. A jogszabályok fajtái 14
1.2.2. A jogrendszer belső tagozódása 15
1.2.21. A jogágazat 15
1.2.3. A jogviszony 16
1.2.31. A jogalany 16
1.2.32. A jogi tény 16
1.2.33. A jogviszony tartalma 16
1.3. A jogalkalmazás 18
1.3.1. A bizonyitás és a tényállás 18
1.3.11. A bizonyítási eljárás 18
1.3.12 A tényállás megállapitása 19
1.3.2. A jogszabályok értelmezése 19
1.3.21. A jogforrás-kutatás 19
1.3.22. A jogértelmezés 20
1.3.23. A jogi döntés 20
2. Gyakorlati jogi ismeretek 22
2.1. A gazdálkodó szervezet 22
2.1.1. A jogi személyek fajtái 22
2.1.11. Az állami jógi személy 22
2.1.12, A szövetkezet 24
2.1.2. A vállalat mozgásviszonyai 26
2.1.21. A vállalat létrehozása 26
2.1.22. A vállalat átszervezése és megszüntetése 28
2.1.3. A vállalat jogi strukturája 29
2.1.31. A vállalat szervei 29
2.1.32. A szakszervezet jogköre 32
2.1.33. A dolgozói közösség jogköre 34
2.1.34. A belső szabályzatok 35
2.1.4. A gazdasági társulások 38
2.1.41. A gazdasági társaság 38
2.1.42. A jogalanyisággal rendelkező társulások 40
2.1.5. Az állam és a vállalat kapcsolata 43
2.1.51. A tulajdonosi irányitás 43
2.JL.52. A közhatalmi irányitás 46
2.1.6. A gazdálkodó szervezet jogi ügyei 48
2.1.61. A képviselet 48
2.1.62. A jogtanácsos 50
2.2. A gazdasági forgalom jogi viszonyai 53
2.2.1. A szerződés 53
2.2.2. A szerződésszegés objektiv feltételei és
következményei 57
2.2.3. A kártéritési felelősség a polgári jogban 60
2.2.4. Egyes gazdasági szerződések 64
2.3. A munkajogviszony 75
2.3.1. A munkaszerződés 75
2.3.2. Az utasitási jog 77
2.3.3. A munkaszerződés módositása és megszüntetése 78
2.3.4. Az ösztönzés munkajogi módszerei 80
2.3.5. A fegyelmi felelősség 81
2.3.6. Anyagi felelősség 84
2.3.7. A vezetők munkaviszonya 89
2.3.8. A tanulmányi szerződés 91
2.4. A szellemi alkotások jogvédelme 93
2.4.1. A szerzői müvek védelmének főbb szabályai 93
2.4.11. A szerzői jogról általában 93
2.4.12. A szerzői alkotások felhasználása 94
2.4.2. Ujitási jog „ 94
2.4.21. Az ujitás és szerzője 94
2.4.22. Vállalati feladatok ujitási ügyekben 95
2.4.23. Az ujitás hasznosítása 95
2.4.3. A találmányok szabadalmi oltalma 98
2.4.31. A találmány 98
2.4.32. Eljárás szabadalmi ügyekben 99
2.4.33. A szabadalmi oltalom joghatásai 100
2.4.34. A szabadalom hasznosítása 101
2.4.4. A védjegyek és ipari minták oltalma 102
2.4.41. Védjegyoltalom 102
2.4.42. Az ipari minták oltalma 102
2.5. A hivatalos eljárások 104
2.5.1. A hivatalos eljárás előkészítése 104
2.5.2. A munkaügyi vita 105
2.5.3. A polgári per 106
2.5.4. Vállalati teendők bűnügyekben 108
2.5.5. Államigazgatási ügyekről 109